Az Alkotmánybíróság február 11-én megjelent határozata alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 146. § (2) bekezdése második mondatának utolsó fordulatát („vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan”), valamint megállapította, hogy az Mt. 55. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál – a munkavállónak az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén – a munkáltató általános foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll. Mindezek mellett rögzítette, hogy a hatályos Mt. 147. § (1) bekezdése is rendelkezik arról, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Az Alkotmánybíróság határozatában továbbá kimondja, hogy – a munkáltató munkaszervezet alakítási hatalmából eredően – a munkavállaló adott munkakör ellátására egészségi okból való alkalmatlanná válása önmagában nem jelenthet „elháríthatatlan külső okot”.

Az Mt. 2023. január 1-jétől hatályba lépett, az egészségi alkalmatlansághoz kapcsolódó módosításokkal [a 2022. évi LXXIV. törvénnyel módosított Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont, és 146-147. §] összefüggésben 2022 őszén megfogalmaztuk – a módosítási szándékkal egyet nem értő, és azt általunk alaptörvényellenesnek gondolt – kritikánkat, amely észrevételt akkor figyelmen kívül hagyta a jogalkotó.

Az Alkotmánybíróság idézett döntése alapján ugyanakkor beigazolódott, hogy az egészségi alkalmatlanság kérdéskörét az Mt. előzőekben jelzett módosítási irányával nem lehet megoldani, és a Alkotmánybíróság határozata világosan kifejti a tovább foglalkoztatási kötelezettség fennállását. Álláspontunk szerint az egészségi alkalmatlanság kérdésköre kapcsán számos, a jogszerű foglalkoztatáshoz kapcsolódó, egyéb kérdés merül fel (pl.: keresőképtelenség és az egészségi alkalmatlanság fogalmi elemeinek tisztázása és egymáshoz fűződő viszonya; keresőképtelen állományba vétel gyakorlata), amelyek foglalkoztatáspolitikai, társadalombiztosítási, orvosszakmai és foglalkozás-egészségügyi szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek, és szükségszerűnek tartjuk a kérdések körül járását a megfelelő szakmai szervezetek segítségével.

A fentiekre tekintettel kezdeményezzük a témában az illetékes minisztériumok (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény okán a Belügyminisztérium, az Mt.-t illetően a Nemzetgazdasági Minisztérium) és szakmai kamarák, valamint a szociális partnerek szakértői szinten történő bevonásával a felmerülő kérdések megvitatását és egy előremutató jogalkotás, iránymutatás kidolgozását.

Szakmai anyagunk és felvetéseink részletesen itt olvashatóak: https://munkastanacsok.hu/aki-munkakorere-egeszsegileg-alkalmatlan-az-keresokeptelen/

Munkástanácsok Országos Szövetsége