A Munkástanácsok Országos Szövetsége által szorgalmazott követelmények a munkahelyi balesetek és a foglalkozási/foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése, valamint a balesetet szenvedett, vagy megbetegedett dolgozók egzisztenciális biztonságának megteremtése érdekében
- A magyar munkavállalók átlagosan 55 éves korukig tudnak a munkavégzést nem korlátozó egészségkárosodás nélkül dolgozni. Ez a szám Európában a legrosszabbak közé tartozik (Dánia adata 65 év, Angliáé 70 év).
- A fenti adat fényében különös jelentőségű, hogy mit tehet a magyar foglalkozás -egészségügyi ellátás a kedvezőtlen folyamatok megfordítása érdekében, és milyen a munkahelyi balesetet szenvedett, vagy megbetegedett munkavállalók létbiztonsága.
- A foglalkozás egészségügyi szolgálatok célja a munkavállalók egészségének megőrzése/fejlesztése, a munkahelyi balesetek megelőzése. Erre szolgál például
- a munkavállalók rendszeres munka alkalmassági vizsgálata, valamint
- a közreműködés a munkavégzésből és munkakörnyezetből adódó, a munkavállalók egészségére ártalmas kockázatok felmérésére és azok csökkentésére/ kiküszöbölésére irányuló tevékenységekben.
- A Munkástanácsok tapasztalatai szerint az elmúlt évek hazai intézkedései, jogszabály módosításai, különösen a 2003-tól bekövetkezett átalakítások, nagymértékben megnehezítik, sok esetben ellehetetlenítik a foglalkozás-egészségügyet ezen célok elérésében, így veszélyeztetik a munkavállalók egészségét, jóvátehetetlen károkat okozva a népegészségügynek és a nemzetgazdaságnak is.
- A foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás kiválasztásában az áralku vált a legfontosabb tényezővé, a munkáltató költség csökkentő motivációja meghatározó befolyást gyakorol a szolgáltató kiválasztására. Az alacsony ár azonban egyben alacsony szakmai minőséget is jelent, az árképzés így gazdaságossági és nem szakmai- minőségi kérdéssé válik!
- A mai szabályozás szerint a munkáltató közvetlenül finanszírozza a foglalkozás-egészségügyet, s bár szakmai felügyeletet nem gyakorolhat felette, a foglalkozás-egészségügyi orvos mégis kiszolgáltatott helyzetben van a munkáltatóval szemben. Fontos lenne ezt a függőséget mielőbb megszüntetni, mert ez sokszor szakmai döntéseket is befolyásol (pl. a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók bejelentése terén). A jelenlegi finanszírozási gyakorlat így káros szakmai-minőségi következményekkel járhat. Ezért elengedhetetlen a Foglalkozás-egészségügyi pénztár létrehozása, amely a foglalkozás egészségügy anyagi függetlenségét biztosítaná.
- Magyarországon nem épült ki a munkahelyi kockázatokat figyelembevevő, differenciált betegség- és balesetbiztosítási rendszer. A munkáltatók függetlenül a kockázat nagyságától ugyanannyi járulékot fizetnek a munkavállalóik után, ami nem motiválja őket a kockázatok minimalizálásában. Így a megbetegedések, balesetek nyomán megváltozott munkaképességet, jövedelemveszteséget, a megélhetés többletköltségét kompenzáló kötelező biztosítási rendszer nem a munkáltatót, a kár okozóját, hanem a társadalom egészét terheli.
- A munkavállalók nagyfokú egzisztenciális veszélyeztetettségét tovább növeli a minimálbéren és feketén történő foglalkoztatás rendkívüli terjedelme, a tőkehiányos kisvállalkozások nagy száma. Utóbbiak képtelenek vállalni a munkáltató hibájából bekövetkező egészségkárosodás miatti kártérítés költségeit, inkább felszámoltatják a céget, és újat alapítva folytatják tovább a felelőtlen foglalkoztatást.
- A munkavállalók egészségének védelme, egzisztenciális biztonságuk megteremtése azonnali beavatkozást kíván. Ezért követeljük:
- A foglalkozás-egészségügy feladatai elvégzéséhez szükséges egységes, átfogó foglalkozás-egészségügyi törvény megalkotását! Ez 5 millió fogalkoztatott egészségét érintő ügy! A törvénynek garantálnia kell a beutalási rend visszaállítását, a finanszírozási függetlenséget, valamint a szakmai felügyelet (megyei és országos szakfőorvosi felügyelet) megerősítését, ennek egyik kulcselemeként a hatósági jogkör visszaállítását.
- A kötelező baleseti és betegségi munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését valamennyi foglalkozási szakágra, de leghamarabb a kiemelt baleseti és megbetegedési kockázatókat hordozó foglalkozásokra, mint a bányászat, a járművezetés, a szállítás-rakodás, a betegápolás, a fafeldolgozás, a vegyipari munkakörök, a kohászat és fémfeldolgozás, a magas-és mélyépítés, a fokozott pszihés megterhelés alatt dolgozókra, valamint az összes olyan éjszakai műszakban dolgozóra, akiknek az éjszakai műszakban eltöltött munkaideje eléri a ledolgozott munkaidő egyharmadát.
- A Munkavédelmi Hatóság feladatai közé kerüljön be a kötelező munkáltatói felelősség biztosítás meglétének ellenőrzése, a szakszervezetek pedig delegáljanak képviselőt a Munkavédelmi Hatóság felügyeletét ellátó testületbe.