Az álátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló közösségi rendelkezések hazai jogba való átültetéséről egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring bizottsága csütörtökön Budapesten – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Az MTI-hez eljuttatott közleményben ismertetik: az ülésen a kormány képviselői tájékoztatták a szociális partnereket a jogharmonizáció menetéről, a változások részleteiről, meghallgatták a munkaadók és munkavállalók javaslatait. A Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a VKF ügyrendjében foglaltak szerint a szabályozási kezdeményezés parlamenti benyújtása előtt egyezteti a szociális partnerekkel. A bemutatott jogalkotási tervek megfelelnek az uniós irányelvi követelményeknek, figyelembe veszik a költségvetés teherbíró-képességét, és a vállalkozások nehéz helyzetét, amelyet elsősorban az elhibázott szankciók okozta energia-árrobbanás idézett elő – tette hozzá a tárca.

Az irányelvek fő céljai a demográfiai folyamatok, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák következtében jelentkező munkaerőpiaci kihívások kezelése az unió egészében, a nők foglalkoztatásának növelése, a családi terhek egyenlőbb megosztásának elősegítése.
Az Országgyűlés a közeljövőben várható benyújtást követően tárgyalhat a törvénycsomagról. Parlamenti elfogadásuk esetén az új előírások 2023. január elsejétől léphetnek majd életbe – jelezte közleményében a TIM.

A szociális partnerek az egyeztetést követően az MTI-nek elmondták: kevésnek találták a rendelkezésükre álló időt a kormány által kidolgozott javaslatok áttekintésére és véleményezésére. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arról számolt be, hogy a fórumon a munkavállalói oldal elégedetlenségének adott hangot, mert kevés időt kaptak a módosítások áttekintésére. Ráadásul az irányelvben foglaltakkal ellentétben a kormány nem adott lehetőséget, hogy a szociális partnerek közösen megvitassák és kidolgozzák a szükséges módosításokat – tette hozzá. A pozitív jogszabálymódosítások között említette, hogy a mostani 15 nap helyett már 7 nap alatt át kell adnia a munkaadónak a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó írásos munkaszerződést a dolgozónak, valamint azt, hogy a dolgozó munkaidő beosztása 48 órán belül nem változhat meg.

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: egyetértett azzal a szakszervezeti véleménnyel, hogy a jelenleg szabályozás mellett az apaszabadságban elérhető plusz 5 napot senki nem választja majd. A kormány döntése véleménye szerint azzal magyarázható, hogy a jogalkotó egyszerre próbált az uniós jogharmonizációnak megfelelni, és megtenni mindent, hogy a munkaadókat ne verje nagy költségbe a mostani helyzetben. A munkaadóknak azonban most nem az apaszabadság után járó távolléti díj kifizetése, hanem a “fejük felett lévő rezsi démon” jelent problémát – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy a jövőben a kormány meg akarja tiltani, hogy a munkaerőkölcsönzés keretében egyszerűsített foglalkoztatás jöhessen létre. Ez azonban az egyetlen esélye egy nagyon elesett munkavállalói rétegnek, a 20-30 év közötti, alacsony iskolázottságúaknak. A munkaadók ezért jelezték a kormánynak, hogy ezt a módosítást töröljék – mondta a VOSZ elnökhelyettese.

MTI