Az állami vállalatoknál három lépcsőben 30 százalékos béremelés számíthatnak a dolgozók. Az önkormányzati közszolgáltató cégek kimaradtak a központ bérfejlesztésből, amit a ágazati szakszervezetek erősen sérelmeznek. A piaci szférában egy felmérés tanulsága szerint legtöbb vállalatnál megegyeztek a kötelező béremelések fölötti kategóriák béremeléseiről a munkáltatók és a munkavállalók.
A drámai létszámhiánnyal küzdő MÁV- csoportnál idén 13 százalékkal emelkednek a bérek, s ez 36 ezer 800 dolgozót érint. Ennek idei a forrásigénye 13 milliárd 600 millió forint.
A 7 Volán társaság 23 500 dolgozójának a 13 százalékos béremelése 6,7 milliárd forintba kerül 2017-ben, 617 millió forint önrész mellett.
A Magyar Posta jelentősebb önerőt, 4 milliárd forintot vállalt, így ebben az évben 14 százalékos béremelésre nyílik lehetőség, az ugyancsak égető emberhiánnyal küszködő vállalatnál. A majd’ 33 ezer munkavállaló béremelése több mint 8,7 milliárd forintba kerül.
A regionális vízművek 100 millió forint önrészt ajánlottak – sorolta Fónagy -, s a mintegy 10 ezer dolgozónak 2017-es 13 százalékos béremeléséhez 4,5 milliárd forintra van szükség.
Fónagy János azt nem tudta megmondani, mikor kapják meg januárig visszamenőleg járó emelt fizetésüket az állami cégek dolgozói, de szerinte talán már a márciusi bérekkel utalhatják.
A jelentős emeléseket az tette lehetővé, hogy Magyarország erősödik, saját gazdasági teljesítményéből ki tudja termelni a béremeléshez szükséges forrásokat – hangsúlyozta az államtitkár. A Népszava kérdésére azt elismerte, hogy az idei béremelés nem szerepelt a tavaly tavasszal elfogadott 2017-es költségvetésben, de ismét a jobb gazdasági teljesítménnyel magyarázta a többletforrás előteremtését. Amikor lapunk szembesítette azzal a ténnyel, hogy a magyar GDP-növekedés 2014-16 között a felére zuhant, az államtitkár közölte, nem kíván számháborúba bonyolódni, mert nem történelmi konferencián vesz részt és végső érvként Varga Mihály gazdasági miniszterre hivatkozott, aki jelentős többlet költségvetési bevételről beszélt, és arról is, hogy tavasszal, ha szükséges a béremelések miatt módosítják az idei költségvetést.
A szakszervezetek üdvözlik a kormány döntését a hároméves, összesen 30 százalékos béremelésről, de más kérdésekben is előrelépést várnak. Elsősorban azt, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatoknál is ugyanilyen mértékű emelés legyen, az állami cégek dolgozóinak pedig kiszámítható életpályamodellt kérnek, ami alkalmas a munkaerő megtartására és a létszám bővítésére. Egyeztetés kezdődött a Közszolgáltató Vállalatok és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (KVKF) létrehozásáról, mert ez a kör az Orbán-kormány eddigi érdekegyeztető fórumainak egyikébe sem fért bele. Az érintett tárcák már megkapták javaslatukat a közszolgáltató cégek alkalmazottait, a vállalati oldal és a kormány képviselőit tömörítő fórum elindításáról – tudtuk meg az ötletgazda Munkástanácsok elnökétől. Palkovics Imre a Népszavának hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek munkahelyi konfliktusai, a minimálbér januári megemelésével keletkezett bértolódás azt igazolja, hogy szükség van ezen a területen is országos egyeztetésre a különalkuk helyett.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a közszférában érdekelt szakszervezetek sikerének tartja, hogy a kormány elfogadta a munkavállalók követelését a 30 százalékos béremelésről, de szerintük is szükséges a terület jövőjéről azonnali tárgyalásokat kezdeni – fogalmazott szóvivőjük. Nemes Gábor üdvözölte, hogy Lázár János kancelláriaminiszter elismerte, az önkormányzati cégek csak állami segítséggel tudnak bért emelni.
Az országos tömörülésekhez hasonlóan az érintett települési vállalatoknál működő érdekvédők is követelik az állami cégekével megegyező béremelést. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) is hároméves bérmegállapodás keretében megvalósuló 30 százalékos emelést vár, valamint 2017-re további 5 százalékos bérfelzárkóztatást akarnak elérni és évente 36 ezer forinttal emelnék dolgozónként a cafetéria-keretet. Versenyképtelen a BKV – hangsúlyozta Gulyás Attila. Ennél is rosszabb lesz a helyzet, ha az állam segít a Volán társaságoknak, de nem javítja az önkormányzati közlekedési cégek anyagi lehetőségeit – figyelmeztetett a VTDSZSZ elnöke.
A létszámhiány a MÁV-nál is gondot okoz és a helyzeten a béremelés sem sokat segít, ha nem társul hozzá a munkakörülmények javítása, a vizsgáztatási rendszer reformja, egy életpályamodell kialakítása. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) ezekre vonatkozó terveit is átadta már az állami cég vezetőinek és a bérmegállapodás aláírása után az erről szóló egyezséget is aláírhatják – jelentette be a szervezet elnöke, Meleg János.
Forrás: Népszava