A KISVÁLLALKOZÁSOK TERHEINEK CSÖKKENTÉSE ELMOZDÍTHATNÁ AZ ÁLLÁSPONTOKAT

A munkaerőpiac indokolja a garantált bérminimum újabb jelentős emelését 2019-re, ebben a megkérdezett érdekképviseletek is egyetértenek. A vállalati szféra viszont kisebb mértékű felzárkóztatásra lát esélyt. A szakszervezeti álláspont egységes, ám a javaslatok eltérők. A tárgyalásokat még sok tényező befolyásolhatja, így a készülő versenyképességi csomag kisvállalkozásokat érintő pontjai, a kafetéria kérdése vagy a munkaadói járulékcsökkentés időzítése.

A garantált bérminimum újabb, akár 15 százalékos emelését indokolja a munkaerőpiac, ám az érdekképviseletek álláspontja jelentősen eltér. Mint arról már beszámoltunk: a 2016. évi bérmegállapodás célja, hogy 2022-re a reálkeresetek negyven százalékkal emelkedjenek, szinte biztos teljesül, de akár ötvenszázalékos növekedés is összejöhet.

Ám ehhez legalább 36 százalékkal kellene emelni 2019 és 2022 között a garantált bérminimumot, és indokolt lenne a munkavállalói járulékok mérséklése is.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre azt válaszolta: nem látja reálisnak, hogy 2022-ig szóló bérmegállapodás szülessen idén, de kétéves alkut támogatna a szakszervezet.

Annak érdekében, hogy teljesüljön a jövő évi költségvetésben meghatározott fogyasztásnövekedés fedezete, valamint meg lehessen tartani a szakképzett munkaerőt, legalább 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos bérminimum-emelést javasolnak.

Palkovics felidézte: a következő években is indokolt a jelentős növelés, mivel a munkaadók abban az esetben kapnak további járulékcsökkentést, ha az éves reálkereset eléri a hat százalékot, ráadásul a felzárkóztatást indokolja a munkaerőpiaci helyzet is.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke egy számjegyű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést javasolna, ám pontos számokról még nem döntöttek a tagok.

Ennek oka, hogy a munkaadói terhek júliustól és nem januártól csökkennek, és a kis- és középvállalkozások nehezen gazdálkodják ki a jelentősen megemelt kereseteket. Az alelnök szerint a hazai vállalati szektor termelékenységét éves szinten meg kellene négyszerezni ahhoz, hogy a következő négy évben legalább 36 százalékkal emelkedhessen a bérminimum. Erre viszont kevés az esély.

– A kafetéria megszűnéséről is egyeztetni kell a késő őszi tárgyalásokon annak érdekében, hogy ne érje nettó jövedelemcsökkenés a dolgozókat, ráadásul bizonyos elemek megtartása kiemelten fontos lenne – mondta kérdésünkre Mészáros Melinda.

A Liga Szakszervezetek elnöke emellett a munkavállalói járulékterhek csökkentését is szorgalmazza, a magasabb nettó bérek elérése érdekében. Ráadásul a munkavállalói terhek a dolgozói elvonásoknál már alacsonyabbak lennének a további járulékcsökkentés miatt.

A Liga célja a nettó minimálbérek felzárkóztatása Csehországhoz, így két évre több mint ­35-40 százalékos emelést szeretnének elérni a legalacsonyabb hazai kereseteknél.

A bértárgyalásokra azonban nem csak a munkaadói tehercsökkentés időzítése és a kafetéria eltörlése lehet hatással. Lapunk korábban úgy értesült, hogy októberben kezdődhetnek tárgyalások arról a csomagról, amely hosszú távon növelné hazánk versenyképességét.

Ennek egyik lehetséges iránya lehet a kis cégek adó- és adminisztrációs terheinek mérséklése, amellyel a munkaadók akár nagyobb minimálbér-emelést is vállalni tudnának.