A Portfolio.hu cikke: Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.

Szeretnénk elérni az 1000 eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges A munkaadói képviseletek szerint nem lesz könnyű nagymértékben emelni a béreket, a munkavállalói oldal viszont üdvözli a jelentős bérfelzárkózást.

„Úgy tekintjük Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, mint egy politikai célkitűzést. Nagyon merész, de nem tudjuk például azt sem, hogy átlagos alapbért, vagy juttatásokkal együtt, havi átlagjövedelmet ért alatta” – reagált a Portfolio megkeresésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Úgy látja, hogy egyelőre kormányzati tervként, célkitűzésként lehet kezelni a nyilatkozatot, de a 2-3 éves időtávot ennek elérésére mindenképpen rövidnek tartja.

„Függ attól, hogy milyen gazdasági pályával számol a kormány, a következő években milyen mértékű gazdasági növekedésre számítanak és milyen inflációs pályával. Ha a jelenlegi 3 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak, úgy nehezen elérhető ez a bérszint. A jelentős béremelési ugrásokhoz ráadásul jelentős hatékonyságnövekedésre szükség lenne a magyar gazdaságban. Ehhez egy 5-6 éves programra lenne szükség, sok beruházással, költségvetési támogatással, jelentős hozzáadott értékkel a munkavállalók részéről. Amint ezek termőre fordulnak, akkor lehet nagyobb mértékű a fizetésemelkedés is. Ez inkább egy 6-7 éves periódus lehet” – részletezte álláspontját Rolek Ferenc. Kiemelte, hogy nem tudjuk, milyen gazdasági várakozásai és tervei vannak a kormánynak ezen cél elérésére.

Egyelőre még nem kezdődtek el a jövő évi minimálbérekről és garantált bérminimumról szóló tárgyalások. Rolek Ferenc szerint a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén előkerülhet ez a téma, főleg úgy, hogy már korábban is, hosszabb távú, 3 éves bérmegállapodást szeretett volna látni a kormány.

A minimálbérre, illetve az átlagkeresetre vonatkozó kormányzati tervekkel kapcsolatban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egy eseményen elmondta:

ezek nagyon ambiciózus tervek, de természetesen komolyan vesszük ezt.

Kiemelte: a bértárgyalásoknál a kormányzatnak nem csak moderáló szerepe van.

Ha ilyen rendkívül erőltetett és ambiciózus terveket tűznek ki 2-3 éven belül elérni, akkor ezt az élőmunkaterhek radikális csökkentésével kell támogatni. El tudnék képzelni egy ilyen erőltetett bérfelzárkóztatást, ha a szociális hozzájárulási adó is folyamatosan csökken.

Továbbá hozzátette: lehetőségként merülhetne fel az is, hogy a hazai kkv-k valamilyen módon támogatást kapnának e téren, hiszen e kör versenyképessége lényegesen elmarad a nagy cégekéhez képest.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége már pénteki nyilatkozatában is támogatta Orbán Viktor miniszterelnök felvetését az 1000 eurós minimálbérrel és a mostani, 600 ezer forint körüli átlagkereset 1 millió forintra emelésével kapcsolatban.

Ha megvan a bátor kormányzati szándék, akkor nem tartjuk irreálisnak a 2-3 éven belüli 1 millió forintos átlagfizetést

– mondta a Portfolio megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Egyrészt bízunk a kormány által, leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által emlegetett magasnyomású gazdaságban, másrészt jól látszik, hogy azért nem tud jelentősen nőni most a magyar gazdaság, mert korábban jelentősen visszaesett a lakossági fogyasztás, tette hozzá.

A cégek évek óta adósak a jelentős versenyképességi fejlesztésekkel, ez az ő feladatuk lenne, főleg akkor, ha nem akarnak technológiailag lemaradni

– fogalmazott.

Évente 30-40 ezer magyar munkavállalóval lesz majd a következő években kevesebb, a munkaerő emiatt egyre drágább lesz, a már most is jelenlévő munkaerőhiány miatt. A nagyobb multicég magyarországi leányvállalatai még a megemelt fizetéseket is könnyedén ki tudják majd fizetni, még így is kevesebbet keresnek majd például a magyarországi Mercedes gyár dolgozói, mint a németországiak – fejtette ki véleményét a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

A kisebb magyar cégek közül páran elhullhatnak, amelyek versenyképtelenek, és nem fejlesztenek

– emelte ki az erőltetett béremelés egyik kedvezőtlen hatását.

Szerinte azonban sem az jelentős inflációt, sem erőteljes elbocsátást nem okozna a nagyobb bér, és a fogyasztás növekedésén, a magasabb jövedelmek elköltésén keresztül a teljes magyar gazdaság profitálna ebből. “A következő 3 év tervezett erőteljes minimálbér és garantált bérminimum emelése miatt sem elérhetetlen az 1 millió forintos átlagfizetés” – zárta gondolatait Palkovics Imre.

A Munkástanácsok szerint a béremelés következménye az lenne, hogy helyreállna a bérhányad, vagyis a GDP munkaadók és munkavállalók közötti megosztása.

A Munkástanácsok úgy számol, hogy az 1 millió forintos bruttó átlagbér 2027-ig elérhető lenne évi 15 százalékos emeléssel. (Ez a jutalmakkal, plusz juttatásokkal számított összeg.) A rendszeres kereset, vagyis az alapfizetés a 900 ezer ezer forint fölé ugrana. Szerintük ahhoz, hogy az 50%-os arány összejöjjön (a minimálbér 2027-re legyen a rendszeres bér fele), a minimálbért összesen csaknem 70%-kal kéne növelni 2027-ig. Amennyiben a gazdasági növekedés és az infláció is 3-4%-os lesz ebben az időszakban, és a termelékenység 2%-kal nő évente, akkor a terv úgy valósítható meg, hogy a bérköltség/GDP-mutató a tavalyi 45%-os szintről jóval több mint 10%-ponttal emelkedne. Palkovics Imre hangsúlyozta, hogy ez csak egy modellszámítás, szerinte az ütemes, erőteljes bérfelzárkóztatáshoz a jelenleginél aktívabb egyeztetés szükséges a munkaadói és munkavállalói oldal, illetve a kormány között.