Az Index véleményrovatában Nagy Attila Tibor írása:

Nem valami bőbeszédű a Tisza Párt elnöke, amikor a szakszervezetek jogairól, helyzetéről, a munkavállalók jogainak kibővítéséről van szó. Pártjának jelenleg nincsen részletes választási programja, csak programpontjai, valamint iránymutató beszédei vannak (ilyennek tekinthetőek a nagykanizsai, székelyföldi, pannonhalmi beszédek). Ezekben a hangsúly az uniós pénzek visszaszerzésén, az Európai Ügyészséghez való csatlakozáson, az áfacsökkentésen, a vállalkozók helyzetének javításán van, de a munkavállalókról – legyenek a magánszférában vagy a közszolgálat területein – alig esik szó.

Magyar Péter számos beszédében elmondja, hogy „előbb a gazdaságot kell rendbe tenni”. Ez a félmondata eléggé elsikkad, erre nem is szokott felfigyelni a közönsége, nincs ilyenkor taps, pedig fontos „apró betűs rész” ez. Lefordítva: ahhoz, hogy javítani lehessen a választópolgárok életszínvonalán – például béremelések a szociális szférában, a már említett áfacsökkentések –, előbb bizony rendbe kell tenni a gazdaságot. Ergo, meg kell teremteni a gazdasági intézkedések feltételeit.

Magyar Péter arról is szokott beszélni, hogy fontos a kis- és középvállalkozók erőteljes segítése, valamint a külföldi nagytőkével is együttműködésre törekszik hatalomra jutása esetén. Vagyis: első helyen a gazdaság, a vállalkozások támogatása, azaz a munkaadók érdekeinek figyelembevétele, a többiek pedig addig várjanak.

Magyar Péternek egyetlenegy olyan programadó beszéde nem volt, amelyben a mostani munkaadóbarát Munka törvénykönyvének eltörlését vagy jelentős módosítását ígérte volna. Ez év február közepén mindössze annyit ígért, hogy „nehéz, tisztességes tárgyalások” lesznek a munkaadók és munkavállalók képviselőivel, de semmi konkrétumot nem ígért a munkavállalók lehetőségeinek bővítéséről.

Meg kell tehát mosolyogni azokat a fideszes, illetve jobboldali kijelentéseket, amelyek szerint Magyar Péter és a Tisza „baloldali” lenne. Nem az.

A baloldaliság az tipikusan az alkalmazottak, a nehezebb anyagi körülmények között élők segítését hirdeti, a szocialista-szociáldemokrata kormányoknál gyakorta előfordult, hogy a segélyezés politikája – a munkanélküli, szociális ellátások – fontos szerepet játszott. Ez a politika nem vegytiszta, a magukat szociáldemokrata-baloldalinak nevező kormánypártoknál is előfordult, hogy a neoliberális gondolathullámra felülve szigorították a szociális-munkanélküli ellátásokhoz való hozzáférést, és nagyobb erőfeszítéseket vártak el az egyéntől.

A németországi SPD Gerhard Schröder, a brit Labour a Tony Blair és Gordon Brown kettős idején folytatta ezt az irányvonalat, amelynek később meg is lett a politikai böjtje, egy idő után ezek a pártok súlyos népszerűségcsökkenést szenvedtek – igaz, nem kizárólag emiatt. Mégis, ettől még az eredeti baloldali felfogás abban foglaltatik, hogy az igazságosság, az esélyegyenlőség jegyében az alkalmazottakat, a segélyből élőket helyezi előtérbe, és hajlandó korlátozni a nagyobb cégek profitját.

Ehhez képest Magyar Péter ugyan ígéretet tett az ötmilliárd forint feletti vagyon megadóztatására, de ez az ígéret elsősorban a NER-közeli milliárdosok ellen irányul. A cégek társasági adójának emelését már nem helyezte kilátásba Magyar Péter.

A Tisza elnöke nem kötelezte el magát a szakszervezeti jogok növelése mellett sem.

Nem ígérte meg a mostani kormánytöbbség által eltörölt szakszervezeti kifogás visszahozatalát. Nem tett ígéretet a hatályos Munka törvénykönyvnek olyan módosítására sem, amely növelné a szakszervezetek, az üzemi tanács jogait a munkaadók rovására (értsd: a szakszervezetek, üzemi tanácsok egyetértési jogosítványainak növeléséről lenne szó).

A kormánytöbbség az elnököt leszámítva eltörölte az üzemi tanácstagok munkajogi védettségét, ennek visszahozatalát sem ígérte meg sem Magyar Péter, sem a párt más politikusa (bár ők keveset szerepelnek, és Tarr Zoltán rossz etyeki mondatai vélhetően nehezen hozzák meg Magyar Péter kedvét, hogy a politikustársaira komolyabb feladatot és több szereplési lehetőséget bízzon).

Visszatérve a tartalomra: a kormányoldal azért aggatja a „baloldali” jelzőt Magyar Péterre, mert Magyarországon a „baloldali” szitokszóvá vált, a Fidesz sikerrel ültette el sok választópolgár fejében, hogy a baloldaliság nálunk Gyurcsány Ferenccel, a „szemkilövetéssel”, a megszorításokkal egyenlő.

Ám ideológiai értelemben Magyar Péter a gazdaságpolitikában inkább konzervatív-liberális irányultságú, vagyis szerinte elsősorban a cégeknek, vállalkozóknak kell lehetőséget biztosítani, és majd valamikor utána jöhetnek a munkavállalók.

A mostani országjárásán elhangzott kérdések nagy része alapvetően a kormányváltás, a mostani hatalom vélt vagy valós visszaélései körül mozognak, vagyis a munka világa eddig alig jött elő témaként. Ám mostanában két olyan gyűlés is volt, amelyeken elhangzottak kérdések a munkavállalói jogokkal kapcsolatban. A hódmezővásárhelyi fórumon egy szakszervezeti tisztségviselő kérdezte a Tisza elnökét a cafeteriáról, és kifogásolta, hogy jelenleg a munkanélküli segély (mai megfogalmazásban: álláskeresési járadék) csak három hónapig jár. Magyar Péter kitérő választ adott: tárgyalni fognak a szakszervezetekkel, védeni kell a munkavállalókat, „amennyire lehet”, ugyanakkor „nem árt, ha befektetőbarát környezet van”.

A politikus kevesellte ugyan az álláskeresési járadék három hónapját, de nem ígérte meg annak megnövelését. „Hozzá fogunk nyúlni a Munka törvénykönyvéhez, ezt tudom mondani”, felelte még Magyar Péter, de semmi konkrétumot nem mondott ezzel kapcsolatban.

Hasonló, konkrétumok nélküli választ adott a pártelnök a mezőcsáti fórumon, amelyen az egyik kérdező a munkaidőkeret szabályozást kifogásolta, vagyis azt, hogy nem a hónap vége után kap túlórapénzt, hanem csak a tizenkét hónapos időszak végén. Magyar Péter a válaszában a Molt és az oligarchákat kritizálta, de nem tett semmiféle ígéretet a munkaidőkeret szabályozásának a munkavállalók javára történő felülvizsgálatára.

Magyar Péter nagyon nincs képben a munka világának szabályaival, vagy ha mégis, akkor nem kívánja nyilvánosságra hozni a pártja valamelyik munkacsoportjának konkrét elképzeléseit.

De az is lehet, hogy tekintettel van azoknak a vállalkozóknak (akik akár munkaadók is lehetnek) az érdekeire, akik pártja működését anyagilag finanszírozzák. Akárhogy is van: mintegy négymillió olyan foglalkoztatott van Magyarországon, akik nem önfoglalkoztatók – az ő külön megszólításukat egyelőre nem tartja szükségesnek a Tisza elnöke a választási győzelemhez.

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.