Tájékoztató

Az Európai Unió a Covid 19 járvány gazdasági és társadalmi kárainak, következményeinek enyhítésére a meglévő, hagyományos EU források mellett új, önálló pénzügyi forrást hozott létre, az ún.  Helyreállítási és Alkalmazkodóképességi Eszközt (Recovery and Resilience Facility – RFF), amely két részből áll: vissza nem térítendő támogatásból és visszafizetendő kedvezményes kamatozású kölcsönből (helyreállítási források).

A Helyreállítási Eszköz teljes mértéke: 672,5 milliárd euro, amelyből 360 milliárd euro a kölcsön, s 312,5 milliárd euro a tagállamok számára nyújtandó vissza nem térő támogatás. Az egyes tagállamok ebből az összegből egy előre kidolgozott számítási mód alapján meghatározott mértékben részesülhetnek. Magyarország a teljes hitelkeretből 9,663 milliárd eurora (3382 milliárd forint), a vissza nem térítendő támogatásként igényehető forrásból pedig 7,176 milliárd eurora (2511 milliárd ft) tarthat igényt.

A vissza nem térítendő támogatás elnyeréséhez 2021. április 30-ig kellett a tagállamoknak pályázatot benyújtaniuk az EU Bizottsághoz. A pályázat keretében a tagállamoknak nemzeti Helyreállítási Tervet (HET) kell készíteni, amelyet az EU Bizottság értékel az annak benyújtásától számított két hónapon belül, majd azt az EU Tanácsa hagyja jóvá külön végrehajtási határozattal. 

A hitelek lehívására 2023. augusztus 31-iga van lehetőség. A támogatások és hitelek folyósítására 2026. december 31-ig van lehetőség.

A helyreállítási forrásokhoz való hozzájutás feltételei

A Helyreállítási és Alkalmazkodóképességi Eszközre vonatkozó részletes szabályokat a 2021. február 12-én elfogadott 2021/241 (EU) rendelet (a továbbiakban: HR) tartalmazza. A tagállamok a rendeletben foglaltak szerint pályázhatnak a helyreállítási forrásokra, figyelembe véve az abban meghatározott feltételeket.

A HR meghatározza azokat a szakpolitikai területeket, amelyekre helyreállítási források igényelhetők. Ennek keretében az EU hat pillért állított fel:

  1. zöld átállás
  2. digitális transzformáció
  3. intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés (gazdasági kohézió, foglalkoztatás, termelékenység, versenyképesség, kutatás, fejlesztés és innováció, erős kkv-kat magában foglaló, jól működő belső piac)
  4. társadalmi és területi kohézió
  5. egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia (a válsághelyzetekre való felkészülés, s a válsághelyzetekre való reagálási képesség növekedés céljából)
  6. a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó szakpolitikák (pl. oktatás, készségek)

A tagállamok helyreállítási és alkalmazkodóképességet fejlesztő tervei (a továbbiakban HET) akkor támogathatók, ha azok beleillenek a fenti pillérekbe, valamint a terv minden pontjával teljesítik az EU-nak a helyreállítási eszközöket felállító célkitűzéseit (hozzájárulnak a Szociális Jogok Európai Pillérének végrehajtásához, támogatják a zöld átállást és a digitális átállási célkitűzéseket, hozzájárulnak a felfelé irányuló gazdasági, társadalmi konvergenciához, ösztönzik a magas szintű munkahelyteremtést, hozzájárulnak az Unió stratégiai autonómiájához egy nyitott gazdaság mentén, s európai hozzáadott értéket teremtenek). A támogatások reformokra és beruházásokra igényelhetőek.

A helyreállítási terv előkészítésébe és az elkészült terv végrehajtásába is be kell vonni – más önkormányzati és társadalmi szervezeteken, valamint más érdekelteken kívül a szociális partnereket. Ezekkel a szereplőkkel konzultálni kell, amely konzultációs folyamat összegzéséről be kell számolni magában a helyreállítási tervben is. A HET-ben egyúttal azt is ismertetni kell, hogy ezeknek az érdekelt feleknek az észrevételei hogyan jelennek meg a tervben. Az érdekelt felekkel való konzultáció költségeit is el lehet számolni a pályázat keretében.

A tervvel szembeni tartalmi előírásokon belül a szakszervezetek számára kiemelten fontos a HR azon előírásainak figyelemmel kísérése, amelyek szerint a HET-nek be kell mutatnia, hogy a terv miként erősíti meg a növekedési potenciált, a munkahelyteremtést, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi alkalmazkodóképességét a gyermekekre és fiatalokra irányuló szakpolitikák előmozdítása révén és hogyan enyhíti a Covid 19 válság gazdasági és társadalmi hatásait, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához.

A HR a HET-et összeköti az Európai Szemeszterrel. A HET-nek összhangban kell lennie az Európai Szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal is, és be kell mutatni, hogy a tagállam hogyan járul hozzá a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokhoz. A tervnek egyúttal összhangban kell lennie azokkal az célkitűzésekkel is, amelyeket a tagállamok a szemeszter keretében benyújtott nemzeti reformprogramokban fogalmaztak meg. A tagállamoknak évente kétszer az Európai Szemeszter keretében is jelentést kell tenniük a HET megvalósítása terén tett előrehaladásról. E jelentéseket megfelelően tükrözni kell a nemzeti reformprogramokban.

Mindezeket a szempontokat az EU Bizottság együttesen értékeli a tagállam számára biztosított helyreállítási források eldöntésénél. Az értékelés során kiegészítésekre, módosításokra van lehetőség a tagállammal való együttműködés keretében.

A tagállamoknak évente kétszer az Európai Szemeszter keretében is jelentést kell tenniük a HET megvalósítása terén tett előrehaladásról. A tagállamok jelentéseit megfelelően tükrözni kell a nemzeti reformprogramokban. (HR. 27. cikk)

A HET végrehajtásának ellenőrzése

Az EU Bizottságnak kell nyomon követnie a HET végrehajtását az eredmények elérésének mérésére létrehozott eredménytábla alkalmazásával. (A kifizetések az eredmények elérésének arányában történnek, s nem a hagyományos elszámolás – számlák bemutatása – révén.) A Bizottság a helyreállítási eszközök végrehajtásáról éves jelentést készít az EU Parlamentnek és a Tanácsnak.

A vissza nem térítendő támogatás és a hitel egészének vagy egy részének kifizetése, folyósítása is felfüggeszthető, ha a tagállam a végrehajtás során nem teljesíti a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt célokat, szakpolitikai elvárásokat. Ha a tagállam a HR-ben előírt határidőkön belül sem tesz eleget az elvárásoknak a támogatás vagy a hitel nyújtása meg is szüntethető.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelmére a HR szabályozza, hogy a helyreállítási pénzeszközök felhasználásának meg kell felelnie a nemzeti és az európai jognak, különösen a csalás, korrupció és az összeférhetetlenség körében, s ebben a körben kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára (HR. 22. cikk).

Magyarország Nemzeti Helyreállítási Terve

Magyarország a Nemzeti Helyreállítási Tervét – módosítva az áprilisi változatot – 2021. május 12-én nyújtotta be az EU Bizottsághoz. A terv a vissza nem térítendő támogatás felhasználásához kötődik. A terveket 2026 végéig kell végrehajtani. A európai helyreállítási eszköz hitelfelvételi részéről a kormány még nem döntött, erre 2023. augusztus 31-ig van lehetősége.

Magyarország nemzeti helyreállítási terve a tervezett reformokat és beruházások kilenc, ún. komponensre építi:

  1. demográfia és köznevelés
  2. magasan képzett versenyképes munkaerő (felsőoktatás, kutatás és szakképzés)
  3. felzárkózó települések
  4. vízgazdálkodás
  5. fenntartható zöld közlekedés
  6. energetika
  7. átállás a körforgásos gazdaságra
  8. egészségügy
  9. szakpolitikákhoz nem sorolható országspecifikus ajánlások.

Valamennyi komponens esetében megindokolja a terv azoknak az EU célkitűzésekkel és elvárásokkal való összefüggését.

A nemzeti HET teljes szövege az interneten elérhető.

Társadalmi egyeztetés

A társadalmi egyeztetésre vonatkozó két pont arról számol be, hogy a HET tervezése során az érdekelteket, köztük a szociális partnereket többféle módon vonták be az egyeztetésbe. A HET tervezetét az interneten elérhetővé tették. Honlap került felállításra, amelyen bármely érdekelt szervezet kifejthette a véleményét és javaslatokat tehetett, amelyeket a kormány megbízott szerve értékelt, s többet azok közül be is épített a tervbe. Indult médiakampány is, sor kerül számos önkormányzattal, illetve önkormányzati és más érdekképviseleti szervekkel is egyeztetésre. Egyes érdekeltekkel közvetlenül, levélben vette fel a kapcsolatot a kormány (köztük a szakszervezetekkel is), felkérve őket a partnerségben való részvételre és véleményezésre. Ezen felül on-line rendezvényeken is sor került tájékoztatásra és konzultációra a készülő dokumentummal kapcsolatban. E rendezvények között említi meg a HET az NGTT 2021. február 26-i plenáris ülését, amelyen az illetékes államtitkár tartott szóbeli tájékoztatást, s a Tanács egyes oldalai tehettek erre észrevételeket, s tehettek fel kérdéseket, amelyekre az államtitkár válaszolt. (A plenáris ülés részletes összefoglalója megtalálható az NGTT honlapján.) A témával kapcsolatban sor került parlamenti vitanap tartására is.

A tájékoztatót készítette: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit