Az autóipar jelentős kihívásokkal néz szembe: gazdasági visszaesés, költségek és piaci átrendeződés formálja a szektort. Kozma Zsolttal, a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazatának elnökével beszélgettünk arról, hogyan érinti mindezt a magyarországi gyárakat, a munkavállalókat és a szakszervezetek jövőjét.

Idrányi Flóra: Az autóipar az elmúlt év második felében jelentős lassulást mutatott, és a médiából is hallhatjuk, hogy továbbra is kihívásokkal teli. Mi most a helyzet? Mik az irányok és a problémák, amikkel szembesültök?

Kozma Zsolt: Az autóipar az elmúlt év második felében jelentősen behúzta a féket. Mindannyian hallhattunk arról, hogy a Volkswagen-csoport milyen kihívásokkal néz szembe. Ez több tényezőre vezethető vissza. 2024 első felében az autóipari készpénzáramlás mínusz 100 millió euróra csökkent az előző év azonos időszakának 2,5 milliárd eurós pozitív eredményéhez képest. Most a cég több tízezer munkahely megszüntetését fontolgatja. Emellett a kínai autógyártók egyre nagyobb jelenlétet építenek ki az európai piacon. 2024-ben Kína 31,28 millió új autót gyártott, ebből 5,86 milliót exportált, ami jelentős növekedést mutat az előző évekhez képest. A kínai márkák egyre nagyobb részesedést szereznek a piacon.

Ez a kettős nyomás komoly kihívást jelent a német autógyártók számára, akiknek stratégiai lépéseket kell tenniük a piaci pozíciójuk megőrzésére. És ezt csak tovább fokozza, hogy Donald Trump, miután visszatért az elnöki hivatalba, azonnal intézkedett az elektromos járművekre (EV) vonatkozó korábbi szabályozások módosításáról. Első hivatali napján aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely visszavonja a Biden-adminisztráció elektromos járműveket támogató politikáit, és megszünteti az EV-kre vonatkozó ösztönzőket, valamint leállítja az EV-töltőinfrastruktúra finanszírozását. Ez a lépés jelentős hatással lehet a globális autógyártókra és akkumulátorgyártókra, lassítva az EV-ipar növekedését.

Idrányi Flóra: Az amerikai szabályozás közvetlenül hatással van az európai és magyar piacokra is?

Kozma Zsolt: Igen, mindenképpen. Ez a döntés komoly visszaesést eredményez világszerte. Az autógyártók egy része új stratégiákat keres, miközben a belső égésű motorok helyzetének bizonytalansága miatt sok helyen leállások és átszervezések történnek.

Idrányi Flóra: A fent leírt több tényező összessége a magyarországi autógyárak működésében is érzékelhető?

Kozma Zsolt: Igen, egyes cégeknél már történt leépítés, bár ezek elsősorban a kölcsönzött munkaerőt érintették. A statisztikákban ez sokszor nem is jelenik meg pontosan, de mi látjuk, hogy a vállalatok csökkentik az ideiglenes állományt. Ez persze még nem jelenti a törzsgárda elbocsátását, de a helyzet nem túl biztató.

Idrányi Flóra: A bérek tekintetében is vannak változások?

Kozma Zsolt: Az 5-7 százalékos béremelés (most ez a maximum, ami elérhető) elsőre jónak tűnik, hiszen valamivel magasabb, mint az infláció. De ha hozzávesszük, hogy a forint folyamatosan gyengül az euróhoz képest, akkor valójában alig érezzük meg a növekedést. Az autógyárak euróban számolnak, így a dolgozóknak a béremelés forintban lehet, hogy többnek tűnik, de euróban nézve szinte ugyanott vannak. Vagyis a dolgozók ugyan többet kapnak, de a pénzük vásárlóereje nem sokat javul. Ezzel a cégek gyakorlatilag a forint gyengüléséből húznak hasznot, és így tudják csökkenteni a költségeiket a gazdasági visszaesés idején. A munkavállalók ezt érzik is, hiszen hiába történnek névleges emelések, az árak növekedése miatt a megélhetés nem lesz könnyebb.

Idrányi Flóra: Miként hat mindez az autógyárak hosszú távú stratégiájára?

Kozma Zsolt: A vállalatok elsősorban az elektromos autógyártásra próbálnak fókuszálni, de az infrastruktúra hiányosságai miatt ez nem megy olyan zökkenőmentesen, mint szeretnék. Bár az állami támogatások segítik az átállást, például az elektromos autók beszerzését, a töltőinfrastruktúra fejletlensége akadályozza a fejlődést.

Idrányi Flóra: Tehát a lakosság körében is van egyfajta bizonytalanság az elektromos autók iránt?

Kozma Zsolt: Pontosan. Akik családi házban élnek, azok könnyebben megoldhatják az otthoni töltést, de a városi lakosok számára ez komoly kihívás. Az elektromos autók elterjedéséhez még idő kell, és az energiaárak emelkedése sem segít ebben a helyzetben.

Idrányi Flóra: Mire számíthatunk a következő években az autóiparban?

Kozma Zsolt: A szakma abban bízik, hogy 2026-ra stabilizálódik a helyzet. Az uniós szabályozások tovább fogják ösztönözni az elektromos autókat, de addig még sok a bizonytalanság. Az energiaárak és az akkumulátorgyártás költségei komoly tényezők, amelyek befolyásolhatják az iparág fejlődését. A szakszervezeteknek kulcsszerepe most abban van, hogy a munkavállalók érdekeit megvédjék ebben a változó környezetben. Folyamatos párbeszédre van szükség a munkáltatókkal, és fontos, hogy az érdekvédelem fókuszában a munkahelyek megtartása és a bérek reálértékének megőrzése álljon.

Idrányi Flóra: A beszélgetésünk elején már érintettük az autóipar jelenlegi helyzetét és annak kihívásait. Térjünk ki most azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják az iparág működését, például az energiapiaci változásokra. Milyen hatással van az autógyártásra az, hogy a német autógyárak elutasítják az orosz gáz használatát?

Kozma Zsolt: Ez egy nagyon fontos kérdés. Az orosz gáz korábban olcsó és megbízható energiaforrás volt, de a mostani helyzetben a német autógyártók kénytelenek alternatív forrásokat keresni, ami jelentősen drágítja a termelési költségeket. Ez pedig közvetlenül hatással van az európai gyártási folyamatokra és az autóipari beszállítók árazására is. Egyes cégek már beépítették ezeket a többletköltségeket az áraikba, míg mások igyekeznek optimalizálni a kiadásaikat, például munkaerőcsökkentéssel vagy technológiai fejlesztésekkel.

Idrányi Flóra: A költségek növekedése milyen hatással van a munkavállalókra, a bérekre és a megélhetésre?

Kozma Zsolt: A növekvő megélhetési költségek az alacsony keresetű munkavállalók helyzetét nehezíti leginkább, különösen az összeszerelő üzemek alkalmazottait. Minél kevesebb pénzből gazdálkodik valaki, annál inkább csak az alapvető kiadásokra, például élelmiszerre és lakhatásra tud költeni. Sajnos az ezer eurós nettó fizetés egyre kevésbé elegendő a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Idrányi Flóra: Mit tehet ilyenkor a szakszervezet? Milyen eszközök állnak rendelkezésetekre?

Kozma Zsolt: Bár a világpolitikai változásokra nincs közvetlen ráhatásunk, a szakszervezetek feladata az, hogy a munkavállalók érdekeit védjék a vállalatokkal szemben. Tárgyalásokat folytatunk a bérek reálértékének megőrzéséért, és arra törekszünk, hogy az automatizáció és a munkahelyi átalakulások során a dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Sajnos a magyarországi bérek még mindig jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szinttől. Az összehasonlításoknál gyakran látjuk, hogy ugyanazért a munkáért máshol sokkal magasabb fizetés jár. Ezen csak úgy tudunk változtatni, ha erősödnek a szakszervezetek, és határozottabb fellépést tudunk elérni a kollektív szerződések terén.

Idrányi Flóra: Milyen lehetőségek rejlenek a szakszervezetek jövőjében?

Kozma Zsolt: Most egy nagyon fontos időszak előtt állunk. Az Európai Unió támogatásával jelentős forrásokat kaphatunk a kapacitásbővítésre. Ezeket az erőforrásokat arra kell felhasználnunk, hogy minél több munkahelyen legyenek kollektív szerződések, és erősödjön az ágazati érdekérvényesítés. Jelenleg sok helyen még nincsenek ilyen szerződések, így ezen a területen van mit erősíteni.

Idrányi Flóra: Ez azt jelenti, hogy a következő években aktív szervezetfejlesztés várható?

Kozma Zsolt: Pontosan. A cél az, hogy a támogatások segítségével a szakszervezeti jelenlétet tovább erősítsük, és több kollektív szerződést kössünk. Így biztosítható egy stabilabb és kiszámíthatóbb jövő a munkavállalók számára. Ehhez természetesen megfelelő képzésekre is szükség lesz.

Idrányi Flóra: Milyen képzéseket terveztek a következő időszakban?

Kozma Zsolt: Elsősorban munkajogi és szervezetfejlesztési képzéseket szeretnénk biztosítani a tagjaink számára. Fontos, hogy a dolgozók tisztában legyenek a jogaikkal, és hatékonyan tudjanak tárgyalni a munkáltatókkal. Emellett szakértők bevonásával gazdasági képzéseket is szervezünk, hogy a szakszervezeti tisztségviselők még hatékonyabban tudjanak fellépni az érdekek védelmében. Javítani kell a szakszervezet kommunikációját is, hogy elérjük a dolgozókat. Többet kell szerepelnünk a közösségi médiában, hiszen egyre inkább ott érjük el a fiatalabb generációkat. Fontos, hogy megértsék: összefogás nélkül nehéz eredményeket elérni. Természetesen mindezt komolyan gondoljuk, de egy kis humorral mondtam, hogy lehet, a szakszervezeteknek a TikTokon is ott kell lenniük.