image_pdfimage_print

Hosszú évek óta először fordult elő 2018-ban, hogy több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg – derül ki a KSH Statisztikai Tükör kiadványából, melyet hétfőn tettek közzé. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg. Ez némileg ellentmond az eddig ismert részadatoknak, aminek oka lehet a statisztikák megbízhatatlansága vagy az eltérő módszertan.

Micsoda? Többen jönnek haza?

Évek óta nem volt arra példa, hogy a Magyarországon születettek körében pozitív legyen hazánk nettó migrációs egyenlege, vagyis többen térjenek haza, mint ahányan elmentek az országból. A KSH friss, előzetes adatai szerint ez a fordulat történt meg 2018-ban, a népmozgalomról kiadott friss statisztika szerint ugyanis

TAVALY 20 EZER ITTHON SZÜLETETT MAGYAR TÉRT HAZA AZ ORSZÁGBA, MIKÖZBEN “CSAK” 18 150-EN TÁVOZTAK KÜLFÖLDRE.

A javulás elsősorban utóbbi számnak, vagyis a kivándorlási hajlandóság csökkenésének köszönhető. 2017-ban még majdnem 27 ezer volt ez a szám, 2014-15-ben pedig a 30 ezret is meghaladta. Ezzel szemben a hazatérők száma tavaly egy kicsit még csökkent is az előző 20 906-ról, ami az elmúlt kilenc év csúcsát jelentette.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

Ha a hazánkban születettek nemzetközi vándorlásához hozzávesszük a már külföldön születettek Magyarország felé vándorlását is, akkor tavaly kereken tízezerrel többen jöttek az országba, mint ahányan elmentek, hiszen a 20 ezernyi hazatérő mellett volt 8150 olyan ember is, aki külföldön született. Ez egyébként szintén csökkenést jelentett a korábbi évek 10 ezer feletti adatai után, 2014-ben például ennek a duplája volt. Ennek egyik oka az lehet, hogy a kezdeti évek után lassult a határon túli magyarok honosítása, hiszen aki akarta, az az első évben megkaphatta az állampolgárságot. Márpedig, ha ők Magyarországra költöznek, akkor elvileg megjelennek ebben a statisztikában, mint külföldön születettek.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

A KSH anyaga kiemeli, hogy tavaly a nemzetközi vándorlás összességében 27 ezer fővel mérsékelte a népességfogyást, vagyis a tízezres nettó migrációs egyenleg mellett további 17 ezer nem magyar állampolgár is érkezhetett az országba. A pozitív vándorlási egyenleg leginkább Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében csökkentette a népességfogyást. A főváros évek óta kiemelkedik a nemzetközi vándorlás tekintetében, 2018-ban szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek Budapestre külföldről. A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása csak Baranya megyében volt érzékelhető – teszik hozzá.

A statisztikai hivatal adatai szerint a kivándorló magyarok 31%-a Németországba, 30%-a Ausztriába és 15%-a az Egyesült Királyságba költözött. A kivándorló magyarok 45%-a 30 év alatti, 71%-a pedig még nem érte el a 40 éves életkort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától (32 és 45%). A kivándorlók 53%-a férfi, családi állapot szerint pedig túlnyomó részük nőtlen, hajadon (66%) volt.

A visszavándorló magyarok 31%-a Ausztriából, 25%-a Németországból és 22%-a az Egyesült Királyságból tért haza. A 2017-es adatokhoz viszonyítva az Ausztriából és az Egyesült Királyságból visszatérők aránya növekvő tendenciát mutatott csoportjukon belül, miközben a Németországból visszavándorlók aránya csökkent. A hazatérők 65%-a 40 évesnél fiatalabb és 29%-a 30 év alatti volt. 56%-uk férfi, jellemzően hajadonok vagy nőtlenek (53%), de a kivándorló magyarokhoz viszonyítva körükben magasabb a házasok aránya (35, illetve 24%-os).

Eddig mást gondoltunk

A KSH most közölt adatai azért lehetnek kicsit meglepők, mert az európai országokból ugyan még nem látunk átfogó 2018-as adatokat, de az eddigi részstatisztikák még enyhe növekedést jeleztek a tavalyi évre. A német statisztikai hivatal adatai szerint például náluk több mint ötezer fővel nőtt a magyarok száma, így meghaladta a 212 ezer főt. Eközben minden korábbinál több magyar gyermek született az országban. Azt a németek is elismerik, hogy az utóbbi években nőtt az onnan elköltöző (vélhetően részben hazatérő) magyarok száma, de szerintük továbbra is negatív az egyenleg magyar szempontból.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

A magyarok másik nagy felvevőpiaca, Ausztria szintén néhány hete frissítette adatait, náluk 82 ezernél több magyar élt 2018 végén, ami több mint 5600 fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

A harmadik nagy célország, az Egyesült Királyság hivatalos adatait egyelőre nem ismerjük, a tervek szerint ezt csütörtökön tehetik majd közzé. De a fenti két adat nem pontosan ugyanazt mutatja, mint a KSH statisztikája.

Mi lehet a különbség oka?

Azt a magyar statisztikai hivatal is elismeri, hogy a nemzetközi vándorlás mérése “több tényező miatt is nehézségekbe ütközik”, de lehet néhány kézzelfogható oka is az eltérésnek:

  • Egyrészt a fentiek miatt az uniós tagállamok tükörstatisztikái sem mindig megbízhatók, a nemzetközi szakirodalom is gyakran hagyatkozik arra, hogy a vándorlás alapvetően nehezen mérhető folyamat. Főleg egy olyan közösségben, mint az Európai Unió, ahol biztosított a munkaerő szabad áramlása, vagyis elvileg mindenféle engedély vagy regisztráció nélkül léphetik át a határt az emberek.
  • Másrészt van különbség a két statisztika módszertana között: miközben az uniós országok elsősorban az úgynevezett munkaerő felmérésekkel (LFS) és a népszámlálásokkal mérik a náluk élő magyarok számát, a KSH elvileg azokat veszi figyelembe, akik itthon hivatalosan bejelentették, hogy külföldre költöznek vagy onnan visszatérnek, illetve akik TAJ-számot igényelnek. Mindkét módszernek vannak hátrányai, hiszen a munkaerő felmérés például nem számol a munkaerőpiacról kieső családtagokkal és a feketén dolgozókkal, a népszámlálás nem jut el minden emberhez, míg a KSH módszere azért nem biztos, hogy a teljes képet adja, mert nem kötelező itthon bejelentenie annak, aki külföldre (főleg az EU-ba) költözik.
  • Feltűnő, hogy a KSH két adatot (hazatérők, nettó egyenleg) is ezerre kerekített, ami arra utalhat, hogy ebben az első becslésben lehet még bizonytalanság.

Vagyis egyelőre nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban fordulat történt a magyar kivándorlásban, hiszen az eddig ismert adatok némileg ellentmondók. A megoldáshoz akkor juthatunk közelebb, ha majd megjelenik az Eurostat átfogó 2018-as adata, vagy minden uniós tagállam frissíti az adatbázisát. Az átfogó tendenciákat illetően viszont az biztosnak látszik, hogy az utóbbi években csökkent az elvándorlási kedv és nőtt a hazatérési hajlandóság. A kérdés csak az, hogy ez elég volt-e tavaly a fordulathoz.

 
Forrás: Beke Károly
portfolio.hu
2019.05.21.