Forrás: Portfolio, Nagy Károly

Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy “pótlólagos fizetésemelésről” dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.

Szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ültek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A korábbi tárgyalásokon még nem körvonalazódott megoldás a problémára, ma viszont komoly áttörés történt.

Mivel az idei átlagos áremelkedési ütem 18 százalék körül lehet, akár 2-3 százalékos reálbérveszteségük is lehet a legalacsonyabb bérből élőknek, ezt pedig mindenképpen el szeretnék kerülni a munkáltatók is.

– mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. “Újabb egyeztetések lesznek, és október végére, november elejére szeretnénk összehozni a többlépcsős béremelési megállapodást, amely nemcsak az idei fizetések kompenzációját érintené, illetve a jövő évi javaslatot, hanem 2027-ig irányozna elő egy béremelési stratégiát” – erősítette meg a mai tárgyalási témákat Perlusz László.

Ennél többet azonban nem árult a részletekről, mivel a munkáltatói szervezetek a kormány válaszára várnak. Ha a kabinet is tárgyalóasztalhoz ül, akkor viszont a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán hamar megállapodás születhet. Egyelőre a kabinet a friss, őszi bér- és inflációs adatokra vár, csak ezután alakítja ki az álláspontját.

„Részleteket, vagy éppen százalékos béremelési terveket még nem árulhatok el, mert megegyeztünk abban a tárgyalás résztvevőivel, hogy előbb a kormányt tájékoztatjuk a javaslatainkról, de egy többlépcsős megállapodáson dolgozunk” – számolt be a mai tárgyalás eredményeiről Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Közölte azt is, hogy

  • az idei, rendkívül magas infláció miatt nemcsak egy évvégi kompenzáció van terítéken, amire még sohasem volt példa a rendszerváltás óta,
  • de a jövő évi bérekkel kapcsolatban is közeledtek egymáshoz az álláspontok.

Mivel Magyarországnak egy uniós minimálbérszint direktívához is igazodnia kell, heteken belül egy 3-4 éves bérfelzárkóztatási csomagban is megállapodhatnak, tette hozzá.

A szakképzetlen és a szakképzett munkaerő legalacsonyabb bérének egységesítését a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezte korábban. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke akkor azt mondta, hogy a magyar minimálbér már csak a bolgár legalacsonyabb fizetéseket előzi meg, vagyis a hazai bérek egyértelműen lemaradtak a közép-európai átlaghoz képest.

Ráadásul gyanítható, hogy a 250 ezer minimálbéres dolgozó a szürkezónában valójában kap még pénzt a munkáltatójától, csak nem hivatalosan. „Több lépcsőben, 2-3 év alatt, a vállalkozások teherbíróképességét figyelembe véve, elképzelhetőnek tartjuk a minimálbér és a garantált bérminimum összezárását” – hangsúlyozta.

Ez feljebb tornászná a legalacsonyabb fizetéseket, ami egyébként is uniós irányelv. Ha valóban sok minimálbéres kap nem hivatalosan többletkifizetést, akkor a munkáltatóknak csak az adók és járulékok kifizetése lenne a plusz költségük

– érvelt a képzetlen és a szakképzett munkaerő legalacsonyabb bérének összeolvasztása mellett Palkovics Imre.

JELENLEG A MINIMÁLBÉRÉRT ÉS GARANTÁLT BÉRMINIMUMÉRT DOLGOZÓK SZÁMA ÖSSZESEN 1 MILLIÓ 250 EZER MAGYARORSZÁGON. EZ A HAZAI MUNKAVÁLLALÓK KÖRÜLBELÜL 30 SZÁZALÉKA.

Ez azért is probléma, mert 2025-ig kell minden EU-tagállamnak teljesítenie azt az irányelvet, amely szerint a dolgozók legalacsonyabb bére legalább az átlagbér 50 százalékát kell elérnie, illetve a mediánbéreknek a 60 százalékát.

Palkovics Imre most azt mondta a Portfolio-nak, hogy a munkáltatók is látják, hogy az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a vásárlóértékéből.

Abban maradtunk, hogy ők is tájékoztatják a saját szervezeteiket a tervekről, amelyeknek még nem bírják a támogatását, és tájékoztatjuk a kormányt is a terítéken lévő javaslatokról. “Százalékos fizetésemelési javaslatokról még nem számolhatok be, mert előbb közvetlenül tájékoztatjuk a kormányt, amely szeptember végére lesz birtokában a legfrissebb gazdasági adatoknak” – részletezte a mai tárgyalási fordulót Palkovics Imre.

A KORÁBBI NYILATKOZATOK ALAPJÁN A SZAKSZERVEZETEK EGY RÉSZE AZ IDEI 8 SZÁZALÉKOS BÉREMELÉSI KIEGÉSZÍTÉST IS INDOKOLTNAK TARTANÁ.

A recesszió közeli gazdasági állapotban ugyanakkor kétséges, hogy ilyen mértékű béremelésbe belemennének a munkáltatók. Idei kompenzáció mellett 2024-re 10 százalékos, nélküle 15 százalékos béremelést tartanának indokoltnak a munkavállalói érdekképviseletek. Ezeket a számokat az erősödő inflációs kockázatok is indokolnák. Más kérdés, hogy munkáltatói szemszögből viszont egyelőre idén gazdasági visszaesés mellett kell tervezni a költségeket és a jövőévi 3-4 százalék körüli GDP-növekedés is optimistának tűnik.

Címlapkép forrása: Getty Images