Június 12-én a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) rendezte meg az Érdekvédelmi Pikniket a Business Fest keretében, az ELTE lágymányosi campusán. Az esemény célja az volt, hogy a társadalmi párbeszédet – különösen a munka világában – közelebb hozza a nyilvánossághoz. Bemutatták, hogyan működik az érdekképviselet a gyakorlatban, milyen kihívásokkal néznek szembe a munkáltatók és munkavállalók, valamint hogyan tudnak együttműködni a gazdasági szereplők a közös célok érdekében.

A program Hajdu Péter nyilvánosbeszéd-szakértő nyitóbeszédével indult, majd Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Ezt követte a nap egyik legfontosabb eseménye: a kihelyezett VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) kerekasztal-beszélgetése. A fórumon részt vett Perlusz László (VOSZ főtitkár), Dr. Mészáros Melinda (LIGA elnök), Palkovics Imre (Munkástanácsok elnök), Zlati Róbert (MASZSZ elnök), Zs. Szőke Zoltán (ÁFEOSZ‑COOP Szövetség elnök) és más érdekképviseleti vezetők. A beszélgetést Dr. Czomba Sándor államtitkár moderálta.

A fórumon a munkaerőpiac aktuális kihívásai kerültek előtérbe: a demográfiai változások, a szakképzett munkaerő hiánya, a regionális eltérések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák térnyerése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a gazdaság szereplőinek közös fellépésére, rugalmas szabályozási környezetre és tudatos párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiac hosszú távon is fenntartható maradjon.

A nyílt ülésen a résztvevők őszintén és szakmailag megalapozottan beszéltek a magyar munkaerőpiac legsúlyosabb kihívásairól.

Palkovics Imre kiemelte, hogy bár a VKF szerepéről gyakran esik szó, valójában nincs meg az a társadalmi láthatóság, amelyre az érdekvédelmi szervezeteknek szükségük lenne. A cél az, hogy az érdekképviselet ne csupán a „minimálbér-tárgyalásokkal” azonosuljon a közvéleményben, hanem folyamatosan jelen legyen a gazdasági diskurzusban.

A technológiai fejlődés (AI, automatizáció) kapcsán figyelmeztetett: nem szabad, hogy a munkavállalók áldozatai legyenek ezeknek a folyamatoknak. Az érdekképviselet feladata, hogy ezek a változások ne tömeges munkahelyvesztéssel járjanak, hanem átmenetekkel, képzéssel és biztonságos átalakulással. Elutasította azt a nézetet, miszerint a rugalmasság kizárólag a munkáltatók eszköze lehet. A munkavállalói oldal alkalmazkodása is fontos, de csak akkor működhet, ha a partnerek egyenrangúak, és a szabályozás nem kiszolgáltatottságot, hanem valódi együttműködést eredményez.

Sajnálatosnak nevezte, hogy sok munkahelyen akadályozzák a szakszervezetek megalakulását, vagy a munkáltató próbál saját befolyása alatt álló szakszervezetet létrehozni. Palkovics szerint csak ott lehet hatékony érdekvédelem, ahol a felek partnerként tekintenek egymásra. Végül hangsúlyozta: a rugalmasság közös felelősség. Nemcsak a munkáltatóktól, hanem a munkavállalóktól is elvárható, ehhez viszont bizalomra, átlátható szabályozásra és érdemi párbeszédre van szükség. Kiemelte, hogy az érdekvédelemnek nem a múlt relikviájaként, hanem a jövő alakítójaként kell működnie, különösen a gyorsan változó gazdasági környezetben.

A legtöbb felszólaló egyetértett abban, hogy a munkaerőpiac legégetőbb problémája jelenleg a munkaerőhiány. A népesség elöregedése, az aktív korúak számának csökkenése és a fiatalabb generációk eltérő munkához való viszonya hosszú távon fenntarthatatlan helyzetet teremt.

Dr. Mészáros Melinda (LIGA) hangsúlyozta, hogy nemcsak létszámban, hanem felkészültségben is hiányoznak a munkavállalók. A szakképzési rendszer nem reagál kellően rugalmasan a piaci igényekre, és hiányzik a vállalatok ösztönzése a munkavállalók képzésében. Bálint Adrienn (MGYOSZ) hozzátette, hogy ez már nem pusztán munkaerőpiaci, hanem gazdaságstratégiai kérdés is.

Zlati Róbert (MASZSZ) rámutatott arra, hogy az atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, időszakos munkák) térnyerése ellenére ezek szabályozása nem tart lépést a valósággal. Egyes esetekben ez a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezethet.

Több felszólaló felhívta a figyelmet a nyugdíjasok munkába való visszaintegrálásának és a diákmunka ösztönzésének lehetőségeire, melyek további adózási vagy támogatási eszközökkel hatékonyan támogathatók lennének. Kozák Ákos (VOSZ társelnök) kiemelte, hogy bár a mesterséges intelligencia és az automatizáció munkahelyeket is megszüntethet, ugyanakkor új lehetőségeket is teremt. Ehhez azonban előrelátó szabályozásra, rugalmas alkalmazkodásra és átgondolt oktatási reformokra van szükség.

A vita zárószakaszában a garantált bérminimum jövője került a középpontba. A szereplők eltérően vélekedtek arról, hogyan lehet megtartani egy igazságos és motiváló bérstruktúrát a differenciálás mellett.

Perlusz László (VOSZ főtitkár) elmondta, hogy a szervezet egyetért a Munkástanácsok Országos Szövetségével közösen képviselt állásponttal a bértarifa-rendszer átalakítását illetően. A közösen is támogatott modell célja, hogy differenciált, ágazati alapú garantált bérminimum-rendszer jöjjön létre, amely jobban tükrözi az egyes gazdasági szektorok sajátosságait és a munkaerő valódi értékét. A tervezet szerint a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel együttműködve határozná meg azokat a nemzetgazdasági ágazatokat, ahol az ágazati szereplők és munkaügyi kapcsolatok alapján – a VKF jóváhagyásával – kormányrendelet rögzítené azokat a munkaköröket, amelyek legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek. Ezekhez kapcsolódna az ágazati garantált bérminimum.

A javasolt rendszer lehetővé tenné, hogy ágazatonként történjenek a bértárgyalások, a valós gazdasági viszonyokat tükrözve. Fontos, hogy mindaddig megmaradna az országos, egységes garantált bérminimum, amíg az adott ágazatban nem jön létre külön megállapodás. Az új rendszer bevezetéséhez nincs szükség jogszabály-módosításra, mivel a jelenlegi munkajogi keretek már most is lehetőséget adnak az ágazati bérminimumok alkalmazására; a minimálbért és meglévő ágazati megállapodásokat nem érintené. A javaslat jelenleg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának napirendjén szerepel, és várhatóan mérföldkövet jelenthet a munkaerőpiac strukturális megújításában.

Az Érdekvédelmi Piknik egyszerre volt szakmai fórum, inspiráló találkozási pont és közösségépítő esemény. Reméljük, hogy ezzel egy új, értékteremtő hagyomány vette kezdetét.