Az Európai Szakszervezeti Szövetség makrogazdasági, pénzügyi és munkavállalókat védő intézkedéseket szorgalmaz a koronavírus járvány kapcsán, és felhívja a kormányok figyelmet a szociális párbeszéd és a szakszervezetekkel folytatott egyeztetés fontosságára a veszélyhelyzet kezelésében.
2020. március elején, amikor Európában igazoltan kirobbant a koronavírus, a kormányok sorra hozták az egészségvédelmi intézkedéseket, több esetben is a szociális partnerek bevonásával. Ezeket az intézkedéseket sorra követtek azok a gazdasági intézkedéscsomagok, melyek a jövedelem kiesés miatt bajbajutott embereken segítenek.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2020. március 9-10-én a Végrehajtó Bizottság ülése után nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozatban a 2008-as világgazdasági válságot is meghaladó gazdasági összeomlást jósolt a COVID-19 következtében, s felhívta a figyelmet, hogy nem elfogadható, hogy a járvány következtében keletkezett terhek a közszolgáltatásokra és a munkavállalókra háruljanak. Kérte, hogy a kormányok a kialakult helyzetet a 2008-as válság hibáján okulva ne megszorításokkal próbálják kezelni!
Az Európai Szakszervezeti Szövetség fontos üzenete volt, hogy a vírusjárvány visszaszorítását célzó erőfeszítések sikerének érdekében a munkavállalók ne szenvedjenek el jövedelem kieséseket a COVID-19 miatt, ezért rendkívül fontos az érintett munkavállalók nettó jövedelmének fenntartása, hogy képesek legyenek folytatni életüket, különös figyelmet fordítva azon munkavállalói csoportokra is, akikre gyakran nem vonatkozik a többi munkavállalóval azonos jog és védelem. Március 16-án az Európai Szociális partnerek, közös nyilatkozatban fogalmazták meg követeléseiket, mely megtalálható a LIGA Szakszervezetek honlapján, az alábbi linken:
A szövetség március közepén, az EU és a kormányok által megtett lépéseket kevesellve, rendkívüli makrogazdasági intézkedéseket szorgalmazott a COVID-19 okozta válság kezelésére, melyekhez neves közgazdászok adták támogatásukat Európa szerte. Az Európai Szakszervezeti Szövetség makrogazdasági követeléseit levélben juttatta el március 20-án az Európai Központi Bank elnökének és a főbb európai intézményeknek. Felszólította a pénzügyi intézeteket, hogy ne nyerészkedjenek a példa nélküli egészségügyi krízishelyzet okán, és előzzék meg a gazdasági sokkot, melynek elérése érdekében többek között javasolják a tőzsdék felfüggesztését. Javasolta továbbá az Európai Központi Bank marginális hitelezési kamatlábának csökkentését legfeljebb nulla százalékra és annak megakadályozását, hogy a pénzügyi intézmények pozitív kamatlábú kölcsönöket folyósítsanak mind a tagállamok, mind a KKV-k részére. A visszaélések elkerülése érdekében pedig külön intézkedéseket szorgalmazott a létfontosságú termékek és lakhatás ármozgásainak szabályozására.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség bátor döntésnek nevezte, hogy március 20-án az Európai Bizottság javasolta a Stabilitási és Növekedési Paktum általános menekülési záradékának alkalmazását annak érdekében, hogy összehangoltan reagáljon a koronavírus pandémiára. Minderre szükség is lesz, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO negatív kimenetű forgatókönyve szerint a COVID-19 vírus okozta válság túl fog mutatni a 2008-as világgazdasági válságon (melyben világszerte 22 millió ember veszítette el a munkahelyét), a mostani krízis által előrejelzett körülbelül 24,7 millió munkahely elvesztésével fenyegetve. Emellett a munkavállalói szegénység növekedésére és a válság hatására felerősödő polarizációra is lehet számítani. Guy Ryder, az ILO igazgatója így fogalmazott: „Ez már nem egy globális egészségügyi válság, hanem egy jelentős foglalkoztatási és gazdasági válság egyaránt, mely hatalmas hatással van az emberek életére.”
Március 24-én az Európai Szakszervezeti Szövetség felhívta az eurózóna figyelmét az un. “korona kötvények” nullához közeli kamatlábbal való kibocsátására és kérte az Európai Bizottságot, hogy halassza el a gazdaságpolitikai döntéshozatali szemeszter szokásos ütemtervét, hiszen a koronavírus-válság közepén nincs értelme a gazdasági ajánlások kiadásának, különösen a tagállamok költségvetési helyzetével kapcsolatban.
A szervezet követi az európai országok válságkezelési intézkedéseit és segítségét ajánlja fel tagszervezeteinek követeléseik foganatosításához, valamint kiemelten felhívja a kormányok figyelmét a szociális párbeszéd és a szakszervezetekkel folytatott egyeztetés fontosságára a veszélyhelyzet kezelésében.
hangonyi