Nemzetközi hírek

A véleményben az EGSZB támogatta az európai bizottsági javaslat tartalmát. Felhívta a figyelmet a Kreatív Európa program gazdasági dimenziójának jelentőségére, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a program túlzottan is a versenyképesség általános céljára összpontosít, míg az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és értékek támogatásának célkitűzése kevésbé látható. Úgy vélte továbbá, hogy az előirányzott költségvetési források nem elégségesek az EU teljes költségvetéséhez viszonyítva, illetve azokhoz a forrásokhoz képest, amelyeket egyes tagállamok fordítanak kulturális tevékenységek támogatására.

Varsó, 2017. február 2-4. A Varsóban zajlott konferencia témája a társadalmi párbeszéd – a [...]

Az Európai Szemeszter az EU tagállamok gazdaságpolitikájának és költségvetésének összehangolását célzó eszköz, amely kötődik az Európa 2020 és az EU Stabilitási és Növekedési Paktumához, s alapvetően az azokban meghatározott célok elérését szolgálja. Az EU Szemeszter eszközét 2011-ben a jelenleg hivatalban levő, ún. Juncker-Bizottsá fogadta el. Az EU Szemeszter egy speciális eljárás keretében megy végbe éves ciklusokban.

Ausztriában nő a népességszám, a munkanélküliek több mint fele külföldi, de nem a migránsok köréből kerül ki, mert hiszen ők még nem regisztráltak. Ausztriában a munkáltatók nehezen találnak képzetlen munkavállalót, érdeklődés és mobilitás hiánya miatt. A fiatal munkanélküliek száma csökken. Agyelszívás zajlik Kelet-Európából, ahonnan magasan képzett munkaerőt toboroznak a német nyelvű országok.

A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye, valamint a munkavállalók és a tisztességes verseny védelme közötti egyensúly kérdését, különösen a kevésbé fejlett gazdaságok felé történő nyitás alkalmával, így például a kelet-európai országok keleti kiterjesztése során az 1980-as években, vagy az Európai Unió kelet irányába történt bővítése során 2004 után. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésére vonatkozó jogi szabályozás ezért nehezen elért kompromisszumok révén került megalkotásra a minden tagországra általánosan érvényes európai uniós jogszabályalkotás területén.

Jelenleg Európában az infrastrukturális fejlesztés nem csupán az egyes nemzeti hálózatok fejlesztését jelenti. Minden út, minden vasúti vonal és minden vízi útvonal szélesebb körű kihatással rendelkezik, mivel a nemzeti infrastrukturális hálózatok jelenleg egy szélesebb körű transz-európai hálózatnak csak egy-egy részét képezik.

Az energia kérdésének általános térnyerése után az Európai Unió szintjén, az energetika témája a V4-ek tárgyalásainak is középpontjába került (bár a 2004. május 12-én Kroměříž-ben aláírt V4-es Miniszterelnöki Nyilatkozat, amelynek címe „A visegrádi együttműködés jövőbeli területeire vonatkozó irányelvek”, nem terjed ki az energia kérdésére). Az utóbbi időben az energiaügyekért felelős Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igen intenzív és szoros együttműködést alakított ki a V4-es országok között. Speciális munkacsoportokat állítottak fel, és egy magas szintű munkacsoport is létrejött. Az együttműködés során számos közös álláspontot fogadtak el aktuális témákkal kapcsolatban.