image_pdfimage_print

Széles körű társadalmi egyeztetésre és részletes szabályozás kidolgozására van szükség a Magyar Nemzet által megkérdezett érdekképviseletek szerint arról, milyen mértékig tehetnek különbséget a munkáltatók a védett és a nem védett munkavállalók között, ha majd mindenki számára elérhető lesz a vakcina. Jelenleg alapos indokkal is csak a védettség tényére kérdezhet rá a munkáltató, de hátrányos megkülönböztetés azokat sem érheti, akik visszautasítják az oltást. Később viszont elkerülhetetlen lesz a megkülönböztetés.

A munkáltató rákérdezhet arra, hogy az alkalmazott élvez-e védettséget a Covid–19-fertőzéssel szemben, vagyis élt-e a vakcina beadatásának lehetőségével. Erre csak akkor van lehetősége, ha erre szükség van a biztonságos munkavégzés és a foglalkoztatottak egészségének védelme érdekében.

Az oltottság, illetve a korábbi megbetegedés a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó egészségügyi adatnak minősül. Ezért a munkaadónak minden esetben meg kell határoznia, mi a célja a védettségre vonatkozó adatokkal, és alá kell támasztania, hogy miért van szüksége ezekre.

A foglalkoztató az adatokat csak munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési okokból kezelheti azzal a céllal, hogy eleget tehessen a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére vonatkozó kötelezettségének – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) általános iránymutatásából.

Távmunka és Covid-osztály

Ez tehát azt jelenti, a foglalkoztatónak munkakörönként kell mérlegelnie a kockázatokat.

A fertőzésnek kevésbé kitett, távmunkában dolgozó munkavállaló védettségére vonatkozó adatok megismerése kevésbé indokolt, mint egy szociális munkás vagy egy Covid-osztályon dolgozó munkavállalónál

– említette példaként a NAIH állásfoglalását összegezve a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

A szakértők az adattakarékosság elvét kiemelve arra figyelmeztetnek,

csak a legszükségesebb információkról kérdezhet a foglalkoztató. Ilyen lehet a vakcina beadását igazoló applikáció és a védettségi igazolvány, de azokról a munkáltató másolatot nem készíthet, az információkat nem tárolhatja és nem is továbbíthatja.

Az adatkezelésről a GDPR értelmében kötelező írásban tájékoztatni az érintettet, az egészségügyi adatok jogellenes kezelése esetén pedig akár húszmillió euróig is büntethető a foglalkoztató – figyelmeztetett a szakértői társulás.

Kulcskérdéssé válhat a védettség

– Egyre több munkáltató érdeklődik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) is arról, milyen mértékig lehet különbséget tenni a védettek és a védettséghez elengedhetetlen vakcinát visszautasítók között később, ha már mindenki számára elegendő oltóanyag áll rendelkezésre – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Perlusz László.

A VOSZ főtitkára felidézte, a védőoltás Magyarországon nem kötelező, ezért nem érheti hátrány azokat sem, akik nem élnek a lehetőséggel. Ám a munkáltató alapvető kötelezettsége a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzési körülmények kialakítása, így azok védelme is, akik ellenzik a védőoltást vagy valamilyen okból nem olthatók be. Ezzel szemben

a védett munkavállalóknak is érthető az az elvárása, hogy az átoltottságukkal együtt a szigorú védelmi előírások is lazuljanak.

– A gazdasági, a politikai és a tudományos élet szereplőinek bevonásával

részletesen kidolgozott szabályozásra lenne szükség arról, milyen mértékig tehet különbséget a foglalkoztató a védett és az oltást elutasító munkavállalók között.

Noha egyértelmű, hogy a vezetőségnek és a beosztottaknak is érdekük a megbetegedés elleni védettség, az nem várható, hogy kizárólag az oltottság tényén múlna valakinek az állása – mutatott rá Perlusz László.

Fordul a járványhelyzet

– Teljesen új, eddig nem tapasztalt körülményeket teremt, ha a teljes lakosság számára hozzáférhető lesz a vakcina, és az egyéni védettség már kizárólag az egyén döntésén múlik

– figyelmeztetett megkeresésünkre Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke kifejtette, hogy a munkáltatóknak eddig nem volt okuk arra, hogy napirenden tartsák a védettséghez kötött esetleges többletlehetőségeket, mivel eddig elsősorban a veszélyeztetett csoportoknak volt lehetőségük az oltásra. A szigorú, a járvány terjedését fékező intézkedéseken csak akkor lehet lazítani, ha elegendően be vannak oltva.

Az elnök rámutatott,

hogy a növekvő átoltottsággal a szabályok fokozatos lazítása alapvető elvárás lehet az oltottak körében, és a munkatársak között komoly feszültséget okozhat a munkáltató eltérő bánásmódja,

ráadásul a foglalkoztató intézkedései – a jó szándék ellenére is – hátrányos megkülönböztetésre utalhatnak. Mészáros Melinda szintén úgy látja, részletes szabályozásra és széles körű egyeztetésre van szükség, rea­gálva a járványhelyzettel kapcsolatos változásokra.

Nincsenek könnyű helyzetben a munkáltatók: az oltottak joggal várják a szabályok enyhítését, de az oltatlanok védelme is kötelesség
Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megerősítette: mivel nem kötelező az oltás elfogadása, ezért az sem diszkriminálható, aki elutasítja. Megjegyezte, hogy

a járvány legyőzé­sét veszélyeztetik azok, akik oltásellenesek és erre buzdítanak. Különleges helyzetet eredményezett, hogy sehol sem tették kötelezővé az oltást, emiatt fokozott bizonytalanság és komoly társadalmi vita várható.

Az állásinterjú feltétele lehet a kártya

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azoknak, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen vagy akik oltással váltak védetté. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap azt közölte: ha még többen lesznek beoltva, akkor lesz nagyobb szerepük a védettséget igazoló kártyáknak. Az álláspiac meghatározó szereplői már korábban is jelezték: a védettségi igazolvány lényeges adat lesz. A szakértők szerint például ha egy nyugdíjas munkavállaló szeretne betölteni egy meghirdetett pozíciót, a védettség megléte nélkülözhetetlen foglalkoztatói szempont lehet. Abban szinte minden szakértő egyetért, hogy amíg tart a pandémia, az oltottak a munkaerőpiac és az élet legtöbb területén előnyt élvezhetnek majd az oltást ellenzőkkel szemben.

Forrás: Magyar Nemzet, Nagy Kristóf

Fotó: Mirkó István