A Központi Statisztikai Hivatal áprilisban 400 200 forintos bruttó átlagkeresetet mért. A növekedés mértéke a korábbi évekhez képest szerényebb, az emelések többsége vélhetően a járvány kitörése előtt történt. Ám a szám ezzel együtt is meglepetés.
Idén március előtt emelkedtek a bérek
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorában elmondta, az elmúlt évek gazdasági eredményei hosszú ideig két számjegyű bruttó és nettó béremelkedést tett lehetővé. A reálkeresetek is meghaladták a hatszázalékos küszöböt, amit a 2016-os makroszintű megállapodás előirányzott.
Hozzátette, idén is a legnagyobb béremelések a pénzügyi, bankszektorban voltak, ahol hétszázezer forint fölött van a bruttó átlagkereset. A nemzetgazdasági átlag pedig a versenyszektorban meghaladja a négyszázezer forintot.
Az idei év első negyedévének átlagkeresetét nézve kijelenthető, hogy a március előtti időszakban emelték a bérek átlagát, mivel a koronavírus-járvány idején nem a bérek növelése volt az elsődleges szempont, hanem a munkahelyek megtartása – mondta.
Az elkövetkező években visszafogottabb béremelés várható
Kiemelte, a járványhelyzet alatt a versenyszférába átkerült mintegy harmincezer munkavállaló, aki eddig a közszférában tevékenykedett. A bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedett.
Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő időszakban a béremelés nem lesz olyan dinamikus, mint korábban, mert a gazdaság újraindítása más irányba tereli a vállalatok forrásait, de 8,5–9 százalékos bruttó emelkedés az elkövetkezendő időszakban is reálisnak tűnik – hangsúlyozta.
A beszélgetés végén kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idején bérekkel történő visszaélésekről nem hallottak, olyan munkáltatóról viszont igen, aki a munkajog adta lehetőséggel élve maximálisan alkalmazta a munkaidő eltolását, csökkentését annak érdekében, hogy redukálni tudja költségeit és munkavállalóit is meg tudja tartani