Fogyasztóvédelmi és marketingjog (célravezetőségi vizsgálat – tájékoztató jelentés)

A tájékoztató jelentés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvet, a kereskedelemről és a jótállásról szóló 1999/44/EK irányelvet, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvet és a megtévesztő és összehasonlító reklámokról szóló 2006/114/EK irányelvet értékeli. A gyűjtött adatok és a javasolt megoldások kérdőíves válaszok, öt tényfeltáró misszió (Athén, Vilnius, Párizs, Lisszabon és Brüsszel) és egy szakértői meghallgatás eredményeként születtek. Az értékelés az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték kritériumaira épül:

  • eredményesség – a vívmányok választ adnak egyes minimális szükségletekre a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatok békés és méltányos szabályozása tekintetében. Van még mit tökéletesíteni, és a vívmányokat – a piaci feltételek változásai alapján – rendszeresen aktualizálni kell. A vélekedések szerint a legtöbb vállalkozás tiszteletben tartja a jogszabályokat (mindössze a válaszadók 14,3 %-a gondolta ezt másként); amennyiben ez nem így van, az elsősorban a tájékoztatás hiányának vagy a jogértelmezésnek tulajdonítható.
  • hatékonyság – az derült ki, hogy a nemzeti hatóságok szintjén hiányzik a koordináció. A jogi zsargon néha homályos vagy bonyolult, ezért nehezen érthető a fogyasztók vagy a kkv-k számára A jogviták peren kívüli rendezésének mechanizmusai vagy újak, vagy pedig még ritkák, és nem fednek le minden tagállamot. A bírósági eljárások – már ahol vannak – hosszadalmasak, költségesek, és bizonytalan a kimenetelük.
  • koherencia – az derült ki, hogy az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjogszabályokat egyszerűsíteni és kodifikálni kell.
  • relevancia – még mindig megfelelő és érthető információkra van szükség. A cél, hogy a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatást kapjanak jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban. Ha túl sok az információ, elvész a lényeg. Figyelembe kell venni az online és a határokon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos kérdéseket.
  • uniós hozzáadott érték – nincs konszenzus arról, hogy mennyire kellene harmonizálni az uniós vívmányokat (minimálisan vagy maximálisan). Általános konszenzus van viszont a tekintetben, hogy szükség van fogyasztói jogokkal kapcsolatos oktatásra – már az iskolától kezdve. A fogyasztók és a vállalkozások szívesen szerveznének közösen kampányokat, amelyhez azonban az EU pénzügyi támogatására van szükségük. Alapvetően fontosnak tartják az uniós szintű kollektív fellépést.

Méltó élet: a segélyfüggőségtől az önellátásig [COM(2016) 234 final]

A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek (menekültek, belső menekültek és menedékkérők) magas száma a nemzetközi közösség egyik fő problémája, és a Szíriában, Afrika egyes részein és más régiókban zajló konfliktusok sajnos kilátástalannak tűnnek. E politikai kihívás középpontjában a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek állandó osztályának kialakulása áll, akik az eredeti lakóhelyük kényszerű elhagyása után sok évig az adott helyen maradnak. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek összetett és érzékeny konfliktusokból érkeznek, és sajnos a lakóhelyük kényszerű elhagyása után sem szűnik meg az e konfliktusoknak való kitettségük. 

Jelenleg a világon az Európai Unió a fejlesztési támogatások és a sürgősségi segélyek fő forrása. Ez a tény az Európai Unió és tagállamai értékeinek egyik jellegzetes ismérve.

 A közlemény egy új szakpolitikai keretrendszer két elemét irányozza elő kiegészítő intézkedésekkel; a két elem a következő: a humanitárius segítség és a fejlesztési támogatások szorosabb összekapcsolása, és stratégiai együttműködés a partnerekkel, többek között a magánszektorral. Az elemek között szerepel még az ágazati megközelítés, az oktatásra, a munkaerőpiacra (ezen belül a szociális párbeszédre) és a különféle szolgáltatásokhoz – például lakhatás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés stb. – való hozzáférésre vonatkozó intézkedésekkel együtt.

EGSZB javaslatok

Az EGSZB szerint a kényszerű lakóhelyelhagyás által sújtott, földrajzilag egyértelműen meghatározott régiók megteremtik a testreszabott és célirányos válaszintézkedések lehetőségét, és biztosítják az Európai Bizottság és a többi intézmény összehangolt fellépését.

Az EGSZB gazdasági intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy az érintett régiókban támogassák és fejlesszék a vállalkozásokat, mivel ez életképes fejlődési utat jelent számos lakóhelyét elhagyni kényszerült személy számára.

Az EGSZB ajánlása szerint az oktatási és képzési intézkedéseknek az egész életen át tartó tanulás koncepcióján kellene alapulniuk, és adott esetben mérlegelni kellene annak lehetőségét, hogy az uniós programokat elérhetővé tegyék a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára.

Az EGSZB uniós és nemzeti szintű parlamentek előtti elszámoltathatóságot, valamint egyéb illetékes szervek által gyakorolt felügyeletet sürget a fejlesztésvezérelt megközelítés felé vezető intézkedések részeként.

Funkcionális gazdaság (saját kezdeményezésű vélemény)

A funkcionális gazdaság paradigmaváltást jelent az adott termékeket értékesítő vállalatoktól (az adott termékek) felhasználói jogát árusító cégek felé. A fogyasztók hamar rájöttek, hogy jövedelmezőbb lehet csak szükség esetén használni a termékeket, mint – azok tulajdonosaként, két használat között – értékes erőforrásokat hagyni kihasználatlanul. Az úttörő vállalatok „mobilitási szolgáltatásokat”, „streaming-szolgáltatásokat” vagy „dokumentumhoz kötődő szolgáltatásokat” kínálnak gumiabroncsok, CD-k és fénymásoló gépek árusítása helyett.

Ennek egyik kedvező eredménye az, hogy a cégeknek most érdekük fűződik ahhoz, hogy a termékeik addig tartsanak, ameddig csak lehetséges, mivel az áruk a használaton alapul, csökkentve ezzel az elavulási rátát és a hulladék mennyiségét is.

Ebben a véleményében az EGSZB annak az óhajának kíván hangot adni, hogy a társadalomban olyan gazdasági átmenet menjen végbe, amelynek során az erőforrások túlzott kiaknázásának és pazarlásának időszakáról egy fenntarthatóbb időszakba lépünk át, amely inkább a minőség, mint a mennyiség értékelésére irányul, és foglalkoztatásintenzívebb. Ennek keretében az EGSZB szeretné, ha Európa kezdeményező szerepet játszana új gazdasági modellek kialakításában. A funkcionális gazdaság nem önmagában vett végcél, és támogatást igényel ahhoz, hogy teljes egészében vagy részben választ adjon a megoldandó problémákra. Az előnyök, és adott esetben a funkcionális gazdaságnak az embereket szolgáló kiépítéséhez szükséges feltételek meghatározása érdekében teljes körűen értékelni kell a termék- vagy szolgáltatástípusokat.

Az EGSZB azt javasolja,

hogy a tagállamok és az érdekelt felek mozdítsák elő a felelősségteljes fogyasztást, mindenekelőtt:

  • az oktatási szakasz folyamán, és helyezzenek hangsúlyt a funkcionális gazdaságra.
  • Ezenkívül a funkcionális gazdasághoz kapcsolódó új termelési és fogyasztási módokkal kapcsolatos kutatások ütemének, valamint az eredmények alkalmazásának a felgyorsítását javasolja. Ilyen eredmény például a környezetbarát terméktervezés, a körforgásos gazdaság, az együttműködésen alapuló gazdaság és a gazdaság a közjó érdekében.
  • Egy európai jogszabálycsomag lehetővé tenné a funkcionális gazdaságban nyújtott szolgáltatások strukturálását, többek között az együttműködésre épülő fogyasztáshoz, az elavuláshoz, e modellek fogyasztók általi megértéséhez, valamint az innovatív vállalkozások számára kedvezőbb jogi környezethez kapcsolódóan.
  • A funkcionális gazdasági modellekkel kapcsolatos biztosítási kérdések tisztázása és egyszerűsítése döntő fontosságú lesz.
  • A regionális szinten irányított funkcionális gazdaság hasznos lehet a régiók értékeinek érvényre juttatásához,…

A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálata

A munkavállalók kiküldetése lényeges szerepet játszik a belső piacon, különösen a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén, amely a vállalkozásoknak a Szerződés által biztosított joga.

Az 1996-os 96/71/EK irányelv, melynek felülvizsgálatát az Európai Bizottság javasolja, előírja a fogadó tagállamban történő foglalkoztatás alapvető feltételeit, amelyeket a külföldi szolgáltatóknak kötelezően alkalmazniuk kell. Többek között az alábbiakat: maximális munkaidő és minimális pihenőidő; minimális bérszint; minimális éves fizetett szabadság; munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei; munkahelyi egészség, biztonság és higiénia; véd intézkedések a várandós vagy a nemrég szült nők, a gyermekek és fiatalok érdekében; férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód; és más, megkülönböztetést tiltó rendelkezések.

EGSZB javaslatok

Az EGSZB támogatja a 2014/67/EU érvényesítési irányelv célját, azaz a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv egységes értelmezésének és végrehajtásának javítását. A két irányelv a munkavállalók kiküldetésének különböző szempontjaival foglalkozik, de amellett, hogy kiegészítik egymást, az érvényesítési irányelv végrehajtásától várt eredmények világosabb képet is adhatnak a valódi helyzetről.

Az EGSZB alapvetően üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a kiküldetési irányelv átdolgozására. Az ugyanazon a helyen végzett ugyanolyan munkáért járó ugyanannyi bér a szociális jogok pillérének fő alkotóeleme Európában.

Az EGSZB úgy véli, hogy a kollektív szerződések a javadalmazás szintjének mércéjét jelentik.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nem tartották tiszteletben a szociális partnerek exkluzív szerepét, és tudni szeretné, hogy miért nem kezdtek velük érdemi konzultációt az EUMSZ 154. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

Az EGSZB alapvetően üdvözli, hogy az Európai Bizottság konkrétan meghatározza a kiküldetések maximális időtartamát. A 24 hónapra való korlátozás a helyes irányba tett lépés, a 6 hónapra való korlátozás azonban közelebb állna a vállalkozások valós világához.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a kiküldetési irányelvben tisztázzák, hogy az irányelv nem maximális, hanem minimális szintű szabályozást jelent. Ehhez ki kell terjeszteni az irányelv jogalapját.

E vélemény – amelyet a többség elfogadott – elsősorban a munkavállalói és a civil szervezeti képviselők többségének véleményét tükrözi. A munkáltatók és egyes civil képviselők ellene szavaztak, mert nem értenek egyet az „egyenlő bérezéssel”, mondván az akadályozza a versenyképességet.

Dr Pásztor Miklós

EGSZB-tag