Annak a politikai szereplők által képviselt véleménynek a cáfolata, miszerint nem hajtják a szakszervezetek a bérnövekedést Magyarországon, jól alátámasztható a legfrissebb nemzetközi adatok alapján.
A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Magyarországon volt a legnagyobb az egy főre jutó reáljövedelem növekedése (1,6 százalék) 2025 harmadik negyedévében.
Az OECD-országokban az egy főre jutó reáljövedelem 2025 harmadik negyedévében ismét 0,3 százalékkal nőtt, de továbbra is elmaradt az egy főre jutó reál-GDP 0,5 százalékos növekedésétől. Mindkét adat változatlan maradt az előző negyedévhez képest.
A magyar adat kiemelkedő teljesítményt jelez a fejlett gazdaságok körében, ami arra utal, hogy a hazai bérdinamika – amelyben a szakszervezeti érdekérvényesítés is szerepet játszik – érdemben hozzájárul a reáljövedelmek növekedéséhez.
A G7-országok közül az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb visszaesés (-0,8 százalék) 2025 harmadik negyedévében, ami elsősorban a jövedelem- és vagyonadó emelésének tudható be, míg az egy főre jutó reál-GDP növekedése stagnált (0,0 százalék). Franciaországban és Kanadában a reáljövedelem egy főre jutó összege csökkent (-0,3 százalék, illetve -0,1 százalék), mivel a fogyasztói árak emelkedtek; ugyanakkor a reál-GDP egy főre jutó összege nőtt (0,4 százalék, illetve 0,5 százalék).
A reáljövedelem növekedését részben a munkavállalók javadalmazásának tartós növekedése támogatta, amely Lengyelországgal együtt az OECD-országok közül a legerőteljesebb volt 2022 negyedik negyedéve óta). A legnagyobb csökkenés a háztartások egy főre jutó reáljövedelmében Hollandiában volt megfigyelhető (-1,6 százalék), ahol a nettó társadalombiztosítási járulékok, valamint a jövedelem- és vagyonadók emelkedése ellensúlyozta a munkavállalók javadalmazásának növekedését, míg az egy főre jutó GDP nőtt (0,2 százalék).
Nyitókép: Pixabay
Forrás: mandiner.hu