Saját híreink

Május 30-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi tagjai és a Liga szakszervezetek elnöke, valamint munkatársa találkozott Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével a Munkástanácsok székházában. A Jobbik kezdeményezésére létrejövő találkozón a két szakszervezeti konföderáció vezetője meghallgatta a Jobbik európai bérunióról szóló tervét. Közösen áttekintették az Európában meglévő bérkülönbségeket, a felzárkózási folyamat lehetséges állomásait és a jelenség mögött meghúzódó gazdasági, strukturális, kohéziós problémákat. A felek egyetértettek abban, hogy ezen problémák megoldása a bérunió megvalósulásának részét képezik.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége számára kitüntetett esemény ez, hiszen Horváth Balázsnak fontos szerepe volt a szervezet alapításában. Az 1956-os Munkástanácsok örököseként először 1989 augusztusában alakult újra munkástanács, az akkor 2000 főt foglalkoztató Herendi Porcelángyárban, spontán módon, az éves prémium elosztása feletti felháborodás és a gyár vezetésével szembeni elégedetlenség nyomán. A munkásokat képviselő Palkovics Imre a konfliktus közepette jogi tanácsokért az akkori veszprémi ügyvédhez, a későbbi belügyminiszter Horváth Balázshoz fordult jogi segítségért, aki a munkástanács megalapításában is segített. Az üzem dolgozóinak nagy többsége, 1700 fő csatlakozott.

”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.” (XIII. Leó pápa, Rérum Novárum, 1891. május 15.)

A jelenlegi folyamatok szerint a főbb sarokszámok (GDP:4,3%, infláció: 3,0%, államháztartási hiány 2,4%, államadósság: 69,5%) esetében alapvetően egy reális, tartható tervezetről van szó. Ez jó hír, mert ezt bizalommal szokták jutalmazni a befektetők. Fontos szempont a külföldi működő tőke hazánkba való áramlása miatt. A gazdasági bővülés (4,3%) elég markánsnak ígérkezik, amit az Uniós források fokozott lehívása mellett főként a lakossági fogyasztás további jelentős élénkülése okozhat. Ez egyértelműen látszik az adóbevételi sorokon, a fogyasztási típusú adók (pl. ÁFA) további jelentős növekedése várható. Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy a költségvetés sem jár rosszul a jelentős bérfejlesztésekkel, hiszen immár meggyőzően tetten érhető a lakosság fogyasztási hajlandóságának tartós és érdemi növekedése.

Kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés. Egy brit gyártulajdonoshoz, Robert Owenhez kötődik a munkásság ikonikus jelmondata. Ő volt az a vállalkozó, közgazdász, politikus, aki megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között akár napi 16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek kezdeményezésére, a Magyar Szakszervezeti [...]

Mint ismert, az elmúlt héten nagy vihart kavart MT-módosítás folyamatában a Munkástanácsok Országos Szövetségének a Liga Szakszervezetekkel közösen történt fellépése következtében a Kormány úgy döntött, hogy a május 3-án összeülő VKF ülés napirendjére tűzi az inkriminált törvény módosításának kérdését.

Szakszervezeti kérésre május 3-án a kormány mégis érdekegyeztetést tart a Munka Törvénykönyve módosításáról! Hatalmas felháborodást okozott szakszervezeti körökben, hogy egyeztetés nélkül, a parlamentben lezajlott a munkaidő-elszámolással kapcsolatos módosítás általános vitája. Ezek után Lázár János a szokásos heti tájékoztatóján kiállt a szakszervezetek mellett. A kancelláriaminiszter kiemelte: vannak fenntartásai a módosítással kapcsolatban és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.

Közfelháborodást okozott a munkavállalók és az Őket képviselő szakszervezetek körében, hogy a parlament befogadta önálló képviselői indítvány formájában a Munka Törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot.

Elsősorban a termelői szektorban rendelné be több cég nagyszombatra a munkavállalóikat a nagypénteki munkaszüneti nap ellensúlyozására – értesült a Magyar Idők. A lépést a munka törvénykönyve ugyan nem tiltja, a lapunk által megkérdezett munkaadói és munkavállalói szervezetek azonban egyértelműen elítélik a lépést. Az érdekképviseleteknek egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy tömeges lenne a jelenség, azonban a húsvétot megelőző hetekben még dönthetnek a szombati munka mellett a foglalkoztatók.

Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét. A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.