Magyarországon az ágazati kérdésekben, viszonylag alacsony szintű érdekegyeztetés folyik, melynek első sorban történelmi okai vannak. Az Unióhoz való csatlakozásunk alakalmával az Uniós ajánlásoknak megfelelve, ezen ágazatokban a munkavállalók kollektív szerződései már viszonylagos egyeztetések közepette születtek, de ez még mindig elég hiányos szerep a nyugat-európai érdekegyeztetésekhez képest, ahol például üzemenként, gyáranként létezik 1-1 önálló szakszervezet.
Az OMT az Unióban létrejött PHARE program keretében döntött az ÁBP-k létrehozásáról, amely utat nyitott a kétoldalú – munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek közötti – közvetlen párbeszédre, és keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához.
Az ÁPB.-k működését az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény biztosítja, melyet aaz Országgyűlés 2009. június 22-én elfogadott és megszavazott. Ennek keretében 201-től folyamatosan nő az ÁPB.-k száma, melyet a Kormány infrastrukturálisan, emberekkel, és financiálisan is támogat. A bizottságok munkáját az ÁPB titkárok és az Ágazati Párbeszéd Központ segítik. Az ÁPB titkár a partnerek által választott munkatárs, aki a munkaügyi kapcsolatok és az adott ágazat területén is jártas, valamint szervezői munka végzésére is alkalmas. Az Ágazati Párbeszéd Központok 2007. január 1-jétől a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal önálló egységeként létrejött Társadalmi Párbeszéd Központ egyik főosztályaként tevékenykedik. A működés feltételei 2007-től a költségvetésen keresztül biztosítottak. Az ÁPB-k alapelvekkel működnek, működnek, mely alapelveket minden ÁPB. magára nézve kötelezőnek ismer el.
Az ÁPB a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. ÁPB hozható létre ágazati, alágazati, szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre. Célja az ágazatban a megfelelő munkakörülmények kialakítása és az ezzel kapcsolatos érdekegyeztetés.
Az ÁPB az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik, úgy hogy az érdekképviseletek ezen keresztül egymás tájékoztatják, konzultációt folytatnak, állást foglalnak, stb. A ÁPB-k éves munkaterv alapján programokat is megvalósítanak: szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek, konferenciákat, képzéseket, szemináriumokat, tanulmányutakat szerveznek, nemzetközi kapcsolatokat építenek, részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok (EÁSZPB) munkájában, valamint tárgyalásokat folytatnak kollektív szerződések, megállapodások kialakítása céljából. A minisztériumok szakértőket jelöltek ki, akik az Ágazati Párbeszéd Központon keresztül vonják be az ÁPB-ket a szakanyagok véleményezésébe.
Legfőbb szerve a Tanács, ami 3 oldalú testület: a miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből áll. Ez biztosítja az adott ÁPB működését, készíti elő az egyeztetéseket, stb. Az ÁPBT munkáját plenáris ülésen, testületekben, szakbizottságokban és ad hoc, vagyis választott bizottságokban végzi.
Fontos szerve még az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB), ami a benyújtott dokumentumok és adatok vizsgálata alapján kérelemre megállapítja az ÁPB jogszerű létrejöttét, megszűnését, az ÁPB-ben való részvétel, és a kollektív szerződés kiterjesztési feltételeinek való megfelelést. 6 tagja van, akiket a 3 oldal (kormány, munkáltatók, munkavállalók képviseletei) (fejenként 2 tag) nevez ki. Határozatait közzéteszi a miniszter hivatalos lapjában, a Szociális és Munkaügyi Közlönyben.