Az EGSZB áprilisi üléséről

…Az EGSZB egy uniós „Platform a változásért” (a továbbiakban: „platform”) létrehozását javasolja a közlekedési ágazatban a nemek közötti esélyegyenlőség kérdésének kezelése érdekében, amely kezdetben a nők közlekedési ágazatban való foglalkoztathatóságának növelésére összpontosít. Ez a kezdeti célkitűzés a későbbiekben kiegészülhet a „nők mint felhasználók” bevonásával. A platform tagjai lehetnek elsősorban, de nem kizárólag, a politikai döntéshozatalt képviselő uniós és nemzeti szintű testületek, a közlekedési ágazat képviselői, a szakszervezeteik, a média, az utasokat képviselő szervezetek, valamint olyan nem kormányzati szervezetek, melyek készek kötelezettséget vállalni a tényleges cselekvésre a közlekedési ágazatban a nemek közötti esélyegyenlőség kezelése érdekében.

Az EGSZB támogatná a nemek szempontjából érzékeny politikák végrehajtásának céljait olyan egyértelmű célkitűzések meghatározásával, mint a feladatok és alkalmazási kör, ideértve olyan mutatókat is, amelyeket a tagok dolgoznak ki a platform megalakulásakor.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a platform őrizze meg rugalmasságát és alakíthatóságát az ágazat valamennyi vetülete vonatkozásában, valamint szakpolitikai szinten. Tagjai és működése tekintetében ragaszkodnia kell az átláthatósághoz és elszámoltathatósághoz. A nyomon követés, értékelés és az éves felülvizsgálatok kulcsfontosságú eszközt jelentenek a platform hitelességéhez és sikeréhez.

A platform csak akkor lehet sikeres, ha tagjai teljességgel magukénak érzik, ezért az EGSZB javasolja, hogy internetes jelenléttel is rendelkezzen, ahol felsorolják tagjait és azok tevékenységeit, valamint ahol megtalálható egy, a tevékenységeket, ajánlásokat, ellenőrzéseket és értékeléseket tartalmazó adatbázis, lehetővé téve mások számára, hogy információforrásként használják fel, illetve maguk is kövessék azokat.

Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata (TEN/618) (Európai Bizottság javaslata)

…Az EGSZB egyetért azzal, hogy az energiahatékonyság elsődlegességének elve az energiaunió döntő fontosságú eleme, és az energiahatékonyságot önálló energiaforrásnak tekinti. Ez az egyik legköltséghatékonyabb módja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés, valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a befektetési lehetőségek előmozdításának. Az EGSZB a következőket kéri:

  • a tagállamoknak aktívan részt kell venniük az energiahatékonyság előmozdításában, közös projektek keretében együtt kell működniük, emellett törekedniük kell a gazdasági, adminisztratív és jogszabályi akadályok felszámolására és határozottan végre kell hajtaniuk az energiahatékonysági irányelvet;
  • alaposan fel kell mérni, hogy az energiahatékonysági célkitűzéseknek milyen hatásai vannak az energiával kapcsolatos jogalkotási javaslatokban kitűzött egyéb célokra;
  • az energiahatékonysági rendszerekre és más, alternatív lépésekre vonatkozó promóciós és tájékoztató tevékenységek révén növelni kell a végfogyasztók tudatosságát;
  • a tagállamoknak több figyelmet kell fordítani az energiaszegénységben élő háztartásokra és a szociális lakásokban élőkre, akik számára az energia árát tartósan alacsonyabban kell megállapítani;
  • intézkedésekre van szükség, hogy a végfogyasztókat alaposan tájékoztatni lehessen a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technikai lehetőségeiről, az intelligens fogyasztásmérésről és a felújítási tervekről;
  • európai finanszírozási eszközök révén meg kell könnyíteni az energetikai projektekre szánt magántőke bevonását;
  • támogatni kell a jelentős szociális hatású projekteket;
  • megfelelő minőségbiztosítási megközelítést, illetve az energiahatékonysági szolgáltatásokkal foglalkozók számára nemzeti képzési programokat kellene elfogadni;
  • a járművek és meghajtórendszerek folyamatos műszaki fejlesztésére alapozva átfogóbb megközelítésre és a közlekedés egészének energiahatékonyabbá tételére van szükség.

A megújulóenergia-irányelv felülvizsgálata (TEN/622) (Európai Bizottság javaslata)

…Úgy véli azonban, hogy a javaslat tovább is mehetett volna. Először is vannak olyan aggályok, melyek szerint a megújuló energiák 2030-ra elérendő 27%-os arányának kötelező uniós célkitűzése (ha ugyanakkor nincsenek kötelező nemzeti célkitűzések) nem elegendő az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló célok eléréséhez és a globális vezető szerep megszerzéséhez a megújuló energiák terén. Másodsorban az EGSZB teljes mértékben támogatja azt az elképzelést, hogy a megújuló energiákat piaci versenynek kell kitenni, megjegyzi azonban, hogy ennek előfeltétele az egyenlő versenyfeltételek megléte a piacon (beleértve a külső költségek internalizálását, a támogatások megszüntetését minden energiahordozóra és tüzelőanyagra vonatkozóan, valamint a piac olyan kialakítását, amely nem különbözteti meg hátrányosan a kisebb léptékű termelést). Harmadsorban az EGSZB kedvezőnek tartja, hogy a javaslatban szerepelnek a termelő-fogyasztók és az energetikai szövetkezetek is, úgy látja azonban, hogy további intézkedésekre van szükség az energiapiacon betöltött szerepük megerősítéséhez. Negyedszer az EGSZB hangsúlyozni szeretné annak jelentőségét, hogy Európa-szerte intelligens hálózatokat építsenek ki az ágazatok összekapcsolásának lehetővé tétele és a piac rugalmasságának növelése érdekében. Ötödször az EGSZB elismeri, hogy a bioüzemanyagok – elsősorban a fejlett bioüzemanyagok –, ha használatuk fenntartható módon történik, jelentős szerepet tölthetnek be különösen a közlekedési ágazatban. A bioüzemanyagokról folytatott vita során azonban figyelembe kell venni az elektromos közlekedés jövőbeli szerepét.