A Budapest Állásbörze idei rendezvényén a Munkástanácsok Országos Szövetsége aktív szerepet vállalt: a standnál folyamatosan zajlottak a személyes konzultációk, ahol a látogatók gyakorlati tanácsokat kaptak a munkaszerződések, munkaidő-beosztás és munkavállalói jogok terén. A szervezet célja az volt, hogy közérthető módon mutassa meg: a munkajog nem bonyolult paragrafusok gyűjteménye, hanem olyan eszköz, amely segíthet megalapozott döntéseket hozni egy új állás elfogadásakor.

A helyszínen Idrányi Flóra beszélgetett Holecz Gáborral, a Munkástanácsok közszféráért felelős alelnökével, valamint dr. Bankó Zoltánnal, a Pécsi Tudományegyetem docensével, munkajogásszal.

Miért tartotta fontosnak a Munkástanácsok, hogy idén is megjelenjen az állásbörzén?

Holecz Gábor: Két okból. Egyrészt a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsban (FŐÉT) jelenleg mi látjuk el a soros elnöki feladatokat a munkavállalói oldalról, így természetes, hogy a főváros rendezvényét illetően koordinációs feladatot is elláttunk. Ez azt jelenti, hogy szerveztük, felmértük az igényeket, összehangoltuk a részvételt, illetve tájékoztató anyagokat is készítettünk a saját és a partnerszervezeteink részére. Másrészt a terepen is jelen vagyunk, ami a munkajogi tanácsadást jelenti a helyszínen, munkajogászok részvételével. Ez kiváló alkalom arra, hogy közvetlenül találkozzunk az álláskeresőkkel, munkavállalókkal, valamint a munkáltatókkal is. A helyszínen tájékoztatunk magáról a szervezetről, a szolgáltatásokról is.

Mit csinál a FŐÉT, és miért fontos, hogy a munkavállalói érdekképviselet ott legyen?

Holecz Gábor: A FŐÉT egy háromoldalú fórum: a fővárosi önkormányzat, a munkáltatói szövetségek és négy szakszervezeti konföderáció egyeztet itt. Véleményezi a fővárosi döntéseket, a költségvetési tervet, beszámolót, a foglalkoztatást érintő terveket, a közösségi költségvetésre vonatkozó javaslatot, de szerepel számos olyan téma is a napirenden, amely közvetlenül befolyásolja a fővárosi munkavállalók életét. Az érdekegyeztetésen igyekszünk megelőzni és rendezni a konfliktusokat, és figyeljük a munkaerőpiaci folyamatokat is. Ha itt nincs munkavállalói hang, akkor a szabályok és a gyakorlat könnyen elszakadhat attól, amivel a dolgozók a mindennapokban szembesülnek. Ezért fontos, hogy ott legyünk.

A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés a Munkástanácsok Országos Szövetsége munkajogi tanácsadó pultjánál a Budapest Állásbörzén. A standnál fiatalok, pályaváltók és megváltozott munkaképességű álláskeresők egyaránt sorra tették fel kérdéseiket – a munkaszerződésre vonatkozóan, illetve a felmondási szabályoktól a béralkuig –, bizonyítva, hogy a munkajogi tudatosság ma kulcskérdés a munka világában.

Mit tapasztalt most a standnál – kik és mivel keresték meg a Munkástanácsokat?

Holecz Gábor: Nagyon vegyes volt a közönség: sok fiatal, de sok idősebb és megváltozott munkaképességű álláskereső is jött. A kérdések többsége arról szólt, hogyan létesítsenek új munkaviszonyt, miként mondjanak fel esetlegesen abban az esetben, amikor munkahelyet váltanak, és mi ennek a munkajogi következménye. Felmerült, hogy egy korrekt szerződés (munkaidőkeret, bér, rugalmasság) milyen tartalommal kell, hogy rendelkezzen, és hogy az adott vállalatnál van-e kollektív alku lehetőség. A munkáltatók részéről is kaptunk kérdéseket a rugalmas foglalkoztatás jogi kereteiről.

Kérdezett: dr. Bankó Zoltán (PTE docens, munkajogász)

Miért ennyire fontos a munkavállalóknak a munkajogi tanácsadás?

dr. Bankó Zoltán: Azért, mert egy állás elfogadása jogi és anyagi kötelezettségek sora. Egy pontatlan beosztás, egy homályos túlóraszabály, egy „próbaidő alatt bármi belefér” mondat – mind pénzben és időben sokat jelenthet a dolgozó számára. A tanácsadás egyfajta megelőzés: segít átlátni a szerződéses részleteket, tisztázza a felmondási, bér- és munkaidőszabályokat, és felkészít az alkufolyamatra is. Így kisebb az esély a vitára, és nagyobb a valószínűsége, hogy a munkavállaló tartós, méltányos feltételek mellett dolgozhat.

Idrányi Flóra: Mik voltak a leggyakoribb kérdések a pultnál?

Bankó Zoltán: A leggyakoribbak között említeném a következőket: „Milyen feltételekkel írjam alá az új szerződést?” „Jogosan kérik-e a rugalmas munkaidőt, és hogyan számolják a túlórát?” „Hogyan mondhatok fel úgy, hogy ne veszítsem el a bért vagy a végkielégítést?” „Mire figyeljek próbaidőn belül, és mi az, ami nem írható felül belső szabállyal?” A megváltozott munkaképességűeknél: „Milyen atipikus foglalkoztatási formák illeszthetők az egészségi állapotomhoz?” – ezek a kérdések merültek fel a tanácsadás során.

Idrányi Flóra: Adnak-e segítséget az állásinterjúhoz is?

dr. Bankó Zoltán: Igen, a jog nem az interjú után kezdődik. Beszélünk arról, hogy mit lehet és mit nem kérdezni az interjú során, hogyan jelezhető kulturáltan a bérigény, és mi számít tisztességes ajánlatnak a piaci gyakorlat alapján.

A Munkástanácsok az állásbörzén nemcsak jogi tanácsot, hanem tájékoztatást is adott a munkavállalói érdekekről, a munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt. A cél változatlan: átlátható, kiszámítható és jogszerű foglalkoztatás Budapesten. A Munkástanácsok a FŐÉT-ben és a terepen is folytatja a munkát, és nyitott minden olyan együttműködésre, amely kézzelfogható javulást hoz a dolgozók mindennapjaiban.