Hatalmasra nőtt a különbség Magyarország egyes régióinak fogyasztási dinamikájában.
Miközben Budapesten 18,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelem az év első három hónapjában, addig a magyarországi régiók többségére csökkenést közölt a KSH a márciusra vonatkozó második becslésében. A statisztikai hivatal ugyanis a fővárost magába foglaló Közép-Magyarországon kívül csak Nyugat–Magyarországra közölt növekedést, míg az összes többi régióban mínuszt láthatunk. Ráadásul Dél-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön igen vaskos 4,6-4,6 százalékos visszaesést mutatnak a kiigazítatlan adatok.
A fogyasztás régiók menti szétszakadását, amely szoros összefüggésben áll a permanensen növekvő bérszakadékkal (Hiába minden: csak nő a bérszakadék itthon), jól mutatja az alábbi ábra is. 2014 végéig nagyjából párhuzamosan mozgott a főváros és az ország kiskereskedelmi dinamikája, onnantól azonban szignifikánsan erősebb budapesti növekedést láthatunk, ráadásul a különbség az idei év első három hónapjában brutálisan megnőtt.
Mivel az ország kiskereskedelmi fogyasztásának közel 27,8 százaléka a fővárosban, 41,8 százaléka pedig a közép-magyarországi régióban realizálódik, így nagy valószínűséggel kijelenthetjük, ha nem lett volna ilyen kiugró érték az “ország szívében”, akkor bizony a kiskereskedelem alakulása az első negyedévben mínuszba csúszott volna. És akkor az így is kiábrándító GDP-adat alakulásába még bele sem mertünk gondolni.
A KSH második becslése szerint egyébként a kiskereskedelmi üzletek forgalmának naptárhatástól megtisztított volumene 4,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal emelkedett az értékesítés.
mfor.hu