image_pdfimage_print

Átfogó megközelítés az iparpolitika kapcsán (INT/833)

Az EU Tanácsának soron következő bolgár elnöksége felkérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt az uniós iparpolitika átfogó megközelítésének szükségességéről

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy globális perspektívával rendelkező, hosszú távú és átfogó stratégiát.

Az EGSZB úgy véli, hogy:

  • az európai politikának továbbra is arra a célra kell összpontosítania, hogy növekedjen az ipar részesedése a GDP-ben, de mindig szem előtt kell tartani az egyes tagállamok eltérő strukturális helyzetét, és el kell kerülni az egységes piac szétaprózódását,
  • annak érdekében, hogy a tagállamok között jobb legyen az egyensúly, specifikus szakpolitikai módosításokra van szükség az oktatás, K+F tevékenységek, a köz- és magánberuházások, valamint a termelékenység területén,
  • Európa vonzerejének minden innováción és versenyképességen alapuló iparpolitika számára prioritásnak kell lennie, és napirendre kell tűzni néhány ágazat visszahelyezését. Ehhez szoros együttműködés szükséges a nagyvállalatok és a kkv-k között, amely pozitív dinamikát kölcsönöz az innovációs ciklusnak.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az éves „Ipar napját”, mivel jó eszköznek tekinti ahhoz, hogy kiemeljük az EU prioritásait, és felhívja a figyelmet arra, hogy ebbe be kell vonni a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a készségekre vonatkozó új politikákat dolgozzanak ki a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek bevonásával, hogy felgyorsuljon az oktatási és képzési rendszerek újonnan megjelenő munkahelyekhez történő igazítása.

Végül pedig az EGSZB úgy véli, hogy kompromisszumot kell kötni a tisztességes kereskedelem globális szereplők általi tiszteletben tartásával kapcsolatban. Európának példát kell mutatnia a fenntarthatóságot, az európai szociális normák tiszteletben tartását és a tisztességes versenyt illetően, de európai szabályozás révén kell kezelnie a többletkapacitás, a jogellenes állami támogatás és tisztességtelen verseny egyéb formái által jelentett problémákat, a WTO-szabályok figyelembevétele mellett.

Vezetési idő és pihenőidő, munkaidő és munkavállalók kiküldetése (TEN/637)

A célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében 2015–2017-ben végrehajtott, a közúti szállításra vonatkozó szociális jogszabályokra és azok érvényesítésére kiterjedő utólagos értékelés megállapításai szerint a jelenleg érvényben lévő szabályok nem védenek elég eredményesen és hatékonyan a munkakörülmények romlása és a versenytorzulás ellen.

Az utólagos ellenőrzés arra a következtetésre jutott, hogy a felmerült fő problémák maguknak a szabályoknak a hiányosságaiból fakadnak, ugyanakkor nem megfelelő az érvényesítésük sem, illetve alkalmatlanok az ágazat előtt álló szociális és piaci kihívások kezelésére. A COM(2017) 277  számú Bizottsági javaslat célkitűzése, hogy orvosolja a feltárt hiányosságokat, és javítsa az ágazaton belüli munkakörülményeket és üzleti feltételeket. Mindez egyes rendelkezések egyértelművé tételével és aktualizálásával, valamint a jelenlegi és a jövőbeni menetíró készülékek még korszerűbb használatával, így pedig a költséghatékony végrehajtás biztosításával érhető el.

A vélemény lényegi tartalma

Az EGSZB elismeri, hogy a fuvarozás az uniós gazdaság motorjaként fontos szerepet tölt be, és támogatja az Európai Bizottságot annak biztosítására irányuló törekvéseiben, hogy az EU a jövőre nézve megőrizze vezető helyét a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás terén.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy pontosítsa a közúti szállítással kapcsolatos szabályozási keretet, valamint biztosítsa annak jobb végrehajtását, illetve a tagállamok közötti szorosabb együttműködést.

 Mindazonáltal az EGSZB azon a véleményen van, hogy a vezetési időről és pihenőidőről, valamint a járművezetők kiküldetéséről szóló jogszabállyal kapcsolatban javasolt módosítások valójában számos szempontból nem foglalkoznak a közúti szállítás terén azonosított problémákkal, többek között nem teszik egyszerűbbé, egyértelműbbé és könnyebben végrehajthatóvá a szabályokat.

Az EGSZB rámutat arra, hogy az Európai Bizottság által elfogadott, a mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programjának megvalósításához egyetlen út vezet, mégpedig ha biztosítják a szociális jogokat, egyaránt gondoskodnak a szabályok végrehajtásáról és végrehajthatóságáról, valamint garantálják a tisztességes versenyt, ugyanakkor csökkentik a megterhelő eljárásokat.

Az EGSZB sajnálatosnak tartja, hogy különösen az autóbusszal végzett személyszállítás esetén a javasolt módosításokhoz kapcsolódóan nem végeztek semmilyen átfogó értékelést az utasok és a járművezetők biztonságát, valamint a biztonságos közúti közlekedést illetően. Az EGSZB ezért örömmel látna egy uniós szintű általános tanulmányt a járművezetők fáradtságával kapcsolatban, és sajnálja, hogy az Európai Bizottság e kérdés kezelésére semmilyen megoldással nem szolgál.

Vitakérdések:

  1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy e cél elérésének legfontosabb eszköze továbbra is a jól működő, teljes mértékben megvalósított egységes belső piac a szállítási ágazatban, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel. (munkáltatók javaslata – a közgyűlés elfogadta)
  2. Az EGSZB ezért kénytelen megkérdőjelezni annak hozzáadott értékét, hogy a kiküldetési szabályokat a nemzetközi szállításban alkalmazzák, mivel ez bonyolult adminisztratív teendőkkel jár, és az ellenőrzés és érvényre juttatás is problémákba ütközik. (munkáltatók javaslata – a közgyűlés elutasította)
  3. A biztonságos parkolóhelyek és más létesítmények hiánya valójában azt fogja jelenti, hogy a vezetőfülkén kívül töltendő heti pihenőidőre vonatkozó jogi kötelezettség azzal a lehetetlen dilemmával szembesíti a járművezetőket és a gazdasági szereplőket, hogy vagy a szállítmány és a jármű biztonságát veszélyeztetik, vagy megfelelnek a törvénynek. A végrehajtó hatóságoknak kellően figyelembe kell venniük ezt a dilemmát. (munkáltatók javaslata – a közgyűlés elutasította)
  4. Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató munkavállalók nem tartoznak a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv hatálya alá a munka- és pihenő vonatkozásában. (munkáltatók javaslata – a közgyűlés elutasította)
  5. Az EGSZB üdvözli az e javaslatban szereplő egyszerűsített kiküldetési nyilatkozatot, de a hat hónapra kiadott kiküldetési nyilatkozat túl hosszú időszakra szól; a tövedebb legfeljebb három hónapos időszakot javasolja. (munkáltatók törölni akarták – a közgyűlés a törlést elutasította)

Az adókikerülés és adókijátszás ellen ható tényezők (ECO/436)

Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság azon döntését, amelynek értelmében kezelni kell az agresszív adótervezést lehetővé tevő köztes szereplők – az a köztes szereplő, aki a határokon átnyúló végrehajtási és alkalmazási rendszert biztosította egy vállalat vagy magánszemély számára –

okozta problémát. A köztes szereplők – ha tevékenységük az irányelvre irányuló javaslatban ajánlott jelentési kötelezettségnek köszönhetően átláthatóvá válik – nem tudnak majd az ügyfeleiknek adótervezési konstrukciókat ajánlani, így mérséklődik a tagállamok adóalapjának káros eróziója. Ennek következtében egyenlővé válnak a versenyfeltételek és megvalósulhat az igazságos adózás az agresszív adótervezési rendszerrel rendelkező vállalatok és azon vállalatok számára, amelyek ilyen rendszert nem alkalmaznak, de a tagállamok adóalapja eróziójának kiegyenlítése érdekében nagyobb adóteher hárul rájuk. Így a javaslat választ ad az európai vállalatok többsége részéről felmerülő, az adófizetők egyenlő megítélésére irányuló igényre, és a magánszemély adózók részéről jelentkező, fokozódó nyomásra.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy logisztikai és technikai támogatást biztosítson a tagállamok számára egy olyan biztonságos, központi adattár létrehozásához, amelynek célja a közigazgatási együttműködéshez szükséges információk rögzítése.

Az EGSZB úgy véli ugyankkor, hogy az irányelvre irányuló javaslat számos kérdést megoldatlanul hagy. Talán a legfontosabb ezek közül a digitális gazdaságban tevékenységet folytató adózók agresszív adózásának kérdése.

Az euróövezet gazdaságpolitikája (2018) (ECO/444)

Az EGSZB korábbi véleményeivel összhangban ismét kijelenti, hogy az eurót az egész EU pénznemének tekinti, és hangsúlyozza a következők szükségességét:

  • a költségvetési unió megteremtése;
  • a tagállamok GMU-val szembeni kötelezettségekkel kapcsolatos felelősségének és elkötelezettségének megerősítése;
  • strukturális reformok bevezetése az európai szemeszter platformján belül;
  • a gazdasági koordináció és kormányzás megerősítése és egy Európai Monetáris Alap létrehozása;
  • a pénzügyi közvetítési rendszer javítása, ami az EBB, az EBA és az ESBA 2.0 szerepének optimalizálásával a hosszú távú reálberuházások fokozásához vezet;
  • a GMU ellenálló képességének növelése, hogy nagyobb befolyást tudjon gyakorolni a világban.

Dr Pásztor Miklós

tag, EGSZB