A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation – ILO) 2025. június 2-a és 13-a között tartotta rendes éves konferenciáját. A konferencián – az ILO Alapokmányának megfelelően – a tagállamokat azonos jogokkal képviselik a tagállamok kormányai, valamint a reprezentatív munkáltatói és munkavállalói szervezetek. Magyarországot tripartit küldöttség képviselte az ILO 113. konferenciáján.

A konferencia az idén is több, globális szempontból alapvető fontosságú kérdést tárgyalt. Két normaalkotó bizottság új ILO-egyezmények kidolgozását végezte, egy általános vitabizottság az informális gazdaságról tanácskozott, és ülésezett a konferencia állandó bizottsága, a tagállamok által ratifikált egyezmények alkalmazását vizsgáló Alkalmazási Bizottság is. A magyar munkavállalók képviselői részt vettek minden bizottság munkájában.

A konferencia új egyezményt (192. sz.) és új ajánlást fogadott el a biológiai kockázatok megelőzéséről és az ellenük való védekezésről. Az egyezmény célja az egész világot váratlanul ért COVID–19 világjárványhoz hasonló újabb járványokra való felkészülés, megelőzés és kezelés, valamint ebben a kormányok, munkáltatók és munkavállalók feladatainak meghatározása.

Első olvasatban tárgyalta a konferencia másik normaalkotó bizottsága a szintén globálisan elterjedt, de még szabályozatlan új munkavégzési forma, a platformmunka alapvető kérdéseit. Az előkészítés alatt álló új ILO-norma célja a platformmunkát végzők munkahelyi biztonságának, a tisztességes munkakörülményekhez való minimális jogainak és szociális védelmének biztosítása. Az idei tanácskozáson a bizottság elsősorban az alapvető fogalmakat, valamint a leendő egyezmény és ajánlás kereteit és hatályát vitatta meg. A normaalkotó bizottság 2026-ban folytatja munkáját.

Az informális gazdaságból a formális gazdaságba való átmenet segítését tárgyaló bizottság határozatot fogadott el, amelyben az ILO sürgős intézkedéseket vár el a tagállamok részéről az informális gazdaságban dolgozók munkakörülményeinek javítására, szociális védelmének növelésére, az informális munkavégzés csökkentésére és a formális gazdaságba történő átkerülés elősegítésére.

Az Alkalmazási Bizottság ebben az évben is 24 egyedi ügyet tárgyalt meg az egyes tagállamok által ratifikált egyezmények alkalmazását az ILO felülvizsgálati eljárása keretében vizsgáló Szakértői Bizottság jelentése alapján. Az Alkalmazási Bizottság által megtárgyalandó egyedi ügyek kiválasztására (a Szakértői Bizottság által értékelt több ezer ügyből) az ITUC (Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség) és az IOI (Nemzetközi Munkáltatói Szervezet) előzetes javaslata alapján, valamint az Alkalmazási Bizottság munkáltatói és munkavállalói oldalának elfogadása mellett kerül sor. (Az esetek kiválasztásának szempontjait ILO-dokumentum rögzíti, amelyek között szerepel a jogsértés súlya, valamint az is, hogy lehetőleg az egyes kontinensekről arányosan kerüljenek kiválasztásra ügyek.)

A magyar ügy

Ebben az évben Magyarország is felkerült erre a listára a szervezkedési szabadságról szóló 87. sz. ILO-egyezmény több pontjának több éve tartó megsértése miatt. A Szakértői Bizottság – elsősorban a Nemzeti ILO Tanács munkavállalói oldalának évek óta visszatérően megfogalmazott panaszait figyelembe véve – több ponton vetette fel, hogy a magyar jogi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban a 87. sz. ILO-egyezményben meghatározott előírásokkal. A Szakértői Bizottság legfontosabb észrevételei szerint:

  • a munkavállalóknak és szakszervezeti tisztségviselőknek a Munka Törvénykönyvében szabályozott véleménynyilvánítási szabadsága indokolatlanul korlátozott mértékű

  • a szakszervezetek bírósági regisztrációja túl bonyolult és hosszadalmas

  • a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonásának és a szakszervezet részére való átutalásának tilalma a közszolgálatban elfogadhatatlan

  • indokolatlanul széles körű az ügyészség általános felügyeleti jogköre a szakszervezetek felett

  • a sztrájk esetén nyújtandó még elégséges szolgáltatás mértékét a személyszállítás és a posta esetében meghatározó jogszabályok által előírt, túlzottan magas értékek már a sztrájk céljának elérését akadályozzák.

Az Alkalmazási Bizottságban a magyar ügy tárgyalásán felszólalt a kormány képviselője, valamint a magyar munkáltatók és munkavállalók képviselője is. A magyar munkavállalói álláspontot a Munkástanácsok nemzetközi jogi igazgatója, egyben a Nemzeti ILO Tanács munkavállalói oldalának alelnöke, dr. Czuglerné dr. Ivány Judit készítette el és adta elő az Alkalmazási Bizottság vitájában.

A vita végén az Alkalmazási Bizottság konklúziót fogadott el, amelyben helyt adott a munkavállalók álláspontjának, és felhívta a kormányt arra, hogy a kifogásolt kérdésekben haladéktalanul hozza összhangba a magyar jogot és gyakorlatot az ILO 87. sz. egyezményében megfogalmazott előírásokkal, és ennek első lépéséről 2025. szeptember 1-ig készítsen írásos jelentést az ILO számára.

dr. Czuglerné dr. Ivány Judit