Elemzés a KSH legutolsó bérstatisztikája alapján a versenyszféra és a költségvetési szféra létszám-és bérhelyzetéről. A számokból kirajzolódik néhány tanulságos tendencia:
Versenyszféra:
-
2008-hoz képest a fizikai létszám a versenyszférában 13,7%-kal, 177,5 ezer fővel csökkent. 2013.1. negyedévében a csökkenés a tavalyi év első negyedéhez képest tovább folytatódott, igaz csekélyebb mértékben, 1%-kal. A teljes munkaidős létszám csökkenésével szemben a részmunkaidős létszám 30% feletti mértékben növekedett, de az így keletkezett 46 000 körüli többlet munkahely nem tudta ellensúlyozni a teljes munkaidős létszámban bekövetkezett 177,5 ezer fős létszám csökkenést.
-
A fizikai és szellemi állomány nettó átlagkeresete közötti különbség a 2008. évi 1,9-szeresről 2013 elejére 2,2-szeresre nőtt, leginkább az adórendszerben történt korrekciók következtében.
-
A fizikai állomány nettó átlagkeresetének reálérték vesztesége 2008-hoz képest 5,6%, a szellemiek reálérték nyeresége 10,7%.
-
2012-ben a versenyszféra egészében az összes foglalkoztatott 35%-a van minimálbéren, vagy garantált bérminimumon bejelentve. Ennél is jóval magasabb az arány az 1-4 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, ahol az összes alkalmazott 56%-a minimálbéres, vagy garantált minimálbéres. A legkisebb arányban az 1000 fő feletti méretcsoportban, tehát a legnagyobb vállalatoknál foglalkoztatnak minimálbéreseket, vagy garantált minimálbéreseket, náluk az összesített arány csak 18%-os.
Költségvetési szféra:
-
2008-hoz képest a fizikai létszám a költségvetési szférában 30%-kal nőtt, döntően a közfoglalkoztatási rendszer kiterjesztése következtében.
-
A szellemiek nettó átlagkeresete 1,6-szerese a fizikaiaknak , ami lényegében változatlan maradt a 4 évvel ezelőttihez képest, jóval kisebb tehát az eltérés a fizikai és a szellemi állománycsoport nettó átlagkeresete között, mint a versenyszférában. Ennek oka azonban nem az, hogy a fizikai állomány nettó bére jobban nőtt, hanem az, hogy a szellemieké nőtt csekély mértékben, mindössze 4,8%-kal 2008-hoz képest.
-
Miközben a költségvetési szférában a fizikai állomány nettó átlagkeresetének reálérték vesztesége 2008-hoz képest meghaladja a 17%-ot (amit együttesen magyaráz a közfoglalkoztatás térnyerése és az adórendszer átalakítása), aközben a szellemi dolgozók nettó átlagkeresetének a reál érték vesztése is csaknem 10%-os 2008-hoz képest. A költségvetési szférában a szellemieknél ugyanakkora a keresetek reálvesztesége, mint amekkora a versenyszférában a szellemi állomány keresetének a reálérték nyeresége.
Lajtai György