A hét közepén újabb szakmai egyeztetésre került sor a BM vezető szakmai munkatársaival. A kiindulópontot az adta, hogy a tárca módosítani szeretne néhány, a munkaidőszervezéssel kapcsolatos jogszabályt az egységesebb gyakorlat érdekében.

Az eddig megismert javaslatok többsége inkább hátrányos lenne a dolgozókra, amit visszautasítunk.Még mindig van mit tenni, sőt! Ennek kapcsán kifejtettük azt a véleményünket, hogy a változtatások eredményezzenek egyszerűbb, könnyebben megérthető szabályokat, de nem vonhatnak el juttatásokat, sőt rendszeres bértárgyalásokra és béremelésekre továbbra is szükség van.

A minimálbérek, a szakmai bérminimumok emelése és a miniszterelnök szerint rövid időn belül elérendő 1 millió Ft-os kereset az egészségügyben is ütemes béremelést igényelne 2025-ben és az azt követő években is. Az új bérezési rendszer, ami jelen formájában semmiféle előmenetelt nem mutat, igényli a bérhatárok emelését, garanciákat arra, hogy bérek is emelkedjenek és rendszeres béregyeztetéseket is.Javaslatokat vártak tőlünk arra, hogyan lehetne az egészségügyi szakmák vonzerejét növelni

Úgy gondoljuk, hogy mind a szakdolgozói, mind pedig a gazdasági területeken további rendszeres béremelésekre van szükség, és az orvosi munkakörökben sem elég ösztönzők a bérarányok.

Minden nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy az egészségügyi ágazatban a legmegterhelőbbek a munkafeltételek, amelyek egy része (pl. a pszichés terhelés, az autonómia hiánya, a több műszakos munkarend) nem is megváltoztatható, ezért ezeket jelentősebb béremelésekkel lehet ellensúlyozni. Mivel jelentős a munkaerőhiány, az emberek csak akkor választanak nehezebb feltételek közt végezendő munkát, ha az megéri nekik.

Hazánkban a pályaválasztás jellemzően túlságosan korai életkorban történik, amikor a fiatal még nem tudja felmérni mire is vállalkozik, ezért a pályaválasztási döntéseket később kellene meghozni, és nagyobb ösztönzést adni a már felnőtt embereknek arra, hogy elhelyezkedjenek az egészségügyi szakmákba, ingyenes és támogatott programokkal, a jó gyakorlatok pozitív bemutatásával. A pályaelhagyók vagy az állami egészségügyet elhagyók visszacsábítása is fontos feladat az egészségügyben dolgozók terheinek csökkentésének érdekében.

Nagyon fontos a munkafeltételek javítása, mert ezek hiánya igen megnehezíti a dolgozók munkáját nap, mint nap és semmissé teheti munkájuk eredményét, hiszen hiába ápol felelősségteljesen a nővér, ha a beteg  állapotát súlyosbítja, a felépülés idejét elnyújtja vagy végül belehal egy kórházi fertőzésbe.

Lenne további terepe a családbarát intézkedéseknek is.

Az egyeztetés azzal zárult, hogy konkrét javaslatot teszünk a jobb munkaidőszervezésre, az egészségügyi szakmák terén teendő további intézkedésekre, kiemelten a béremelésekre, a munka-és képzési feltételek javítására és a bérmegállapításokra, annak érdekében, hogy érdemes legyen az egészségügyben dolgozni, és ne tervezzen minden 3. munkavállaló pályaelhagyást, mint ahogy azt most tervezi.