Forrás: portfolio.hu

Nagy Károly

A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.

Az elmúlt időszakban a következő 3 év béremelési terveiről esett szó inkább a közbeszédben. A legtöbb szó a minimálbér emeléséről esett, azonban a garantált bérminimum kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság. A terv szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 2027 környékén “összeér”, ami csak úgy valósulhat meg, ha a képzett dolgozóknak járó bérminimum lassabban nő, mint a minimálbér. A bérminimumot pedig felváltanák az ágazati megállapodások.

Az uniós irányelv szerint van egy olyan törekvés is az Európai Unió részéről, hogy egyre inkább kollektív szerződésekben szabályozzák a béreket és a munkavállalókat érintő egyéb kérdéseket, például az egyes iparágak szakmai bérminimumait. Elméletileg ez válthatná ki pár éven belül a garantált bérminimumot, mivel ahány gazdasági terület, annyi elképzelésük és persze annyi különböző anyagi lehetőségük van a cégeknek arra, hogy kitermeljék a kötelező legalacsonyabb fizetéseket a szakképzett munkaerő számára.

Az uniós terv, hogy a kollektív szerződések 80 százalékban fedjék le a munkaerőpiacot.

Ez viszont feltételezi azt is, hogy az egyes iparágakban – 15 gazdasági területen – meg tudnak egymással állapodni a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit képviselő szervezetek. Nemcsak a béremelések mértékéről, hanem a legalacsonyabb fizetésekről is ezeken az úgynevezett ágazati párbeszédbizottságokban állapodhatnának meg. Ennek a rendszernek a kialakítása és az erről szóló tárgyalások azonban teljesen megakadtak. 

A kormány az ezekről szóló megbeszélésekről rövid távon kiszállt– mondta el érdeklődésünkre Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a kormány a minimálbérek emelésére törekszik a következő 3 évben, hogy ebben érje utol a magyar gazdaság az Európai Unió által elvárt szintet, vagyis a bruttó átlagbér 50 százalékát vagy a bruttó mediánbér 60 százalékát.

A Portfolio megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy “a kormány elkötelezett a kötelező legkisebb bérek érdemi emelése mellett, ugyanakkor a következő bérmegállapodás is csak a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek konszenzusaként jöhet létre. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a minimálbér-tárgyalások jelenleg folyamatban vannak, a kormány lehetőség szerint egy több éves megállapodás tető alá hozását támogatná”.

Azt írják, hogy a 3-6%-os gazdasági növekedés eléréséhez a kormány három kulcsterületre összpontosít: a megfizethető lakhatás, a méretugrás elősegítésére a kis- és közepes vállalkozásoknál és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására. “A kormány szeretné elérni, hogy pár éven belül a minimálbér 1000 euróra, az átlagbér 1 millió forintra emelkedjen” – írta az NGM.

Ebben a helyzetben a nagyobb szakszervezetek, mint a LIGA, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, illetve a nagyobb munkáltatói érdekképviseletek, mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, nem tehetnek mást, mint kétoldalú szakmai bizottságokat hoznak létre, és egymás között folytatják a szakmai bérminimumrendszer bevezetéséről szóló tárgyalásokat.

A kétoldalú tárgyalásokon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szakmai előkészítő bizottsági ülésének összehívását is kezdeményezik. Bármilyen fórumon készítik is elő a szakmai bérminimum tárgyalások lehetséges rendszerének tervét, mindenképpen a kormány kezébe teszi a végső döntést, mert a kabinet határozhat úgy, hogy a kétoldalú megállapodásokat, vagyis kollektív szerződéseket kiterjesztheti az adott nemzetgazdasági ágazatra. Az egyes gazdasági iparágak bérfizetési lehetőségei között nagy különbségek vannak, ezért tárgyalnak óvatosan a szereplők.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke mindenesetre optimista volt. „3 éven belül megvalósulhat a kollektív szerződések tárgyalásos rendszere” – közölte arra a kérdésünkre, hogy mennyi időn belül állhat fel egy új bértárgyalási rendszer Magyarországon.

Az Európai Unió irányelve egyébként nem ad határidőket arra, hogy mikorra kell kialakítani az egyes tagországokban a bértárgyalási rendszert. Az egyes tagállamoknak az irányelv átvételére vonatkozó határidőt ír elő az Európai Unió, ami idén novemberre esik. Ezen túl csak éves jelentési kötelezettségük van a minimálbér és a kollektív szerződéses lefedettség elérése terén elért eredmények vonatkozásában.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára óvatosan nyilatkozott a szakmai bérminimumokkal kapcsolatban.

A szakképzettség elismerése a legkisebb kötelező bértételekben értékes hagyomány, amelynek a továbbfejlesztése mindenkinek – munkaadóknak, munkavállalóknak és a kormányzatnak is – a hasznára válhat.

Több fejlett gazdaságban működnek hasonló rendszerek, így érdemes ezzel foglalkozni. Az EU-s minimálbér irányelv is ráirányította a figyelmet a gazdasági szerkezethez jobban illő bérpolitikai megoldásokra, ezért érdemes kihasználni ezt a kötelezettséget meglévő rendszereink leporolására és modernizálására – fejtette ki.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint nincsenek is túl messze a tárgyalópartnerek a bértárgyalási rendszer átalakításától. „Szándékában áll a feleknek az ágazati megállapodásoknak a kialakítása, amely a minimálbér irányelvben szereplő másik alapvető elvárás, a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez nélkülözhetetlen. Ez nagy kihívás a szociális partnerek számára, ugyanis mindennek a jogszabályi háttere legalább két évtizede adott, de ebben mégsem sikerült általánosságban eredményeket elérni. A változáshoz jogszabályi „finomításra”, az érdekeltség megteremtésére és a partnerek kapacitásainak megerősítésére egyaránt szükség lenne” – érvelt.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy „még a bértárgyalás strukturális feltételeiről sem állapodtak meg, vagyis, hogy mi történjen 3 év után a garantált bérminimummal, és hogy milyen módszer alapján tárgyalhatnának 2027-től az ágazati, szakmai bérminimumokról 15 gazdasági ágazat esetében”. 

November közepére egyébként mindegyik uniós tagállamnak úgynevezett cselekvési tervet kell kialakítania azzal kapcsolatban, hogy az uniós bérirányelveket hogyan kívánják elérni.

Vagyis azt kell részletezniük, hogy a legalacsonyabb fizetések az átlagbérek 50 százalékát, a mediánbérnek pedig a 60 százalékát milyen menetrend alapján érik el. Ráadásul arra is egy ütemtervet kell meghatározni, hogy a bérek 80 százalékát milyen módszer alapján határoznák meg kollektív szerződések, és persze azt is, hogy mikorra.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy működő, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei által kialakított bizottságok kialakítására lenne szükség, amit nemcsak mindkét fél megfelelően képvisel, de majd minden iparágat lefed. Ezeknek az úgynevezett ágazati párbeszéd bizottságoknak a kialakítása tűnik egyelőre a legnagyobb kihívásnak, főleg – a VKF tagjai szerint – úgy, hogy a kormány is hátrébb lépett a kérdésben.