AZ EURÓPAI SZEMESZTER ÉS A SZAKSZERVEZETEKNEK A SZEMESZTERHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI  

Az Európai Szemeszter az EU tagállamok gazdaságpolitikájának és költségvetésének összehangolását célzó eszköz, amely kötődik az Európa 2020 és az EU Stabilitási és Növekedési Paktumához, s alapvetően az azokban meghatározott célok elérését szolgálja. Az EU Szemeszter eszközét 2011-ben a jelenleg hivatalban levő, ún. Juncker-bizottság fogadta el. Az EU Szemeszter egy speciális eljárás keretében megy végbe éves ciklusokban.

A gazdaságpolitikai koordináció alapja az Európai Bizottság által készítendő éves elemzés, amely az egyes tagállamok gazdasági programját, költségvetési tervét és strukturális reform terveit vizsgálva dolgoz ki az egyes tagállamok számára sajátos ajánlásokat a következő 12-18 hónapra ezeken a területeken. Az országspecifikus ajánlások elkészítése és azok tagállami elfogadása egy hat hónapos eljárás, menetrend keretében történik, amelyet minden évben periodikusan megismétel az Európai Bizottság. Az EU szemeszter célja, hogy a tagállamok gazdaság-és költségvetési politikájának és reformterveinek koordinálására az EU-prioritások kitűzése után, azokkal összhangban kerüljön sor. A koordinálásra azért van szükség, mert a gazdaság-és költségvetési politika nagyrészt a tagállamok kompetenciájába tartozó kérdés, szükség van azonban arra, hogy ezeken a területeken ne legyen nagy különbség az egyes tagállamok között.

A hat hónapos eljárás menetrendje

  1. Az Európai Szemeszter előkészítése már a megelőző év őszén elkezdődik, amikor a EU Bizottság előkészíti, majd november–decemberben megfogalmazza az EU Éves Növekedési Jelentését (Annual Growth Survey), amelyben meghatározza az EU, ezen belül külön az euro zóna, következő évi gazdasági és költségvetési prioritásait. A Jelentést az EU Bizottság januárban hozza nyilvánosságra. Ugyancsak ősszel kezdődik az egyes tagállamokra vonatkozó országjelentések előkészítése is.
  2. Az EU Éves Növekedési Jelentését januárban megtárgyalja az EU Tanács és az Európai Parlament is. December és január folyamán az EU Bizottság az egyes tagállamokban kétoldalú tényfeltáró utakon tárgyal a tagállamokkal azok gazdasági helyzetéről.
  3. Februárra készíti el az EU Bizottság az egyes országokra vonatkozó ún. országjelentéseket, amelyekben elemzi az egyes országok gazdasági helyzetét és szakpolitikáit, s feltárja az egyensúlyhiányokat. Az elemzés publikálására február végén kerül sor.
  4. Márciusban az EU Tanács Tavaszi Ülésén fogadja el az Éves Növekedési Jelentést és megtárgyalja a tagállamokra vonatkozó gazdasági jelentéseket is.
  5. Áprilisban kerül sor – az EU Éves Növekedési Jelentése, az abban elfogadott prioritások és az országjelentések alapján – az egyes tagállamok nemzeti reformprogramjának (a fenntartható növekedést biztosító intézkedésekre), valamint a stabilitási, illetve konvergencia (a rendezett államháztartás kialakítására irányló) programjának elkészítésére.
  6. Májusban dolgozza ki az Európai Bizottság az ún. országspecifikus jelentéseket, amelyekben egy-egy országra szabottan határozza meg azokat a gazdaságpolitikai és költségvetési ajánlásait, amelyeknek a célja a növekedés, a munkahelyteremtés, a kutatás és innováció előmozdítása.
  7. Júniusban az EU Tanács megvitatja az országspecifikus ajánlásokat és véglegesíti őket, majd ezt követően indul el a végrehajtásuk.

Az Európai Szemeszter keretében elvárás, hogy a tagállamok az EU országjelentéseinek megvitatásába és az ún. országspecifikus ajánlások megtárgyalásába vonják be a nemzeti parlamenteket, a nemzeti szociális partnereket és más érintett érdekelteket.

A tagállami szakszervezetek szerepe az EU Szemeszterben

A tagállami szakszervezeteknek egész évben vannak feladatai az EU Szemeszterben, különösen fontos azonban a szerepük február végétől kezdődően, amikor az EU nyilvánosságra hozza az egyes országjelentéseket. Ettől az időtől kezdődik az egyes jelentések tagállami szintű megvitatása, s azokból kiindulva a következő év gazdasági, költségvetési, szociális és egyéb reformterveit magában foglaló nemzeti reformprogram és a stabilitási, illetve konvergenciaprogram kidolgozása. Az EU elvárása, hogy a tagállamok kormányai vonják be ezekbe a folyamatokba a nemzeti (s ahol szükséges és indokolt az ágazati, vagy éppen regionális) szociális partnereket.

A szakszervezetek feladata:

  • az EU Bizottság februárban nyilvánosságra hozott országjelentésének megismerése
  • az országjelentés alapján a munkavállalókat érintő gazdasági, költségvetési, szociális és egyéb reformpolitikák, intézkedések meghatározása szakértők bevonásával
  • a kormány felhívása arra, hogy a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal országos triparit szociális párbeszéd keretében vitassák meg a nemzeti reformprogram és stabilitási, illetve konvergencia program prioritásait, annak érdekében, hogy a munkavállalók érdekei a lehető legnagyobb mértékben érvényre jussanak azokban. Fontos szakszervezeti cél, hogy a munkavállalói érdekek megjelenjenek majd az EU Bizottsága által elkészítendő és az EU Tanács által elfogadandó ún. országspecifikus ajánlásokban (County-specific recommendations).

A tagszervezeteknek a fenti eljárásba való bevonására joguk van, olyan módon, hogy a konzultációra megfelelő időben és mélységben kerüljön sor.

Az ETUC 2016 decemberében határozatot fogadott el a szakszervezeteknek az EU Szemeszterbe való bevonásáról, amelyhez a tagállami szakszervezetek számára iránymutatást és több eszköztárat (Tool kits) is elfogadott, hogy azzal segítse tagjait az eljárásban. Az ETUC javasolja azt is, hogy minden tagállam állítson fel egy tripartit összekötő irodát a kormány és a szociális partnerek közötti folyamatos konzultáció egyeztetésére, szervezésére az EU Szemeszter eljárás legjobb megvalósítására.

Jelenleg a 2018-as országjelentés szakszervezeti véleményezése a soron következő feladat. A Munkástanácsokat álláspontjának kialakításában közgazdasági szakértő segíti.

 

image_pdfPDFimage_printNyomtatás
2018-06-06T15:49:33+00:002018. június 6.|