A kedvezőtlen magyar foglalkoztatási mutatók háttere - Közel 100 szakszervezetet tömörítő szövetség

- A periférián levő népesség alacsony gazdasági aktivitása: romák, kis településeken élők, nagycsaládosok.
- Az alacsony képzettségű, a fiatal, pályakezdő és a nyugdíj előtti korosztály magas inaktivitása, illetve magas munkanélküliségi rátája
- A betanított munkát végzők magas állásvesztési kockázata (alacsony szakképzettségi szint, ázsiai bérverseny)
- A kisvállalati szektor fél-legális, járulékelkerülő foglakoztatási gyakorlata (bejelentés nélküli foglalkoztatás, minimálbéres foglalkoztatás,
- A válsághelyzetek kezelésének elégtelen eszközrendszere (forrás és szakmai felkészültség hiány)
A magas inaktivitás okai
- - A munkaerő-kereslet és -kínálat eltérése
  - A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban
  - A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba
  - Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj
  - Rendszeres szociális segély – rendelkezésre állási támogatás
  - Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele
  - Egyéb inaktívak, a „kemény mag” kezeletlensége és kezelhetetlensége
- A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása
  - Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is
  - Nem is akar és nem is képes dolgozni
  - Egyéni alkalmatlanság
  - Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés
  - Kirekesztettség
- A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára
A legdinamikusabb változások: 15-19; 55-59 és 60-x évesek körében

–          15-19 évesek: iskolai expanzió

–          55-59 évesek: rokkantosítás; 1990-es évektől korai nyugdíjazás különböző formái

–          60-x évesek: a nyugdíjjogosultság kiterjedése, nyugdíjkorhatár változása

–          A korcsoportok közötti különbségek növekedtek

–          A 25-54 éves korosztály foglalkoztatottsági mutatói a legmagasabbak – viszonylag kicsi a rés (RO, HU:81% – NL:93%)

–          A 15-24 és az 55-64 éves korosztályok mutatói lényegesen alacsonyabbak – nagyobb a rés:

–          15-24 évesek: HU: 23% – NL: 70%

–          55-64 évesek: HU: 39% – SE: 73%

–             Ebből :a 15-17 évesek még jellemzően a közoktatásban vesznek részt, így csak kis arányban tartozhatnak e kategóriába

–             a 18-24 évesek az inaktivitás oka szerint viszont már polarizáltak:

–             az alacsony iskolai végzettségűeknél végleges szegregáció (kiszorulás)

–             a közép- és felsőfokú végzettségűeknél viszont illeszkedési gondok vannak
- Az alacsony foglalkoztatási színvonal okai
  - Az ország alacsony jövedelemtermelő képessége, kiszolgáltatottság a nemzetközi munkamegosztásban
  - A technikai fejlődés létszámkiszorító hatása
  - Túlzott támaszkodás a külföldi működő tőke jelenlétére
  - A hazai foglalkoztatók nem megfelelő támogatása és orientálása
  - A fekete-szürke gazdaság tartósan magas hányada
  - Túlzott támaszkodás az állami foglalkoztatásra
  - A szociális ellátó rendszer működése
A fekete foglalkoztatás szerepe
- A fekete és szürke gazdaságban dolgozók aránya a foglalkoztatottak kb. 15-20%-a. Felmérések szerint a foglalkoztatottak több, mint egynegyede kapott részben zsebbe vagy számlára fizetést, és az így szerzett jövedelmek elérték a teljes jövedelem 30%-át.
Okok:
- A munkát terhelő adók magas szintje és kedvezőtlen szerkezete.
- Az adórendszer alacsony hatékonysága.
A munkajövedelmek adóterhelése, valamint a személyi jövedelemadó és járulékok összegének GDP-hez viszonyított aránya az OECD-bent

A minimálbér, illetve a minimálbér adóterheinek hatása
- Túl magas-e a minimálbér? A minimálbér foglalkoztatási hatása.
- A hazai minimálbér nagysága nemzetközi összevetésben.
- A minimálbéren keresők aránya 15%-ot mutatott ki a versenyszféra teljes munkaidős alkalmazottainak körében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal bértarifa felvétele szerint.
- Foglalkoztatási csoportok szerint az építkezésen dolgozók, a képzetlen munkások, valamint a takarítók között találunk legnagyobb arányban (23,7-25,4%) minimálbéreseket.
  - külföldi tulajdonú cégekben alacsonyabb, viszont
  - kereskedelemmel foglalkozók esetén,
  - gyakori készpénzes tranzakciókat bonyolító vállalatoknál,
  - szabadúszó munkavállalók, valamint
  - a fővárosban dolgozók esetében magasabb.
  - szintén nagyobb valószínűséggel csalnak azok, akik az átlagosnál nagyobb bért kapnak.
  - A minimálbéresek /de nemcsak ők/mintegy 54%-a csal.Példa a végtörlesztés,ahol olyan pénzek mozdultak meg, amelyek forrása nem ismert
  - A minimálbéren foglalkoztatottak kb. fele fiktív minimálbéres, és a minimálbéren bejelentettek átlagos valódi bére a minimálbér kb. 170%-a.
  - Ez a fajta csalás a költségvetési bevételek csökkenését okozza, ami a GDP 0,5-0,6%-ának (300-350 milliárd Ft-nak, az éves egészségügyi kiadások csaknem felének) felel meg.
  - A bérek aluljelentése a szürkegazdaságnak csupán egy szegmense, a szürkegazdaság teljes feltérképezéséhez a színlelt szerződések, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel való visszaélések vizsgálatát is el kell végezni.
  - A vizsgálatot ki kell terjeszteni a Vállalkozói körre-milyen módjai vannak a jövedelmek eltitkolásának a vállalkozók körében/pénzek külföldre szállítása, adóelkerülés-számla nélküli eladások,fekete foglalkoztatás kényszer,tb járulékmentes pénzkivonások-személyes költségek cégköltségként való elszámolása stb/ a lehetőségek szűkülnek,de még mindig nagyok a munkavállalókat terhelő adókhoz képest/
    - A járulékmentes, vagy járulékhiányos foglalkoztatás kockázatai és hosszú távú hatásai
      - nyugdíj jogosultság és nyugdíj nagyság
      - betegbiztosítás, betegségi ellátás
      - szülési, gyerekgondozási támogatás, családi jövedelemadó kedvezmények
      - munkanélküli ellátások
- Gazdasági ágak szerint a legnagyobb arányban (19,6-24,3%) az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a kereskedelem, javítás ágazatában foglalkoztatták az alkalmazottakat minimálbéren.
- Vállalatméret szerint a mikro- és kisvállalkozások körében lényegesen több volt a minimálbéres (34% és 20,6%), mint a közép- és nagyvállalatoknál.
- A becslések alapján a csalás valószínűsége
- A minimálbéresek körében végzett felmérés tapasztalatai
A foglalkoztatás növelésével kapcsolatos kormányzati teendők
- A magyarországi munkavállalók viszonylag alacsony életszínvonala többek között az alacsony foglalkoztatási rátához kötõdik.
- Magyarország számára jelenleg a foglalkoztatottság növelése és az inaktivitás visszaszorítása jelenti a legnagyobb kihívást.
Az ehhez kapcsolódó reformokkal szembeni követelmények:
- ösztönözzék a munkahelyteremtést,
- növekedést generáljanak,
- bõvítsék az adózók körét, és így javítsák az ellátók-ellátottak arányát,
- õrizzék meg, vagy javítsák az államháztartási egyensúlyt.
Teendők:

• A jóléti ellátásokkal a munka keresést és a munkába állást kell ösztönözni. Ez fõleg az alacsonyabban képzettek körében emeli az aktivitást, másrészt csökkenti az államháztartás terheit.

• A munkát terhelõ adók és járulékok csökkentése:

(1) Recesszió idején elsõsorban munkaadói járulékot csökkentsük, hiszen rövid távon ez hat a leginkább a foglalkoztatásra.

(2) Az alacsony keresetûeket minél alacsonyabb átlagos szja-kulccsal terheljük. Ezzel ösztönözhetjük a hosszan tartó inaktivitás szempontjából leginkább kritikus tömeg, az alacsonyan képzettek munkába állását.

(3) Magas jövedelmûeknél (kb. évi 5 millió Ft felett) az adókulcsokat azok körében érdemes alacsonyan tartani, akiket egyrészt ezáltal több munkavégzésre lehet ösztönözni, másrészt akik a legtermelékenyebbek és így leginkább segítik a növekedést.

• Hosszabb távon fontos a képzettség további növelése, az alacsonyan képzettek arányának további visszaszorítása.
- A legális foglalkoztatás arányának növelése /adóteher csökkenés, ellenőrzés/ munkavállalói fellépések, a munkavállalók tudatosítása az őket ért hátrányokról
- A munkajogi szabályozás kikényszerítése
- Egyéb lehetőségek a formálisan minimálbéren dolgozók helyzetének javításához: önkéntes nyugdíjpénztárak, önsegélyező csoportok létrehozása a munkanélküliség idejére. Forrása lehet egy minimális tagdíj /adóból leírható, vagy adóalapot csökkentő/.
- Az állásnélküliek szakszervezetének létrehozása-önként vagy a kamarai tagsághoz hasonló kötelező erővel, de a munkanélküliség idejére a tagdíjat a munkanélküliségi alapból kell fizetni.
Érdekvédelmi teendők a munkahelyek védelmében
- Együttműködés és konfliktus a munkaadóval
  - A Draxlmaier példája: kis hozzáadott értékű, bérmunkát végeztető, német tulajdonú, autóipari beszállító. Versenyképességi tényezők: munkafegyelem, költségtakarékosság, termelékenység, Ösztönzési rendszer: darabbér, jelenléti prémium.
  - A Rába példája: saját fejlesztésű autóipari főegységeket gyártó, magyar tulajdonú autóipari beszállító. Ösztönzési rendszer: minőség, költségtakarékosság, innováció. Rendszeres (heti, havi) kommunikáció az érdekképviseletekkel a feladatokról. Folyamatos képzés. A válság idején csökkentett munkaidő elbocsátás helyett.
  - A Budapest Airport példája: német tulajdonú repülőtér üzemeltető. A reptérfejlesztésben érdekelt, mint építőipari konglomerátum.
    - Ösztönzési rendszer: egy főre jutó forgalom. A létszám folyamatos leépítése és kiváltása kölcsön munkaerővel. Bp/Bécs összevetés: Budapesten 10%-kal nagyobb termelékenységgel, kétszer akkora bérhatékonysággal (1ft bérre jutó hozzáadott érték) csak fele akkora kereset.
    - Szembetűnő jövedelem és juttatás különbségek a vezetői réteg javára: cégautó, üzemanyag, lakástámogatás.
    - Válság esetén azonnali leépítés. A képzési, foglalkoztatási támogatások figyelmen kívül hagyása.
    - Bizalmatlanságra épülő munkaviszonyok: ügyvédi iroda tárgyal a munkaadó nevében a csoportos leépítésről.
    - A munkahelyek megőrzését, a dolgozók elhelyezkedési esélyeit segítő munkaerő piaci eszközök használata
      - Az átmeneti foglalkoztatási problémák kezelése (munkahelymegtartó, munkahelyi képzési pályázatok)
      - Az elbocsátott dolgozók újra elhelyezkedésének segítése (csoportos létszámleépítések kezelése, a munkaerő piaci szolgáltatások igénybevétele)
      - Az egyéni munkavállalók munkaerő piaci versenyképességének erősítése (képzés)
      - A hátrányos helyzetű munkaerő piaci csoportok támogatása (pályakezdők, nyugdíj előttiek, kisgyermekes nők, megváltozott munkaképességűek)
- A csoportos létszámleépítések kezelése
  - A csoportos létszámleépítés fogalma, munkajogi szabályozása
  - A szakszervezetek tárgyalási stratégiája a csoportos létszám leépítési konzultáción
    - az érdemi tájékoztatás megkövetelése: a leépítés indoklása, a múltbeli folyamatok és a jövőbeli várakozások bemutatása ( különös tekintettel a tartós, vagy átmeneti nehézségek megkülönböztetésére),
    - a leépítés mérséklését célzó egyéb munkáltatói intézkedések (költségcsökkentés, új megrendelések keresése) bemutatása,
    - a dolgozók bevonása az elbocsátások elkerülését segítő lépések megtervezésébe (költségcsökkentés, versenyképesség javítása, rugalmas munkaidő rendszerek bevezetése, rugalmas munkakör kialakítása)
    - Gyakran /nemzetközi tapasztalat/ még a szakszervezetek is a leépítést támogatják az egyéb-pl munkaidőcsökkentés helyett./
- Egy lehetséges megállapodás minta a csoportos létszámleépítés megvalósítására
1. Kötelező nyugdíjba vonulás az öregségi nyugdíj korhatárt már elért alkalmazottak számára.

2. Az előre hozott nyugdíjazás, vagy korengedmény nyugdíjazás támogatása az erre jogosultságot szerzőknél.

4. Önkéntes alapú távozás megengedése a csoportos elbocsátási feltételek mellett.

5. A határozott idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottak szerződését nem újítja meg.

6. A nem főfoglalkoztatás keretein belül alkalmazott, illetve igénybevett munkavállalók alkalmazásának megszüntetése (alvállalkozók, bérelt munkaerő, szerződéses munkavállalók stb.)

7. A törvény által előírt összegen felül három havi átlagkeresetnek megfelelő elhelyezkedési támogatás kifizetése minden csoportos létszámleépítésben érintett munkavállaló számára.

8. Minden érintett részére törzsgárda és bónusz kifizetése.

9. A cafetéria kifizetése a január 01.-ei feltételekkel.

10. Karriertámogató szoba és szolgáltatás létrehozásával segítség nyújtása az elbocsátott, illetve esetlegesen elbocsátandó alkalmazottaknak új munkahelyek megtalálásában. A külső cég szolgáltatással történő megbízása előtt a munkáltató kikéri a szakszervezetek véleményét.

11. Átképzési lehetőség biztosítása azoknak, akik vállalják új munkakör, beosztás betöltését.

12. Meghosszabbított fizetés nélküli szabadság felajánlása (3 hónapos blokkokban) azok számára, akik ezt kérvényezik, a korábbi feltételek melletti visszatérési joggal a megbeszélt periódus leteltével.

13. A szerződésben szereplő munkaidő csökkentése azon alkalmazottak számára, akik jelentkeznek, hogy csökkentett munkaidőben szeretnének dolgozni.

14. Garancia a munkalehetőségeknél az elbocsátott alkalmazottak újrafelvételét.

15. Munkaidőcsökkentés átmenetileg ,bérkompenzációval,képzési programokkal a támogatási lehetőségek igénybevételével

Foglalkoztatási alapfogalmak
- Munkavállalási korú népesség: alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként a nyugdíjkorhatárhoz kötött csoportosítás. Jellemzően a 15-64 éves népességet jelenti.
- Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol.
- Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.
- Munkanélküli az, aki nem dolgozik, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzik; de aktívan keres munkát.
- Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
- Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában.
- Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában.
- Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.
- A munkanélküliségi rátát befolyásoló tényezők:
  - csökkentik azon munkanélküliek, akik inaktívvá válnak,
  - csökkentik azon munkanélküliek, akik foglalkoztatottakká válnak,
  - növelik azon inaktívak, akik aktívvá válnak, de nem találnak munkát,
  - növelik azon foglalkoztatottak, akik munkanélkülivé válnak.
- A természetes munkanélküliségi ráta
  - -amely mellett a betöltetlen állások száma nagyjából megegyezik a munkát keresők számával
  - -mely mellett a munkanélküliségi ráta nem változik és a munkanélküliség időtartama nem hosszú.
A periférián levő népesség alacsony gazdasági aktivitása: romák, kis településeken élők, nagycsaládosok.
Az alacsony képzettségű, a fiatal, pályakezdő és a nyugdíj előtti korosztály magas inaktivitása, illetve magas munkanélküliségi rátája
A betanított munkát végzők magas állásvesztési kockázata (alacsony szakképzettségi szint, ázsiai bérverseny)
A kisvállalati szektor fél-legális, járulékelkerülő foglakoztatási gyakorlata (bejelentés nélküli foglalkoztatás, minimálbéres foglalkoztatás,
A válsághelyzetek kezelésének elégtelen eszközrendszere (forrás és szakmai felkészültség hiány)

A magas inaktivitás okai

- A munkaerő-kereslet és -kínálat eltérése
- A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban
- A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba
- Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj
- Rendszeres szociális segély – rendelkezésre állási támogatás
- Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele
- Egyéb inaktívak, a „kemény mag” kezeletlensége és kezelhetetlensége
A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása
- Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is
- Nem is akar és nem is képes dolgozni
- Egyéni alkalmatlanság
- Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés
- Kirekesztettség
A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára

A legdinamikusabb változások: 15-19; 55-59 és 60-x évesek körében

– 15-19 évesek: iskolai expanzió

– 55-59 évesek: rokkantosítás; 1990-es évektől korai nyugdíjazás különböző formái

– 60-x évesek: a nyugdíjjogosultság kiterjedése, nyugdíjkorhatár változása

– A korcsoportok közötti különbségek növekedtek

– A 25-54 éves korosztály foglalkoztatottsági mutatói a legmagasabbak – viszonylag kicsi a rés (RO, HU:81% – NL:93%)

– A 15-24 és az 55-64 éves korosztályok mutatói lényegesen alacsonyabbak – nagyobb a rés:

– 15-24 évesek: HU: 23% – NL: 70%

– 55-64 évesek: HU: 39% – SE: 73%

– Ebből :a 15-17 évesek még jellemzően a közoktatásban vesznek részt, így csak kis arányban tartozhatnak e kategóriába

– a 18-24 évesek az inaktivitás oka szerint viszont már polarizáltak:

– az alacsony iskolai végzettségűeknél végleges szegregáció (kiszorulás)

– a közép- és felsőfokú végzettségűeknél viszont illeszkedési gondok vannak

Az alacsony foglalkoztatási színvonal okai

- Az ország alacsony jövedelemtermelő képessége, kiszolgáltatottság a nemzetközi munkamegosztásban
- A technikai fejlődés létszámkiszorító hatása
- Túlzott támaszkodás a külföldi működő tőke jelenlétére
- A hazai foglalkoztatók nem megfelelő támogatása és orientálása
- A fekete-szürke gazdaság tartósan magas hányada
- Túlzott támaszkodás az állami foglalkoztatásra
- A szociális ellátó rendszer működése