1. Rövidebb teljes munkaidő biztosítása a fekvőbeteg ellátásban

Mivel kizárólag béremelésekkel nem lehet biztosítani a fiatal munkavállalók és pályaelhagyók beáramlását, – anélkül meg a megtartását sem – ezért más családbarát eszközök bevezetését is javasoljuk, melyekkel már rövidtávon is javítható lenne az új munkavállalók vagy a pályaelhagyók egy részének visszatérése, ez pedig a rövidebb napi 6 órás /heti 30 órás/ munkaidő biztosítása. A munka törvénykönyve erre lehetőséget ad.

2. A szabadságszámítás újraszabályozása

Szorgalmazzuk, hogy a más ágazatból érkező vagy visszatérő munkavállalók szabadsága úgy kerüljön megállapításra, hogy legalább a munka törvénykönyve szerint járó pótszabadságot megkapják.

3. Innovatív felnőttképzési programok bevezetése

A dolgozók színvonalas képzése, fejlesztése elengedhetetlen a megfelelő minőségű munkaerőutánpótlás biztosításához.

4. Gyermekek intézményi elhelyezésének és az idősgondozás támogatása

A munkaerőutánpótlás biztosítását segítő családbarát lépés lenne a bölcsödei, óvodai és iskolai férőhelyek biztosítása az intézményekhez közeli oktatási, szociális intézményekben. Felméréseink szerint egyre több munkavállaló az idősgondozás feladatainak ellátásában várna több segítséget a munkáltatóktól, ezzel segítve a családi nehézségek leküzdését, a munkaerőpiacon való maradást.

5. Béremelések folytatása

Javaslatunk egy 15%-os béremelés a szakdolgozói és gazdasági területen, az orvosok esetén inflációkövető béremelés az 1-7 fizetési kategóriában. Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók részére egy, az infláció mértékét meghaladó összehangolt béremelés biztosítása szükséges 2025-ben. A béremelésnek ki kell terjednie az orvosokra, szakdolgozókra, a szociális ágazatban dolgozókra és az egészségügyben dolgozókra is, tekintettel a feladatok és a körülmények hasonlóságára, a munkaerő indokolatlan vándorlásának elkerülésére.

Ehhez kapcsolódóan úgy gondoljuk, hogy a “C” képzettségi középfokú iskolai végezettségű vagy egészségügyi szakirányú végzettségű munkavállalókat a “D” kategóriába kell sorolni, vagy a “C” kategóriát önálló kategóriaként kell megjeleníteni. Ide tartoznak pl. a képzett műtőssegédek, akiknek fontos szerepe van a műtétek során.

Továbbá a A minimálbérekre vonatkozó tárgyalásokkal egyidejűleg a jövő évi költségvetések elfogadásakor dönteni kell az ágazatban megvalósuló béremelésekről és azok minimális, mindenkit érintő mértékéről is, valamint munkakörönként alsó határok emeléséről (szakmai bérminimumok), beleértve a BM ajánlásban szereplő határokat is. Tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásai folynak, azonnali egyeztetés szükséges a béremelésekről, illetve az egészségügyi ágazatnak a GDP arányos közfinanszírozásának emeléséről úgy, hogy a közfinanszírozás aránya 5 év alatt érje el az uniós átlagot, amely jelenleg duplája a magyar egészségügyi közkiadásoknak.

6. Összehangolt bérrendszer bevezetése

Legkésőbb 2026. évi bevezetéssel, amelyben az egészségügyi feladatokat ellátók akár az egészségügyi, akár a szociális ágazatban végzik a munkájukat, akár az alapellátásban vagy a fekvőbeteg ellátásban, vagy egyéb ellátó közfinanszírozott területen dolgoznak, összehangolt, rendszeres és átgondolt, igazságos arányos béremelésekben részesülnek, az egészségügyi szakterületeken dolgozók azonos elbírálási elvek alapján kapnak béremelést.

A szakdolgozók-orvosok közti bérek közti arányt 45%-os mértékre kell emelni, hasonlóan a német egészségügyben kialakult arányokhoz. El kell érni, hogy egy magyar ápoló-szakdolgozó bére érje el a német ápoló bérének legalább 45%-át, majd egyre nagyobb arányát az 1 főre jutó GDP növekedésnek arányában. Figyelembe kellene venni azt is, hogy a munkában eltöltött évek bérnövelési tényezők az említett országokban.

7. Objektív minősítési rendszer valós következményekkel

Ki kell dolgozni az elvárt teljesítményekre vonatkozó kvótákat szakterületenként és ahol azon felüli teljesítések vannak, azt arányos anyagi elismeréssel kell díjazni.

8. Kollektív egyeztetések biztosítása

A költségvetési tárgyalásokkal összhangban minden évben kollektív egyeztetést kell folytatni az ágazatban tervezett bérezési és egyéb ösztönzési kérdésekről, meghatározni a béremelések, a bértáblák változásának mértékét. Az intézmények a nagy adóságokkal a hátukon, önállóan saját forrásból a dolgozók szükséges bérfejlesztését nem tudják megoldani.

9. Munkakörönként minimális bérezés meghatározása

Több ország gyakorlatához hasonlóan meg kell határozni a minimális munkaköri béreket és a bér növekedésének lépéseit, hogy legyen perspektivikus az ágazatban munkát vállalni és tartósan ott maradni. Jelen pillanatban semmiféle ilyen életpálya nincs a szakdolgozók, sem a gazdasági területen dolgozók esetén. a bértámogatás eddig sem fedezte a teljes bérköltséget.

10. Munkaidőnyilvántartások valósághű vezetése

Ehhez kapcsolódóan pedig a ténylegesen ledolgozott munkaidő szerinti bérek, pótlékok kifizetése.

11. Kiemelt és nem kiemelt munkakörök felülvizsgálata és rendezése

Az új szabályok bevezetésekor arról volt szó, hogy a kiemelt és nem kiemelt munkakörök felülvizsgálatra kerülnek és a bértámogatások korrekciójára is sor kerül. Mivel a jogszabályban kiemelt munkakörök köre is változott az egyeztetések során, bízunk abban, hogy időközben a munkáltatók a jogszabályban rögzített minden munkakörre lehívhatják már az emelt támogatási többletet. Szeretnénk tájékoztatást kapni arról, hogy milyen változások történtek, illetve vannak folyamatban a kiemelt és nem kiemelt munkakörök tekintetében és a kapcsolódó támogatások korrekciójára vonatkozóan.

12. Kamarai finanszírozás módosítása

A szakdolgozók nehezményezik, hogy míg a 3-szoros jövedelmekkel rendelkező orvosok kamarai tagsága önkéntes, addig a szakdolgozóknak kötelező a tagdíjbefizetés, a kamarára ráruházott állami feladatok ellátását a munkavállalókkal fizettetik meg. Ez nem méltányos és jogszerűségi kérdéseket is felvet (egyenlő bánásmód követelménye).

A dolgozók kezdeményezése alapján javasoljuk a szakdolgozói kamarákkal kapcsolatos finanszírozás megváltoztatását. Azon feladatok esetén, ahol állami kijelölés vagy jogszabály alapján lát el a MESZK az állam által átruházott kötelező feladatokat, azt a költségvetésből kell finanszírozni. Az egyéb, nem állami kötelezettségen nyugvó feladatokat az önkéntes tagdíjakból kell fizetni.