Az ETUC 2017. március 15-16-án tartotta végrehajtóbizottsági ülését. Az ülésre Máltán került sor a máltai GWU szakszervezet meghívására, a máltai EU elnökség keretében. Az ülés sajátosságát az adta, hogy a szokásos ügymeneten kívül meghívottként részt vett és beszédet mondott a máltai miniszterelnök, az oktatási és foglalkoztatási miniszter, valamint az OECD Szakszervezeti Tanácsadó Bizottságának (TUAC) elnöke is.

Az ülés főbb napirendi pontjai a következők voltak:

  1. Az ETUC Főtitkárának beszámolója
  2. az ETUC félidős konferenciájának előkészítése
  3. az ETUC tagdíj kérdése
  4. Az EU munkavállalókat érintő ügyei.

1.

Luca Vicentini főtitkári beszámolójának és a tagszervezetek képviselőinek hozzászólásai középpontjában a következő kérdések álltak:

  • a március 25-i EU Tanácsi Csúcs zárónyilatkozata – hiányolta belőle a szociális párbeszédre, a szociális pillérre és az egyenlő bánásmód fontosságára való utalást, mivel négy tagállam, köztük Magyarország ezt nem támogatta. Kérte, hogy a tagszervezetek lobbizzanak ebben a kérdésben otthon. Az ETUC-nak a Csúcsra olyan nyilatkozatot kell eljuttatnia, amely szerint a zárónyilatkozatnak szólniuk kell a szociális követelményekről is, arról, hogy a szociális haladás elengedhetetlen, s a szociális jogokat, s azok végrehajtását meg kell erősíteni.
  • az EU Bizottság által kiadott Fehér Könyv az Európai Unió jövőjéről – csalódásának adott hangot, mivel a szociális Európa nem szerepel benne hangsúlyosan. Javasolta, hogy az ETUC ne is kapcsolódjon bele a Fehér Könyvről szóló vitába, mert az erre sem alkalmas, hanem helyette az ETUC által 2016-ban elfogadott határozatot népszerűsítse miden fórumon, amelyben az ETUC már megfogalmazta a maga saját elképzelését Európa és az EU jövőjéről (mint egy sajátos pl. „piros könyv”-ként).
  • az EU szemeszter jelenlegi állása – felhívta a figyelmet az országjelentések megjelenésére és a szakszervezetek következő szerepére a nemzeti reformprogramok kialakításában
  • az európai szociális partnerek új autonóm megállapodása az aktív öregkorról – hamarosan elindul a megállapodás tagállami gyakorlatba való átültetésének eljárása, amely a szociális partnerek közös feladata lesz
  • a menekültek integrálásának feladatai – kifogásolta, hogy az EU Líbiába akarja visszaküldeni a migránsokat, miközben ott nincs stabil kormány. Európának meg kell küzdeni a migráció problémájával.
  • a törökországi helyzet hatása a török munkavállalókra, különösen a közszolgálatban dolgozókra – az ETUC Szolidaritási Alapot hoz létre a munkájukat elvesztett munkavállalók, különösen a közszolgálatban alkalmazottak megsegítésére. A segítség lényege szolgáltatás nyújtása lesz – pl. jogi segítség, szakértői támogatás, s nem konkrét pénzügyi támogatás az egyes érintettek részére. Az eldöntendő kérdés a támogatás módja. A török szakszervezetek között nem volt teljes egység sem a segítség formájában, sem pedig a helyzet értékelésében.
  • az ILO európai regionális konferenciája – a szeptemberben megtartandó konferencia helyszíne Isztanbul lenne, amely jelenleg biztonsági szempontból kérdéses lett, ezért az ETUC és az ILO főtitkára egyeztetnek a konferencia esetleges elhalasztásáról vagy más megoldásról.
  • a Brexit tárgyalások során fontos, hogy nyugodt körülmények között kerüljön rájuk sor, s inkább hosszabbak legyenek, ha a szociális kérdések rendezéséhez ez szükséges. (Az ETUC már közzétett egy nyilatkozatot erről.)

2.

Az ETUC félidős konferenciájának előkészítése körében a következő kérdések megvitatására került sor:

  • a konferencia két napos lesz (május 29 és 30), s az első napon ünnepi megemlékezés lesz a Római Egyezmény 60. évfordulójáról
  • a konferencia által megtárgyalandó kérdések (az ETUC által felállított hat fő szakterülethez kapcsolódóan), de a résztvevők javasolták, hogy fa konferencia foglalkozzon az előző konferencia óta megtett úttal, az elvégzett munkával is, értékelje azt, hogy mi történt, hol tartunk). Még nincs döntés a lebonyolítás formájáról (pl. szükséges-e külső előadók meghívása, stb.).
  • napirenden lesz az Alapszabály módosítása, pl. az Irányító testület tagjainak megválasztására vonatkozó szabályozás, szavazati arányok a kongresszuson és a végrehajtó bizottságban, a tagdíjak szabályozása, a titkárság összetétele, s a nők képviselete a kongresszusokon, stb. A nők kongresszusi képviseletére a Nőbizottság két javaslatot terjesztett elő: a) a tagszervezetek delegációiban legalább egyharmad legyen a nők aránya, b) a férfi és női küldöttek közül egy-egy delegáción belül ne lehessen nagyobb különbség egy főnél. (A VB-n orientáló jellegű szavazás történt a két alternatíváról: az a) lehetőséget 57 % támogatta, a b) variációt 65 %. Egyik javaslat sem kapott kétharmados többséget, ami a módosításhoz szükséges lesz majd. Az Alapokmány módosítására csak a Kongresszusnak lesz joga, a félidős konferencia erre csak javaslatokat tehet. Az Alapszabály módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal az április 25-i irányító testületi ülés fog foglalkozni.
  • megvitatandó politikai kérdés lesz a transzatlanti kapcsolatok ügye, pl. az AFL-CIO-val való további kapcsolatépítés
  • közös nyilatkozattal zárulhat a konferencia – erős politikai üzenettel, amit már a konferencia jelmondatának is ki kell fejeznie. Javasolt jelmondat jelenleg: SOS Europe – ez azonban még nem elfogadott.

3.

A tagdíjakkal kapcsolatban elsősorban a török és a görög szakszervezetek tagdíja mértékének csökkentése volt a kérdés. Ezt a következő Irányító Testületi ülésen beszélik meg.

4.

Az EU munkavállalókat érintő ügyei között a következő témák kerültek megvitatásra, illetve a következő hozzászólások hangzottak el:

  • az EU új szolgáltatási csomagja: egységes álláspont volt a javaslat elutasítása, mivel az alapvetően aláássa az eddig kivívott összes szociális eredményt a szolgáltatások szabad áramlásához kötődő munkavállalói határokon átnyúló foglalkoztatások esetében
  • az EU szabadkereskedelmi szerződéseire vonatkozó ETUC javaslatok: a jövőre nézve általánosságban kell döntenünk arról, hogy minden ilyen EU egyezmény esetében el kell érni, hogy az érintett munkavállalók képviselői részt vehessenek a kereskedelmi szerződés tárgyalásán, s a szerződésnek ki kell térnie a munkavállalói jogok védelmére, különösen azok gyakorlati megvalósítási garanciáira.
  • európai költségvetési támogatás (kincstár létrehozása) a központi beruházások támogatásához: az EU eredeti javaslata csak az euro országok számára tennék elérhetővé ezt a kincstárt, az ETUC minden EU tagállam számára
  • az Európai Üzemi Tanácsi irányelv modernizálására tett ETUC javaslat a digitális világban: modernizálás kell a digitalizációra tekintettel, valamint szükséges az eddigi hiányosságokat is szabályozni, pl. a konzultáció érdemi részének erősítésével, valamint a megsértett üt-jogok érvényesíthetőségének konkrétabb szabályozásával. Az EU jelenleg nem tervezi az irányelv felülvizsgálatát, az ETUC azonban fontosnak tartja, de jelenleg csak lobbizni tudunk ezért.
  • EU javaslat a társalombiztosítási rendszerek koordinálásának felülvizsgálatára: a munkavállalók szabad áramlásának esetleges problémái ezen a téren ne járhassanak a meglévő szabályok teljes felülvizsgálatával, a családi juttatások felülvizsgálat sem lehet a szociális dömping elleni küzdelem eszköze. Szükség lehet viszont a munkanélküli segélyre vonatkozó szabályok összehangolására, s a segély folyósítási időtartamának felemelésére, szükséges továbbá a szociális juttatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó európai bírósági döntések beépítése a rendelkezésekbe. Rendezni kell továbbá a határmenti ingázó munkavállalók helyzetét is, s szabályozni kell, hogy a munkavállalók ellenőrizhessék, hogy a M
  • ETUC javaslat a minimálbérről – növelni kell a béreket az EU minden országában, az alacsony bérűekben nagyobb arányban, erre az ETUC kampányt indított.
  • az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó acquis kiértékeléséről szóló ETUC álláspont.

Az ETUC vb elfogadta a javaslatokat azzal, hogy néhány esetben még pontosításokat hajt végre a szövegen a Titkárság az elhangzott hozzászólások alapján.

A magyar szakszervezetek részvétele az ETUC Irányító Testületében

Az ETUC 2015. évi kongresszusán Kelet-Európa szakszervezetei beválasztásra kerültek az ETUC Irányító Bizottságába, amelyben rotációs módon váltják egymást a négyéves időszak alatt. A magyar szakszervezetek 2017. január 1-től látják el tagként a kelet-európai munkavállalók képviseletét a testületben. A magyar szakszervezetek döntése szerint a képviseletet egymás közötti váltással/rotációval kívánják megvalósítani olyan módon, hogy három hónaponként -az oldalelnökséghez igazodóan – válták egymást az egyes magyar szakszervezetek az IB munkájában. Az ETUC azonban megkereste a magyar szakszervezeteket azzal a kéréssel, hogy ne rotációs módon végezzék ezt a munkát, hanem egy főt válasszanak meg erre a feladatara. Jelenleg az ETUC Alapszabálya nem tiltja ezt a fajta rotációt. Az ETUC egyik alapszabály-módosítási javaslata éppen ezt a helyzetet szeretné a jövőre nézve szabályozni.

Az ETUC továbbra is fenntartja a kérését és javaslatát, amelyről április elején személyes megbeszélést is szeretnének tartani a magyar szakszervezetek vezetőivel Budapesten.

(Az összefoglalót készítette: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit)