Egy elemét ismertették ennek az átfogó projektnek, mégpedig a rövidített munkaidővel, az úgynevezett kurzarbeit megoldással kapcsolatosat – mondta az InfoRádiónak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy szerdán ez volt a fő napirendi pont a Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Elmondása szerint arról van szó, hogy azok a vállalkozások, amelyek még működőképesek és részmunkaidőben és minimum napi 4 órában foglalkoztatják a dolgozóikat, igénybe vehetik ezt a támogatást.

“Az a célja a kormánynak, hogy ne csökkenjen az ebben a kategóriában foglalkoztatott munkavállalók nettó keresete, a száz százalékát megkapják a jövőben is. Így a munkavégzés alatti időre természetesen a munkabér jár, és azt követően pedig a kieső időben elmaradt bért pótolná ilyen módon a program. A kormány ennek a kiesett munkabérnek a 70 százalékát vállalná át, 30 százalékát pedig továbbra is a munkáltató fizetné” – mondta Palkovics Imre. Hozzátette:

a 70 százalékra semmilyen járulékot nem kellene fizetni, mert ez támogatás formájában kerülne a munkavállaló számlájára közvetlenül az államkincstárból.

Akinek nincs számlája, annak postán vinnék ki. Három hónapra járna.

“Nehézkes a hozzáférés, mert kereseti korlátok közé van zárva:

a minimálbértől a minimálbér kétszereséig, illetve ennek nettó összegéig kapnának támogatást a munkavállalók”

– tette hozzá az elnök.

A minimálbér nettója most 107 065 forint, ennek a felét kapná meg a munkavállaló a fél munkaidőre, a támogatás nagyjából 37 ezer forint nettótól kezdődne, ha pedig a minimálbér dupláját vesszük, akkor 75 ezer forint.

“Nem világos, hogy a fölötte lévő kereseti kategóriákra hogyan vonatkozik a támogatás”

– mondta Palkovics Imre. Szavai szerint most ebben a kategóriában gondolkodott a kormány, nem ismerni a hátterét a szándéknak, de vélhetően az lehetett, hogy a legrosszabb helyzetben lévő, legalacsonyabb kereseti kategóriában ne csökkenjen ez alá az összeg alá a nettó kereset, mert az már a megélhetés kockázatát veti föl.

További feltétel, hogy legalább a munkaidő felében foglalkoztatni kell a munkavállalókat, és – ami Palkovics szerint elég érthetetlen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek számára is -, hogy részmunkaidőn túl is benn kell tartózkodni a munkavállalóknak a munkahelyeken, és valamilyen hasznos tevékenységet kell végezni, lehetőség szerint képzésben kellene részt venniük a dolgozóknak.

“A munkáltatói érdekképviseletek jelezték, hogy ebben a helyzetben kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy képzéseket szervezzenek, se forrás, se meglévő programok nincsenek erre”

– mondta Palkovics Imre. A munkahelyen kellene töltenie az idejét a munkavállalónak, miközben a járványügyi intézkedések pontosan arra sarkalnak mindenkit, hogy maradjanak otthon, arról nem is beszélve, hogyan oldják meg a gyerekfelügyeletet a szülők a digitális oktatás idején. Az is vet fel kérdéseket, hogy

az utazás, a tömegközlekedés, a tömeges együttlét a munkahelyeken megint csak ellentmondani látszik a járványügyi intézkedéseknek is,

tehát kicsit zavarosnak tűnik pillanatnyilag az érintettek számára” – tette hozzá az elnök.

“Hozzájön ehhez, hogy a tervek szerint május elejétől lépne hatályba – bár Bodó Sándor államtitkár úr tette erre ígéretet, hogy megpróbálják április 15-ével hatályba léptetni” – mondta Palkovics Imre. Szavai szerint az ülésen ismertették azt is, hogy napi 4 ezer munkahely szűnik meg átlagosan.

“Minden nap, mondhatni, minden óra késlekedés” – mondta Palkovics Imre.