Az idei évben először került sor a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülésének megtartására, melynek összehívását a minisztérium a Magyar Közlönyben a napokban megjelent 2024. év XXIX. törvény kapcsán kezdeményezte. Ezen fő napirendi pont mellett, az egyebek napirendi pont keretében számos égető problémára is felhívtuk a figyelmet, melyek részletekbe menő megtárgyalására az ülésen elhangzott ígéret szerint remélhetőleg még ez év őszén sor kerül.

A BÉT ülésen minisztériumi részről Kovácsné dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár asszony elnökölt. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár úr képviselte. Az ülésen elhangzottakról ezúton tájékoztatjuk tagságunkat.

2024. évi XXIX. törvény Hszt.-t érintő rendelkezései

A fenti törvénnyel összefüggő minisztériumi tájékoztatás szerint a katasztrófavédelemnél dolgozókat érintően 2024. október 01-től és legfeljebb 2 évre szólóan, azaz 2026. szeptember 30-ig terjedő hatósági vezénylésre, illetve kirendelésre (hivatásos, illetve rendvédelmi alkalmazotti jogviszony szerint) kerülhet sor egyes hatósági jogkörök kormányhivatalokhoz történő áttelepítése okán. Az érintettek, választásuk szerint áthelyezésre is kerülhetnek kormányzati szolgálati jogviszonyba, vagy az új jogintézmény szerint egyoldalú munkáltatói intézkedéssel (vezényléssel, kirendeléssel), de a Hszt.-s jogviszony és a Hszt.-s jogosultságok megtartásával ideiglenesen kerülnek majd át a kormányhivatalokhoz. Harmadik opcióként a hivatásos/rendvédelmi alkalmazotti jogviszonyról való lemondás, illetve közös megegyezéssel történő leszerelés lehetőségével élhetnek azok, akik se az áthelyezést se a vezénylést nem vállalják. Garanciális szabályként a 2 éves vezénylés/kirendelés lejártával a katasztrófavédelmi szervnek biztosítania kell a visszaérkezők tovább foglalkoztatását.

Az ülésen elhangzottak szerint kormányrendeletben kerül majd meghatározásra, hogy tételesen mely hatósági jogkörök kerülnek áttelepítésre, így a konkrét létszámot, személyi kört érintő tájékoztatást a tárca az ülésen még nem tudott adni.

A 2024. évi XXIX. törvény Hszt.-t módosító további rendelkezése, hogy a honvédségtől vezényelt, 55 év fölötti hivatásos vagy szerződéses tiszti, illetve altiszti tagjainak kötelező foglalkoztatását írja elő a rendvédelmi szerv számára. A foglalkoztatás nem állományba vételt jelent, hanem pusztán a rendvédelmi szerv feladatkörébe tartozó feladatok ellátását a honvédségi jogállás megtartásával. A honvédségtől a rendvédelmi szervekhez történő vezényléssel kapcsolatos Hszt. módosítás részleteit illetően az ülés keretében ugyancsak nem tudott a tárca pontos tájékoztatást adni (hova és hány fő várható), mivel e tekintetben is további egyeztetések szükségesek a két minisztérium között.

Az ülésen személyügyi helyettes államtitkár asszony elmondta továbbá, hogy a pár éve működő, jogszabály által kötelezően előírt elektronikus kapcsolattartás (munkáltatói értesítések, parancsok, stb. kézbesítése) területén változás várható: ügyfélkapu plusz, vagy digitális állampolgársági alkalmazás használatára kell áttérnie a kollégáknak. A tárca reméli, hogy az ügyfélkapus rendszerhez hasonlóan ez az átállás is zökkenőmentesen fog végbemenni, melyhez a kollégák a szükséges tájékoztatást megkapják.

Egyebek

A legégetőbb és mindenkit foglalkoztató téma az illetmények, illetve egyéb illetmény jellegű juttatások, költségtérítések idei és jövő évi alakulásának kérdése sajnálatos módon nem került érdemi tárgyalásra a mostani BÉT ülésen, de a minisztérium – és mivel a 2025. évi költségvetés is várhatóan november környékén szerepel a kormány programjában – még az ősszel, egy újabb BÉT ülés keretében tett ígéretet a béreket érintő témák napirendre tűzésére.

Az ülésen ismételten és nyomatékosan elmondtuk, hogy a Riasz-os és munkavállalói állomány az idei évben sem részesült általánosan érdemi béremelésben. Hangsúlyoztuk, hogy nem átlag, hanem általános és érdemi béremelést tartunk szükségesnek, hogy mindenki, azaz egyénenként részesüljön hathatós illetményemelésben. Személyügyi helyettes államtitkár asszony az ülésen elmondta, hogy az említett személyi körbe tartozók illetményének problémája a tárca előtt is ismert és hogy ők is törekednek annak javítására, de 2025 előtt illetményemelés nem várható.

Az illetmény mellett az éves cafetéria keretösszeg (évek óta bruttó 200.000,- Ft), az éves bankszámla hozzájárulási mérték (több mint egy évtizede 4.000,- Ft), valamint a gépjárművel történő munkába járási költségtérítés (jogszabályi minimum 18 Ft/km összeg), a ruhapénz éves összegének (ugyancsak vagy másfél évtizede 96.625,-Ft), a fogpótlás, illetve szemüveg költségek térítési összegeinek (max. 57.975,- Ft) azonnali és hathatós megemelését is kértük, figyelemmel a dolgozói oldalon jelentkező kiadások jelentős megdrágulására (magas benzinárak, szolgáltatási árak).

A lakhatási támogatások felülvizsgálatát is kezdeményeztük: így az albérleti díj hozzájárulás összegének megemelését (jelenleg a bérleti díj 50 %-a, de maximum 77.300,- Ft), de a munkáltatói lakáskölcsön tekintetében is ellentmondásos a helyzet, mert hiába emelték fel pár éve az adható összeghatárt 5 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra, ha a költségvetési forrás összege nem emelkedik, akkor a magas lakás árakhoz viszonyítva a legtöbb esetben nem kapják meg a kollégák az igényelt és szükséges támogatási összeget.

Az ülésen szó esett a „fegyverpénz” jövőjéről is, mellyel kapcsolatban a minisztérium képviselőitől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy erre nem számíthat, ne számítson az állomány, mert nincs ígéret, de a 2022. februári egyszeri kifizetést elrendelő kormányrendeleti szabály sem teremtett alapot a juttatás intézményesítésére.

A ruházati problémákat illetően az ülésen elmondtuk, hogy az idei évben is kb. a ruhapénz 50 %-a visszatartásra került a kötelező természetbeni ellátás „gyakorló ruházat” ellátás okán. A ruházati termékek egyre növekvő ára is alátámasztja az éves ruhapénz (96.625,- Ft) összegének felemelését.
Emellett a RUSZ [ruházati szabályzat, 14/2016. (V. 10.) BM rendelet] felülvizsgálatát is kezdeményeztük: így például azt, hogy az elszámolható ruházati terméklista a gyakorlati tapasztalatokhoz igazítva kerüljön kibővítésre pl. a varratási költségekkel, stb.
A RUSZ felülvizsgálatát érintő szakszervezeti felvetések megvizsgálására a tárca részéről az ülésen ígéretet kaptunk.

Munkavállalók jubileumi jutalma: a legutóbbi BÉT ülésen is elhangzott ígéret arra vonatkozóan, hogy a Belügyminisztérium felméreti, hogy milyen nagyságú létszámot érint, hogy a 2019.02.01-jei Riasz.-ba átmenetkor közalkalmazottból munkavállalónak „visszaminősített” kollégák a Munka Törvénykönyve alapján nem kaphatják meg a 25, 30, stb. közszolgálati évek után őket megillető jubileumi jutalmat, csak amiatt, mert az Mt. a jubileumi jutalom jogintézményét nem szabályozza.

A minisztériumi tájékoztatás szerint 1176 fő került munkajogviszonyba a Riasz. jogállásba átmenetkor, akik közül a tárgyévben jogosulttá válók egyszeri döntés/intézkedés alapján megkapták az esedékes jubileumi jutalmukat. A tárca elmondása szerint kb. 200 millió forint kiadással járna a jubileumi jutalom rendszerének volt közalkalmazott munkavállalók körében történő fenntartása, így csak arra kaptunk ígéretet a BM képviselőitől, hogy a munkavállalók jubileumi jutalmának kérdése nem merül feledésbe, a tárca figyelemmel fogja kísérni a jövőbeni esetleges lehetőségek során.

Az ülésen szó esett a rendőrség általános likviditási, illetve gazdasági finanszírozottsági helyzetéről is. Elmondtuk, hogy a hozzánk eljutó információk alapján alappal feltételezhető, hogy a személyi kiadások mellett a dologi kiadások pénzügyi fedezetére vélhetően nem áll rendelkezésre elegendő költségvetési forrás, holott a technikai eszközök (különösen a gépjárművek) működtetése, biztosítása a szolgálati feladatok hatékony ellátásához, legalább annyira elengedhetetlen, mint az, hogy a személyi juttatások biztosítása zökkenőmentes legyen. Úgy tudjuk, hogy országosan kb. 1800 db autó vár javításra, vizsgáztatásra, és még ennek tetejébe a rendőri szervek a korábbi 5 %-ról a napokban 10 %-ra kell, hogy emeljék a tartalékba helyezett gépjárművek számát, mert ez az ORFK előírás.

Az ülésen elhangzott minisztériumi tájékoztatás szerint a rendőrség gépjármű állománya mind a járművek életkorát, mind a km-futásteljesítményét tekintve fiatalodik, a költségvetési forrás függvényében a javítások, illetve vizsgáztatások költségeit a lehetőségek szerint igyekeznek biztosítani.

Pongó Géza sk. főtitkár

Előzmények:

Forrás:frsz.hu