Ismét elmúlt egy év, ismét együtt voltunk, hogy emlékezzünk 1956 hőseire, a változtatás, a jobbítás szándékával elinduló diákokra, munkásokra, nőkre, férfiakra, október 23 névtelen hőseire.
A megemlékezésen Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezetője mondott ünnepi beszédet.
Elmondta, hogy mi, jelenlevők az 1956-os, és nem az 1989-es „rendszerváltás” eszméinek továbbvivői vagyunk.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a megemlékezés ünnepi szónoka
Debrecennek meghatározó szerepe volt az 1956-os forradalom eseményeinek alakulásában.
A debreceni egyetemen a Kossuth kör működött, ebben a hallgatók mellett az oktatóknak is széles rétegei vettek részt, és az itteni események ’56 nyaráig is párhuzamosan haladtak a fővárosi mozgalmakkal. Ugyanígy a forradalom kirobbantásában is meghatározó szerepet játszottak a diákok és a tanárok is, köztük Dede László és Für Lajos, a forradalmi bizottság titkára – aki aztán az Antall-kormány honvédelmi minisztere lett. Olyan célokért, reformokért küzdöttek, amelyek inkább közösségi érdekeket szolgáltak. Például a pesti felvonulás egyik híres transzparense az volt: „Azt kérdezik Pesten, Budán, hova lett a magyar urán”.
Elhangzott, hogy forradalmak nemcsak azért törnek ki, mert az emberek elégedetlenek valamivel szemben, hanem azért is, mert elhiszik, hogy van remény a változásra.
1956 őszén a magyar társadalom széles rétegei elhitték ezt, s úgy gondolták, hogy valóban olyan lehetőség nyílt, amellyel nagy társadalmi és politikai változtatásokat lehet keresztülvinni.
A Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége képviseletében Herega Sándor megyei elnök és Szilágyi Lászlóné megyei alelnök helyezett el koszorút az Egyetem téren, Melocco Miklós 2003-ba készült 1956-os emlékművénél.
Herega Sándor elnök és Szilágyi Lászlóné alelnök koszorút helyeznek el az emlékhelyen.
A megyei szövetség kokárdát mintázó koszorúja az emlékmű előtt.
Debrecen, 2015. október 23.
Herega Sándor