Nemcsak gazdasági, politikai befolyásolási képessége is van Magyarországon a multinacionális kereskedelmi hálózatoknak, amelyek uralmat gyakorolnak a magyar élelmiszerpiac és élelmiszeripar felett – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu, a modern szakszervezet elnöke.

Kiemelte, hogy a hat Magyarországon működő külföldi tulajdonú áruházlánc üzleteiben nagyobb mennyiségű külföldről exportált termék van a polcokon, mint amennyi magyar termék.

Mint mondta, ezek a cégek a magyar beszállítók kisrészével, viszont globális nagyvállalatok nagy részével dolgoznak. A magyar élelmiszer-termelőknek és feldolgozóknak egyre nehezebb bekerülni a boltjaikba, és ha be is kerülnek, az árnyomás, a szigorú feltételek és kialakult gyakorlatok, valamint a bevezetett blanketta szerződések az ellehetetlenülésükhöz vezetnek, arról nem is beszélve, hogy alig marad náluk haszon.

Bubenkó Csaba szerint viszont a magyar kistermelők az országban rengeteg bolttal rendelkező, globális áruházláncok kiszolgáltatottjai abból a szempontból, hogy szinte csak nekik tudják eladni a termékeiket.

A szakszervezeti vezető megemlítette az úgynevezett kilistázást is. Szavai szerint ez régebben volt jellemző. Ez annyit tesz, hogy az áruházak egyik napról a másikra nem vették át egyes magyar cégek termékeit, ennek révén pedig a pórul járt vállalkozások egész egyszerűen csődbe mentek.

A külföldi és hazai termék arányai tekintetében Bubenkó Csaba kifejezte, üdvözítő az lenne, ha az áruházláncok által behozott és kivitt áruk mennyiségét arányosítanák, mert azzal, ha ezek az áruházláncok kiviszik azokba az országokba a magyar termékeket, ahol jelen vannak, növelni lehetne a magyar termékek piaci felületét. Ez azonban jelenleg inkább csak kívánság.

Mindez jól körvonalazza, hogy függő viszony feszül a Magyarország területén működő, külföldi tulajdonú nagy áruházláncok, illetve a magyar beszállítók, termelők között.

„Azt gondolom, hogy ez a szuverenitásra óriási befolyással bír, hiszen a hálózatok földrajzilag gyakorlatilag egész Magyarország területét lefedik. Amíg 2012-ben a magyar tulajdonú láncok még a piac 40 százalékát birtokolták, ez az arány 2024-re 25 százalékra csökkent a forgalom tekintetében”

– mondta.

Bubenkó Csaba szerint az árrésstop és az abból fakadó árcsökkentés mértéke jól rávilágít arra, hogy a különböző külföldi tulajdonban lévő áruházláncok egyaránt nagyon magas árrést alkalmaztak.

„Furcsa módon mind a hat multi érintett volt ebben. Felmerül az az egyszerű kérdés: mi indokolta mind a hat multinál, hogy 40-50-60 százalékos árréssel dolgozzanak?”

– tette fel a kérdést Bubenkó Csaba, aki szerint ez is egyértelműen megmutatja, hogy „igenis óriási befolyással vannak a piacra, arról nem beszélve, hogy ennek még politikai hangulatkeltés is lehet a folyománya” – vélekedett.

„Nekem az a véleményem, hogy Magyarországon a magyar feldolgozók, magyar termelők és magyar kereskedelmi, kiskereskedelmi vállalkozások, családi vállalkozások nem kapták meg azt a jogszabályi hátteret, védőhálót az elmúlt 35 évben, ami segített volna abban, hogy Magyarországon ne terjedjenek ilyen szinten ezek a globális kereskedelmi hálózatok”

– emelte ki.

A szakszervezeti vezető szerint ezek a multinacionális cégek – bár elvileg versenytársak – szinte minden ügyben közösen lépnek fel. Ernyőszervezetük, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egységes kommunikációs és érdekképviseleti csatornájukká vált.

„Az OKSZ mint szervezet minden esetben, amikor olyan politikai döntés, gazdasági kérdés merül fel, ami a multinacionális láncokat érinti, a hat multi nevében nyilatkozik meg, formál véleményt, terjeszt elő javaslatokat, vesz részt a különböző minisztériumi egyeztetéseken” – mondta. Kitért arra is, hogy a multik eddig már több alkotmánybírósági beadvánnyal éltek például az árréstoppal vagy az akciózással kapcsolatban.

„Ha megnézzük a nyilatkozataikat, akkor jól látszik, hogy mindig egyértelműen a kormányt teszik felelőssé, folyamatosan a munkahelyek elvesztésével fenyegetnek, és azzal, hogy nem lesz fejlesztés, béremelés. Az ilyen, a magyar családokat érintő megnyilatkozások szerintem nyílt politikai üzeneteknek tekinthetőek” – fogalmazott Bubenkó Csaba.