A munka jövője/készségek (SOC/570)

(A bolgár elnökségség felkérése)

 Az új ipari forradalom lehetőséget teremt a termelékenység növelésére, valamint az élet és munka minőségének javítására, ha kellőképpen együtt jár az inkluzív és fenntartható, innovációvezérelt növekedésre irányuló politikák megfelelő kombinációjával. A minőségi alapfokú oktatás, a jó színvonalú és eredményes képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához és a vállalkozások versenyképességének előmozdításához.

A gyors technológiai és digitális változások előkészítése és megválaszolása érdekében az EGSZB a szubszidiaritási elv figyelembevételével arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki célzott politikákat és tegyenek kézzelfogható intézkedéseket a következők révén:

  • először is annak biztosítása, hogy valamennyi uniós polgár egyformán hozzáférhessen a jó minőségű kisgyermekkori neveléshez,

  • új közös oktatási és képzési referenciaértékek meghatározása az uniós országok közötti különbségek csökkentése és a kohézió erősítése érdekében,

  • az oktatás és képzés átalakítása és a szakoktatási és -képzési rendszerek megerősítése a szükséges készségek gyors megszerzésének biztosítása érdekében,
  • a kollektív tárgyalás és a szociális párbeszéd támogatása a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszerével összhangban annak érdekében, hogy képesek legyenek a technológiai és a digitális fejlődés előrejelzésére és a készségek azokhoz történő igazítására, valamint a munkahelyi képzés fejlesztésére,
  • az oktatási intézmények és a vállalatok közötti kölcsönös kapcsolatok ösztönzése,
  • képzési offenzíva indítása a munkaerőpiacainkon tapasztalható növekvő digitalizáció támasztotta igények kielégítésére,
  • új intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy mindenki részt vehessen képzési programokban, mind az éppen munkát keresők, mind pedig a munkavállalók, különös tekintettel az alacsony képzettségű és a felnőtt munkavállalókra,
  • a képzés mindenki számára való biztosításának és az abban való részvételnek az ösztönzése oly módon, hogy az javítsa a vállalati teljesítményt és a munkavállalók személyes és szakmai fejlődését, és kiterjedjen az atipikus munkahelyekre is,
  • lépések annak megvizsgálása érdekében, hogy szükségesek-e intézkedések, illetve milyen intézkedések szükségesek a fizetett tanulmányi szabadsághoz való jog bevezetéséhez, és uniós szintű intézkedések mérlegelése ahhoz, hogy az egyes tagállamokban általánossá váljanak a tanulmányi szabadsághoz való joggal kapcsolatos minimumszabályok terén bevált gyakorlatok,
  • a nem formális és az informális tanulás értékelésére és érvényesítésére szolgáló európai homogén rendszer létrehozása,
  • uniós szinten történő befektetés egyedi és célzott források felhasználásával az átmenet támogatására, és új, eredményalapú kritériumok kialakítása e források szétosztására,
  • a vállalkozások közötti szakmai cserék ösztönzése az „agycsere” lehetőségeinek támogatása, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló platformok létrehozása érdekében.

A „munkavégzés új formáiban” fontos megtartani az emberközpontú megközelítést.

Végül, de nem utolsósorban az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak módot arra, hogy azok a kiszolgáltatott helyzetű emberek, akik nem lesznek képesek megfelelően reagálni az új, technológiai kor változásaira és növekvő igényeire, ne maradjanak magukra, hanem folyamatos támogatást kapjanak.

Foglalkoztatási iránymutatások (SOC/558)

(Európa Bizottság felkérése)

Az Európai Bizottság a 2015. évi foglalkoztatási iránymutatások felülvizsgálatát javasolja.

Az EGSZB üdvözli a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások tervezetét és azoknak a szociális jogok európai pillérével való összehangolását. Az EGSZB szerint azonban az irányelvben többet lehetne tenni a pillér ígéreteinek tényleges valóra váltása érdekében. Elő kell mozdítani a makrogazdasági szabályok és a szociális Európa jobb egyensúlyát, és az európai növekedési és beruházási programon belül megfelelő, a GDP 2%-át kitevő értékű szociális beruházási csomagra van szükség.

Az EGSZB támogatja, hogy a szociális eredménytábla és szükség esetén egyéb intézkedések segítségével nagyobb figyelmet kapjanak a pillér és a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások hatásai és eredményei. Az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos hatások szerepet kell hogy játsszanak az uniós források elosztásáról szóló, a tagállamok és az EU közötti vitákban és tervezési folyamatokban.

A konkrét iránymutatások tekintetében az EGSZB főbb nézetei a következők:

  • iránymutatás: a munka innovatív formáiról szóló rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen munkavégzési formák ne vezessenek az alkalmi munkák terjedéséhez, ahogyan ez olykor feltételezhető. Örvendetes, hogy elmozdulás figyelhető meg a munkát terhelő adók irányából más források felé, de az iránymutatásoknak egyértelművé kellene tenniük, hogy milyen más lehetséges forrásokról van szó. Az EGSZB véleményeket dolgozott ki az agresszív adótervezés, az adócsalás és adókijátszás, valamint a környezetvédelmi adók tárgyában. Esetleg ezeket is be lehetne venni az iránymutatásokba alternatív bevételi forrásként.
  • iránymutatás: az EGSZB úgy véli, hogy továbbra is külön meg kell említeni az Európai Szociális Alapot.
  • iránymutatás: a pártatlan vitarendezést minden területen biztosítani kell, nem csak a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetében. Fontos azonban, hogy az alternatív vitarendezési eljárások ne csorbítsák a felek ahhoz való jogát, hogy bírósághoz forduljanak.
  • iránymutatás: folytatni kell az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos fellépést, különös tekintettel az ifjúsági garancia garantált finanszírozására és a „Készséggarancia” továbbfejlesztésére. Továbbra is központban kell lennie a tartós munkanélküliségnek, ami a szűkülő piacokon akár munkaerőforrást is jelenthet.

A fogyatékossággal élők helyzetét a jogok szempontjából kell szemlélni, de a foglalkoztatás terén gyakorlati esélyteremtő intézkedésekre is szükség van, külön hangsúlyt helyezve a megkülönböztetés elleni küzdelemre, ahogy azt a Szerződések is rögzítik.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezéseknek minden iránymutatásban helyet kell kapniuk, és a nemek közötti bérszakadék kezelése során nagy hangsúlyt kell fektetni az alacsony bérekkel kapcsolatos kérdésekre.

Az iránymutatásokban külön meg kell említeni a migránsokat és a menekülteket.

Az EGSZB ismét hangot ad a kötelező nyugdíjkorhatár megemelésével kapcsolatos álláspontjának, mely szerint a tényleges nyugdíjba vonulási életkort közelíteni kellene a törvényes nyugdíjkorhatárhoz.

Új lendület az Afrika–EU partnerség számára (REX/495)

(Európa Bizottság felkérése)

2017 meghatározó év lesz az Európa és Afrika közötti partnerség szempontjából. A gyorsan változó globális színtéren Afrika mélyreható gazdasági, politikai és társadalmi változásokon megy át, és egyre nyilvánvalóbbá válik jelentősége Európa biztonságának és jólétének belső és külső dimenziói szempontjából. Európa és Afrika sokat nyerhet azzal, ha szorosabbra fűzi politikai és gazdasági kapcsolatait, de sokat veszíthet is, ha nem cselekszik.

Az EGSZB is hozzá szeretne járulni a következő (november 16–17-én kerül sor Abidjanban) csúcstalálkozóhoz, méghozzá egy nyilatkozattal, melyet az afrikai és uniós gazdasági és társadalmi szereplők 4. ülésén fogadunk majd el.

A közös közlemény egy megújított keretet javasol a közös cselekvésekhez, amelyet az EU és a tagállamok a csúcstalálkozón terjeszthetnének elő. A keret erősebb, mélyebb és cselekvésorientáltabb stratégiai partnerséget irányoz elő a két földrész nagyobb jólétének és stabilitásának szolgálatában. Részletezi a szakpolitikai prioritásokat és a 2018–2020-as időszakra vonatkozó első konkrét kezdeményezéseket, melyeket az uniós tagállamokkal össze kell hangolni és meg kell erősíteni, majd az afrikai partnerekkel közösen tovább kell fejleszteni.

Az EGSZB ajánlja:

  • Az Európai Unió és Afrika is jelentős és mély átalakulásokon megy keresztül politikai, gazdasági és társadalmi téren. Ebben a helyzetben a gazdasági és szociális érdekelt feleket, valamint a szervezett civil társadalmat jobban be kell vonni a partnerségbe, és szerepüket nemcsak a konzultációra, hanem a politikák megvalósításának nyomon követésére is ki kell terjeszteni.
  • A legfontosabb modell, amelyet az EU kínálhat, saját példája a határokon átnyúló együttműködéssel és nemzetek feletti intézményekkel kapcsolatban. Ebből a szempontból támogatni kell a határokon átnyúló nagy projekteket, például az infrastrukturális projekteket, amennyiben az abban részt vevő afrikai államok megállapodnak, hogy együttműködnek egymással.
  • Afrikában a fenntartható gazdasági fejlődés útjában komoly korlátok állnak (például a természeti erőforrások intenzív kiaknázása, az éghajlatváltozás következményei, az élelmiszer- és a vízhiány stb.), melyek számos esetben a gyakran a szervezett bűnözés által irányított illegális migrációhoz vezetnek. Az EU a fejlődésre vonatkozó új európai konszenzusnak, szomszédsági politikájának és migrációs stratégiájának, valamint a partnerség fogalmán alapuló viszony kialakításának köszönhetően képes választ adni ezekre a problémákra.
  • Pozitív perspektívák megnyitására számos afrikai fiatal előtt, a jövendő EU–Afrika partnerségnek a sikeres európai programokat, mint például az Erasmus+-t Afrikára is ki kellene terjesztenie, valamint elő kellene mozdítania és anyagilag is támogatnia kellene az európai és afrikai egyetemek közötti partnerségeket. Színvonalas oktatási programok és a társadalmi kirekesztés ellen küzdő stratégiák révén szorítható vissza az egyes afrikai országokat érintő vallási fundamentalizmus.
  • A jövendő EU–Afrika partnerségnek növelnie kell a nők, illetve a fiatalok társadalmi szerepvállalását, valamint el kell ismernie a béketeremtéshez, a gazdasági növekedéshez, a technológiai fejlődéshez, a szegénység elleni küzdelemhez, az egészséghez és a jólléthez, valamint a kulturális és humán fejlődéshez való hozzájárulásukat. Az afrikai kontinens egészén meg kell szüntetni a nők elleni erőszak, valamint a társadalmi és politikai megkülönböztetés minden formáját.

A tagállami strukturális reformok támogatása  (ECO/450)

(Európa Bizottság felkérése)

A 2017 decemberében közzétett rendelettervezet csomaggal az Európai Bizottság két konkrét rendeletjavaslatot terjeszt elő normál jogalkotási eljárás keretében történő elfogadásra: egyet a strukturálisreform-támogató program pénzügyi keretösszegének növeléséről és általános célkitűzésének kiigazításáról (COM(2017) 825 final), illetve egy másikat célzott módosítások bevezetéséről a közös rendelkezésekről szóló rendelethez, melynek célja, hogy uniós forrásokat mobilizáljanak tagállami strukturális reformok támogatására (COM(2017) 826 final).

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy növelni kell a strukturálisreform-támogató program költségvetését, és egy reformok végrehajtását elősegítő külön eszközt kell rendelni a „reformvállalásokhoz”, és hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell adni azoknak a reformoknak, amelyeknek közvetlen továbbgyűrűző hatásuk van más tagállamokra. Az EGSZB megismétli, hogy támogatja a társadalmi és gazdasági fejlődést előmozdító reformokat, köztük a közigazgatás minőségének javítását célzó intézményi kapacitásépítést.

Üdvözli a strukturálisreform-támogató program költségvetésének növelését, de közben megjegyzi, hogy annak mértéke nem elégséges, figyelembe véve a tagállamokból érkező kérelmek növekvő számát. Ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy átláthatóan mutassa be a strukturálisreform-támogató program új költségvetésének elosztásával kapcsolatos szándékait és dolgozzon ki egyértelmű kiválasztási kritériumokat.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egyértelmű uniós szintű stratégiára van szükség az egyes tagállamokban elért haladás és fejlettségi szint nyomon követésére, ugyanakkor előretekintő iránymutatásokat kell bemutatni a források elosztására, figyelembe véve a konvergenciakritériumokat. Fokozni kell a bevált gyakorlatok megosztását is.

Különös figyelmet kell fordítani az euróövezeten kívüli tagállamokra, amelyek a csatlakozás útján haladnak. Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt ajánlja, hogy a strukturálisreform-támogató program által támogatott bizonyos reformokat a reformok végrehajtását elősegítő új eszközzel finanszírozzák, különösen az euróövezethez való csatlakozásra irányuló vagy olyan reformok esetében, amelyek tovább növelhetik az európai integrációt.

Az EGSZB egy olyan szabály bevezetését javasolja, amelynek alapján a reformvállalásokat tartalmazó többéves csomagra vonatkozó döntés meghozatalakor nem részesíthető finanszírozásban a tagállam, ha nem konzultál a szervezett civil társadalommal.

Végezetül az EGSZB támogatja azt a szándékot, hogy az új reformeszköz saját finanszírozási mechanizmussal rendelkezzen a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben.

Pásztor Miklós