“A munkavállalók határokon átnyúló mobilitása Európában, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormányok feladatai ezzel összefüggésben” címmel tartott szemináriumot a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkavállalói Kérdések Európai Központja
A 2014 május 15-16 megrendezett szemináriumot Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg. Az elnök elmondta: az EZA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös szervezésében egy nagyon aktuális témát választott. A rendezvényt különösen aktuálissá teszik a közelgő Európai Parlament újraválasztások. Fölvetődik a kérdés, hogy a szakszervezetek európai szinten az EZA keretei között, hogyan tudnak együttműködni a témával kapcsolatban. A jelenlévő kelet-európai országok, és a régi tagországok képviselői eszmecseréjének eredményeit, aggodalmainkat, céljait közzé tudjuk tenni az európai parlamenti választásokon induló politika irányába is.
A határon átívelő mobilitást, migrációt, elvándorlásként is szoktuk nevezni, és már régóta jelen van a társadalomban. A kelet-európai országok számára az európai uniós csatlakozással, illetve a rendszerváltással 1990-óta egy új korszak nyílt ezen a területen. Korábban a kelet-európai munkavállaló, ha egy jobb gazdasági régióban szeretett volna munkát vállalni, akkor egy nagyon kemény büntetőjogi kategóriába tartozó lépést kellett megtennie, „disszidálnia” kellett. Ezen az időszakon már túl vagyunk, ma már szabad akaratából eldönthető az egységes munkaerőpiacon belül, hogy ki hol kíván dolgozni?
Természetesen így sem egyszerű ezt a lépést megtenni, komoly nehézségekkel kell szembenéznie az érintett munkavállalóknak. Nem csak azt kell mérlegelni, hogy melyik gazdasági régiót választja a migrációja céljául, ahol esetleg magasabb jövedelemhez jut, hanem felvetődik a munkanélküliség kockázatának kérdése is. Az egyik serpenyőbe anyagi jellegű kérdések vannak, a másikban pedig, hogy idegen környezetbe kerülünk, itt hagyjuk a barátainkat, a természeti környezetet, amit kedvelünk, amiben felnőttünk.
A Palkovics Imre elnök megnyitóját követően Matthias Homey köszöntötte a résztvevőket az EZA képviseletében.
Elmondta: az EZA 1985-ben alakult szervezet, teljes neve: a Munkavállalói Kérdések Európai Központja. Amióta ez a szervezet létrejött, az európai szociális párbeszéddel kapcsolatos kérdéseket boncolgatja saját szervezésű szemináriumain. A migráció az Európai Uniónak egy kulcsfontosságú jelensége, és az EZA véleménye az, hogyha az egységes európai belső piacról beszélünk, akkor beszélnünk kell annak az emberi dimenziójáról, a szociális Európáról is. Fontos, hogy kicseréljük észrevételeinket a migrációs kérdésben. Egyrészt az Európai Unión belüli migrációról beszélhetünk, másrészt pedig a harmadik országokból az Európai Unió felé irányuló migrációról is.
Az EZA pozitívan ítéli meg a migráció jelenségét. A nyugat-európai országok általában befogadó országként jelennek meg kelet-európában. Különbözőek a tapasztalataink, hiszen ezek azok az országok, ahonnan a fiatal és jól képzett munkaerő elvándorol, ilyen módon ezek az országok – legalábbis egy időre- elveszítik azt a fajta lendületet vagy erőforrást, amit mindez ad. Ez egy olyan probléma, amivel szembe kell nézni.
De fontos tudni, hogy a migráció nem azt jelenti, hogy valaki egész életére háta mögött hagyja a saját szülőhazáját. A migrációban annak a lehetősége is benne rejlik, hogy egyszer, tapasztalatok birtokában majd hazatér az ember. És ezekkel a külföldön szerzett tapasztalatokkal gazdagítja majd az otthoni munkakultúrát.
„Azt gondolom, hogy a mi feladatunk a migráció imázsának javítása, és ezt úgy tehetjük meg, ha hangsúlyozzuk ez egy kétirányú folyamat, amelyben az is benne foglaltatik, hogy ezek a migráns munkavállalók egy idő után hazatérnek.” emelte ki Matthias Homey.
Matthias Homey elmondta, hogy az EZA ebben az évben egy öt szemináriumból álló programsorozatot indított útjára, és ezek a szemináriumok mind a határokon átnyúló mobilitás kérdését járják körül más-más aspektusból. Melynek egyik fontos célja, hogy a keleti és nyugati országokban működő szakszervezetek együttműködését erősítse, és így együtt tudják segíteni az ő munkavállalóikat.
Meleg Attila, Seeming projekt legfontosabb aspektusait ismertette. A Seeming az Európai Unió által finanszírozott stratégiai projekt. A projekt célja a hosszú távú migrációs, humántőkével és demográfiai folyamatokkal kapcsolatos tudás növelése, különös tekintettel Délkelet-Európára, ennek hatása a munkaerőpiacokra, a nemzeti és regionális gazdaságokra.
Melegh Attila elmondta: ellentmondóak a globális adatok, de a migráció intenzitása növekedni látszik, különösen azon a területen ami statisztikai szempontból sokkal nehezebben megfogható: a rövid távú ingázás terén.
Az elvándorlás rendkívül nagy probléma Románia, Bulgária vagy Szerbia, Albánia számára. Ezek mindig is fontos országok voltak ebből a szempontból, elsősorban földrajzi helyzetüknél fogva. Most az a kérdés, hogy Lengyelország, Szlovákia vagy Magyarország is eltolódik-e ebbe az irányba. Fontos, hogy komoly visszavándorlás is megfigyelhető. A migráció természete megváltozott: senki nem megy el örökre. Ez már a múlté.
Hárs Ágnes vezető kutató, a Kopin-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. munkatársa és Lajtai György a Munkástanácsok Országos Szövetségének közgazdász szakértője a munkaerőpiac és a migráció magyarországi helyzetét értékelte.
Alberto Tafner és Francesco Bocchetti, az UNAIE (Olasz szakszervezet) –től, a határokon átnyúló mobilitás pozitív aspektusait és kockázatait mutatták be.
Veselina Starcheva Bulgáriából, a Podkrepa munkatársa, az anyaországokban működő szakszervezetek, a külföldi munkavállalásra készülő mobil munkavállalók támogatására szolgáló feladatairól beszélt. Elmondta, hogy a Podkrepa munkatársai a városokban tanácsadást tartanak azoknak, akik külföldön szeretnének munkát vállalni, és információs anyagot készítettek számukra, valamint együttműködnek a célországok szakszervezeteivel.
Anna Isabel Aguilera Mellando, Juan Carlos Barcia Barrera a Fundación Humanismo Democracia képviseletében Spanyolországból, a határokon átnyúló munkavállalói migráció motivációit elemezte a Földközi-tenger térségében.
A mobilitás, mint a személyes karrierépítés egyik eszköze címmel Borbély-Pecze Bors tanácsadó, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársa tartott előadást.
Az első nap programja vacsorával, illetve kötetlen beszélgetéssel ért véget.
A szeminárium másnap, május 16-án pénteken folytatódott.
Délelőtt Dallos Bertold, az ÖGB Burgenlandi Tartományi Szervezetének munkatársa beszélt a projektjéről. Az ÖGB a bevándorló, nyelvet nem, vagy csak kevésbé beszélők körében, a jogi környezetet nem ismerő embereknek anyanyelvi szinten nyújt tanácsadást, illetve tagokat toboroznak az ÖGB szakszervezetnek.
Frederic De Wispelaere, a HIVA-KU Leiven vezető kutatója Belgiumból beszámolt az Európai Unió (EC No. 883/2004) társadalombiztosítási szabályaink hatásáról az szociális dömpingre. Kutatásai és a statisztikák alapján tényszerűen alátámasztotta, hogy a szociális dömpingnek nincs olyan mértékű negatív hatása, mint amilyet a média sugall, nem indokoltak az ezzel kapcsolatos félelmek.
A szabad munkaerő mozgás jogi kereteiről, a munkaerőmozgást elősegítő intézményekről az Európai Unióban, az EURES tevékenységéről dr. Czuglerné dr. Iványi Judit, a Munkástanácsok Jogi alelnöke számolt be.
Összegzés: Lajtai György a Munkástanácsok szakértője, a program szervezője összegezte a két nap eseményeit. Elmondta: a külföldi munkavállalás szempontjából nagyok a különbségek. A tendencia növekvő, az utóbbi években megkétszereződött a külföldön munkát vállalók száma. A jövedelemkülönbségek nőnek az egyes országok között. A mobilitásnak ebből kifolyólag van egy nem kedvező aspektusa. Kedvező vonás azonban az a mobilitás, amely a karrierépítést szolgálja. A szakszervezetek célja, hogy ezt a fajta migrációt elősegítse.
Lajtai a Munkástanácsok nevében kiemelte, hogy bízunk abban, hogy a csatlakozás előtt álló Szerbiának a szerb résztvevők közreműködésével, sikerült segíteni a csatlakozáshoz szükséges felkészülést.
Lajtai György megköszönte Matthyas Homey-nak, az EZA szakmai illetve pénzügyi segítségét, és kifejezte reményét, hogy a további négy partnernél folytatódik az eszmecsere, amely az Európai Munkavállalók helyzetének javítását szolgálja.
Budapest, 2014.05.19.