Ajánlások a bértárgyalásokra való felkészüléshez

 1.      A legfontosabb jogszabályi bér-és adó változások 2014-ben

a)      A minimálbér összege bruttó 98 000 Ft/hó összegről 101 500 Ft/hó összegre, a garantált bérminimum (az un. szakmunkás bérminimum) bruttó 114 000 Ft/hó összegről 118 000 Ft/hó összegre nő. A bruttó emelések nettó összegben havi 2 290 FT, illetve 2 620 Ft-os emelést jelentenek. Az új  minimálbér nettó összege 2014-ben   66 480 Ft  lesz, ami 23 500 Ft-tal marad el a létminimum 2014-re várható 90 000 Ft-os összegétől, és annak 74%-át éri el.

b)      Az adórendszert illetően a legfontosabb változás a családi adókedvezmény kiterjesztése az egészségbiztosítási és a nyugdíj járulékokra. Ez a lehetőség főleg a 3 gyermekes családokat érinti kedvezően. Egy ilyen családban havi 300 000 Ft-os bruttó kereset esetén 51 000 Ft./hó összeggel nő a családi jövedelem a visszahagyott járulékoknak köszönhetően. Egy kétgyermekes, minimálbéres keresővel rendelkező családban a többlet kedvezmény jövedelem növelő hatása ugyanakkor csak 3 760 Ft/hó. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti az érintett biztosítottak ellátásra való jogosultságát.

c)      Az egyes  cafeteria elemek (béren kívüli juttatások)  adómértékei nem változnak.  Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által  befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint.

d)     A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lesz.

e)      Az illetékek területén a törvény kiterjeszti az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a házastársak közötti ajándékozásra, vagyonátruházásra, továbbá a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzésre.

  1. Háttér információk a bértárgyalásokhoz

a)      A fizikai dolgozók átlagkeresete a versenyszférában  2013 szeptemberében bruttó 163 250 Ft-ot, nettó összegben 127 000 Ft-ot ér el.  2013 eddigi időszakában a keresetek 3,9%-kal emelkedtek. Mivel az infláció ez évi nagysága 2%-osra várható, így a reálbérek ebben az évben mintegy 1,9%-2%-kal nőhetnek.

b)     Hosszabb időszakot tekintve – 2010 és 2013 között – a fogyasztói árindex 20%-kal, a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete a verseny szférában csak 16%-kal nőtt, ezért tehát az átlagbérek reálértéke még mindig csaknem 4%-kal a 2010. évi alatt van.   

  1. 3.      Javasolt béremelési igény 2014-re
  • A munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek között született megállapodás az országos béremelési ajánlásról 3,5%-os mértékű, ami – tekintettel a 2014-ben várható 2,5%-os fogyasztói árindexre – 1%-os reálbéremelést biztosít ott, ahol végrehajtják az emelést.
  • A több éves összevetésben azonban még mindig fennálló reálbérvesztés miatt, a munkahelyi bértárgyalásokon általában az alapbérek eredeti szakszervezeti javaslatnak megfelelő 4,5-5,5%-os emelési igénye a megfelelő kiindulópont.   5,5% a nemzetgazdasági átlagkereset, azaz a 225 000 Ft/hó alatti bérkategóriákban és 4,5% az e felettieknél.
  1. 4.      A munkáltató gazdasági helyzetének figyelembe vétele

Bár a versenyszférában 2013 eddigi időszakában a ledolgozott munkaórára vetített termelékenység (hozzáadott érték) 4%-kal emelkedett, az ágazatok között igen jelentős a differenciálódás.   Jól teljesít a mezőgazdaság, az építőipar és a pénzügyi szektor (utóbbi valószínűleg az erőteljes létszám leépítések és költségcsökkentések következtében), ugyanakkor átlag alatti a feldolgozóipar, a kereskedelem és a telekommunikációs ágazat termelékenység változása.

A fentiek miatt a szakszervezetnek (az üzemi tanácsokkal együttműködve) arra kell törekednie, hogy a vállalati munkaügyi és üzleti adatok ismeretében, azokra figyelemmel tárgyaljon a tényleges  bérnövelés lehetőségeiről. Abban az esetben, ha a munkáltató  elzárkózik a béremelési igény teljesítésétől, meg kell követelni, hogy adatokkal igazolja álláspontját (miszerint nincs forrás a szakszervezeti igényt kielégítő béremelésre). A szakszervezeti felkészüléshez a  2012. évi tényadatok, a 2013. évi várható adatok és 2014. évi tervadatok beszerzése ajánlott az alábbiakról:

Üzleti adatok

  • nettó árbevétel
  • anyagjellegű ráfordítások
  • személyi ráfordítások
  • hozzáadott érték (nettó árbevétel mínusz anyagjellegű ráfordítások)
  • üzemi eredmény
  • pénzügyi eredmény
  • adózás előtti eredmény
  • beruházások

Munkaügyi adatok (külön a fizikai és külön a szellemi állománycsoportra):

  • átlagos állományi létszám
  • teljes munkaidős létszám, részmunkaidős létszám az időszak utolsó napján
  • ledolgozott munkaórák száma, a rendkívüli munkaidőben, az éjszakai műszakban (18.00-06.00 közötti napszakban) ledolgozott órák száma
  • alapbértömeg, műszakpótlék tömeg, bérpótlék tömeg, rendszeres mozgó bér tömeg, jutalom/egyéb nem rendszeres mozgó bér tömeg, összes kereset tömeg,
  • béren kívüli juttatások,
  • végkielégítés,
  • táppénzre kifizetett összeg,
  • belépő dolgozók száma, kilépett dolgozók száma,
  • táppénzes napok száma.

A fenti adatok a vállalat legalább évente egyszer elkészülő eredmény kimutatásából, illetve a munkaügyi statisztikákból szerezhetők be. A legtöbb felsorolt munkaügyi adat a kötelező statisztikai adatszolgáltatás része, ezért a vállalat ezeket évente egyszer, de a legtöbbet havonta elkészíti.

 

Az adatok értékelésénél az alábbi arányokat és változásokat érdemes kiszámolni és értékelni:

  • Hogyan alakult az egy főre jutó átlagbér és az egy  ledolgozott órára jutó átlagbér? Ha a ledolgozott órára jutó átlagbér kevésbé nőtt, mint az egy főre jutó átlagbér, akkor a bérnövekedés részben a ledolgozott munkaidő növekedéséből származott és ennyiben nem jelentett valós béremelést. Ha az egy főre jutó átlagbér nőtt kevésbé, mint a ledolgozott munkaidőre jutó átlagbér, akkor ellenkezőleg, csökkent a ledolgozott munkaidő, például, mert nőtt a részmunkaidős létszám aránya,  vagy csökkentek a túlórák.
  • Hogyan alakult a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték %-os aránya? Ha a személyi ráfordítás/hozzáadott érték arány az évek során csökkent, akkor a munkavállalók  részesedése is csökkent az általuk előállított új értékből.
  • Hogyan alakult a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték %-os aránya 2012-ben, 2013-ban? Hogyan alakulna 2014-ben, ha a személyi ráfordításokat a szakszervezet által igényelt bérnövekedéssel, a hozzáadott értéket pedig a 2014. évi tervadatokkal számoljuk? Ha a személyi ráfordítás/hozzáadott érték arány nem nő, akkor ez kedvező alapot teremt a szakszervezeti bérigény teljesítéséhez. Vizsgálni kell azonban a pénzügyi költségek és a folyamatban levő, illetve a tervezett beruházások alakulását is a bérigény forrásainak megítéléséhez.
  • Hogyan alakult az egy ledolgozott órára jutó hozzá adott érték változása (Ft/óra) az egyes  foglalkoztatotti kategóriákban (fizikai, szellemi)? Ha a ledolgozott órára jutó  hozzáadott érték növekedés eléri a szakszervezet által kért bérnövekedés mértékét, akkor ez kedvező alapot teremt a szakszervezeti bérigény teljesítéséhez.
  • Hogyan alakul az egy ledolgozott órára jutó bértömeg, illetve a béren kívüli juttatások növekedési üteme az egyes foglalkoztatotti kategóriák közötti összevetésben? Ha a változás %-os üteme a fizikai dolgozók rovására jelentősen (5%-ot meghaladó mértékben) eltér az egyes foglalkozási kategóriákban (fizikai, szellemi, vezetői), akkor a jövedelem elosztás az adott munkahelyen megkérdőjelezhető, de legalábbis indoklást  igényel. Már csak azért is, mert a magasabb jövedelmi szinteken ugyanaz a %-os bérnövekedés jóval magasabb forint összegben nyilvánul meg.
  • A béren kívüli juttatások beszámítása a kereset emelésbe – elsősorban a nehezebb gazdasági helyzetben levő munkáltatóknál – kompromisszumként elfogadható, mert a béren kívüli juttatás továbbra is olcsóbb a munkáltató számára. Ugyanakkor az is tény, hogy a cafeteria juttatást egyik évről a másikra egyoldalúan csökkentheti a munkáltató, amit az alapbérrel nem tehet meg. Továbbá a cafeteria juttatás után nem képződik nyugdíj és táppénz alap, csak akkor, ha a juttatás az önkéntes nyugdíj pénztárat gyarapítja, vagy kockázati egészségbiztosításra fordítják. 

2014.december 5.

Lajtai György