Sok kérdés érkezik az álláskeresési járadékkal kapcsolatban. Itt olvasható a Munkástanácsok rövidített tájékoztatója a legfontosabb tudnivalókról:
A munkanélkülivé vált személyeknek joguk van ahhoz, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatoktól a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedéshez álláskeresési járadékban részesüljenek. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük az igényléssel kapcsolatban (bővebb információkért kérjük látogassanak el a www.munka.hu honlapra)
Az álláskeresési járadék igénylésének menete és összege
Álláskeresési ellátásban csak olyan személy részesülhet, aki álláskeresőként regisztrálta magát. Az álláskereső a munkaviszonyba töltött időtartam, az egyéni, illetőleg társas vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alatti járulékfizetési kötelezettségével szerezhet jogosultságot az álláskeresési járadékra, ez az ellátás tehát előfeltételhez van kötve, csak az szerezhet jogosultságot erre az ellátásra, aki korábban megfizette a munkaerőpiaci járulékot. Az ellátás megállapítása a kérelem beadásával kezdődik. Az uniós munkavállalók (az EU/EGT tagállami munkaviszonnyal rendelkező álláskereső) esetében is a kérelem beadásával kezdődik az eljárás.
Amennyiben a kérelmező valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, úgy álláskeresési ellátást – álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyt – állapítanak meg a részére. Az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételeit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. §-tól a 29. §-ig szabályozza.
Elsősorban elektronikus úton történik az ügyintézés: ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek az e-papír szolgáltatás segítségével nyújthatják be a kérelmüket, valamint elektronikus levélben is jelezhető az ellátás iránti szándék. Akik az elektronikus ügyintézést nem tudják megoldani, postán juttathatják el a szükséges dokumentumokat az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályára. Aki csak személyes megjelenéssel tudja teljesíteni a kérelem és a szükséges dokumentumok leadását, azt a foglalkoztatási osztályok előtereiben elhelyezett gyűjtődobozok útján teheti meg.
Adatszolgáltatás tekintetében meg kell adni a kérelem benyújtását megelőző 3 évben szerzett jogosultsági időket, az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért járulékalapokat, a tartási kötelezettségeket, a bankszámla adatokat és az adóazonosító jelet.
Az álláskeresési járadék igényléséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:
- „Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához” [34/2009.(XII.30.) SZMM rendelet]
- tartozásigazolás [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 78. § (1)-(2) bekezdése]
- egyszerűsített munkaszerződés
- OEP igazolvány
- munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén
- munkáltatói igazolás társadalombiztosítási kötelezettségek levonásáról és befizetéséről [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 47. § (3) bekezdése]
- jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához [217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 37/A. § (1) bekezdése]
- egyéb olyan dokumentum, amely hitelt érdemlően bizonyítja a jogviszony fennállását
- NAV igazolás egyéni és társas vállalkozók részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is
- migráns munkavállaló esetében E300-as formanyomtatvány, hordozható dokumentumok ( U1 U2 U3 ), illetve a kinyomtatott SED strukturált elektronikus dokumentumok.
Az ügyintézési határidő sommás eljárás esetén 8 nap, teljes eljárás esetén 60 nap.
Az uniós munkavállaló álláskeresési támogatásával kapcsolatos ügyekben az érdemi határozatot a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napjától, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított 60 napon belül kell meghozni. A nyomtatvány illetékes tagállamtól való bekérésére tekintettel az eljáró hatóság felfüggeszti az eljárást. A felfüggesztés időtartama a felfüggesztésről szóló végzésben kerül meghatározásra és nem számít bele az ügyintézési határidőbe.
Az álláskeresővé válást megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idők figyelembevételével. 10 nap jogosító idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 26. § (1) és (3)-(4) bekezdése] számított összeg 60%-a.
A döntés ellen fellebbezésnek (önálló jogorvoslatnak) nincs helye. Amennyiben a döntésben foglaltakkal nem ért egyet a kérelmező, úgy a Törvényszékhez címzett, de az állami foglalkoztatási szervként eljáró Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala részére benyújtandó keresetben, jogsérelemre hivatkozva a döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A keresetlevelet a regionális illetékességű törvényszék bírálja el. A fellebbezést A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához kell benyújtani. A benyújtási határidő a döntés közlésétől számított 30 nap. A bírósági eljárás illetéke 30.000,- forint, azonban a per tárgyára tekintettel a bírósági eljárásban a kérelmezőt illetékfeljegyzési jog illeti meg, melynek alapján mentesül az illeték előzetes megfizetése alól.
Fontos kiemelni, hogy van lehetőség arra is, hogy a kérelmező elektronikus levél útján tartson kapcsolatot a hivatallal. Az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során a kérelmező személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint a kérelmező és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül – a beazonosításához szükséges, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
További információk:
http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/15/MUNKP00063
Budapest, 2020. április 30.
Kép: minap.hu
Végh Csaba