Megbeszélésen fogadta a Munkástanácsok szakszervezeti konföderációjának rendvédelmi szakszervezeteit, illetve azok képviselőit Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a miniszter helyettese.
A megbeszélésen Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megköszönte a lehetőséget és fontosnak nevezte azt, hogy a jelenleg nem kielégítően működő ágazati fórumok okán is fontos ez az egyeztetés, megbeszélés. Ez azért is fontos, mert a szakszervezetek képviselői közvetlenül tudnak információkat nyújtani a Belügyminisztérium vezetése számára az ágazatokban fellelhető problémákról. A megbeszélésen részt vett Holecz Gábor, a Munkástanácsok közszféráért felelős alelnöke, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Pongó Géza a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Kucsera Miklós, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének főtitkára, illetve Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. A megbeszélésen Palkovics Imre bevezető szavai után az Államtitkár úr is köszöntötte a résztvevőket, és ígértet tett arra, hogy ha nem is vele, de a Belügyminisztérium képviselőivel igyekeznek továbbra is fenntartani ezt a közvetlen egyeztetési formát.
Pongó Géza főtitkár elmondta, hogy mielőbbi és hathatós intézkedéseket remélnek a minisztérium részéről a rendvédelmi alkalmazotti és munkavállalói állomány béremelése tekintetében. Fontosnak nevezte, hogy a Riasz-os és munkavállalói állomány ugyanúgy teljesíti a kötelezettségeit, de amíg a hivatásos állomány körében az elmúlt időszakban számos illetményemelési intézkedésre került sor (2019. év végi jutalom, 2020-ban bevezetett, 2022-től megemelt kiegészítő juttatás, idén februárban kifizetett fegyverpénz, majd szeptembertől a hivatásos pótlék emelése), addig a Riasz.-os és munkavállalói állomány munkájának anyagi elismerése elmaradt, illetményük ezáltal jelentősen leszakadt a hivatásos rendvédelmi dolgozókhoz képest. Az állomány ilyen megosztottsága a hátrányosabb helyzetben lévők körében növeli az elkeseredettséget, a kollégák úgy érzik, hogy másodlagos foglalkoztatottként kezelik őket, ami könnyen a hivatásosok körében már megtapasztalt pályaelhagyáshoz vezethet.
Ugyancsak fontosnak nevezte a belügyi és rendőrségi érdekegyeztetés, a rendvédelmi érdekképviseletek szakmai vezetéssel folytatott párbeszédének ismételt rendszeressé tételét. Az idei évben jelen megbeszélés időpontjáig sem belügyi sem rendőrségi érdekegyeztető fórum ülés nem került megtartására – legutóbb 2021-ben ültek tárgyalóasztalhoz a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselői -, holott pl. a rendőrség vonatkozásában azt írásban is többször kezdeményezték. Kérte az Államtitkár úr segítségét abban, hogy ez az érdekegyeztető fórumok, a jövőben is legyenek működőképesek és ezáltal töltsék be szerepüket a két oldal közötti információk megfelelő áramoltatása, így az állományt érintő problémák gyors és hatékony kezelése terén.
Megemlítette, hogy továbbra sem értjük, és diszkriminatívnak tartjuk a járadékosok kereseti korlátját, illetve kérte, hogy ennek eltörlésében szintén nyújtson segítséget az Államtitkár úr.
Holecz Gábor alelnök-elnök úr jelezte, hogy ő ebben a körben bizonyos téren „kakukktojás”, hiszen a NAV nem tartozik közvetlenül a Belügyminisztérium irányítása alá, bár, feladatait tekintve, domináns a rendvédelmi jellege, hiszen a vám, határ és bűnügyi szakterület tekintetében valódi rendvédelmi szervként is meghatározható. Megköszönte az Államtitkár úr a Munkástanácsok irányába tett gesztusát, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a rendvédelmi szféra ágazati szakszervezeteinek továbbra sincs egy összevont törvényi szinten szabályozott, érdekegyeztető fóruma. Korábban ezek a RÉF, RSZTÉF törvényi garanciái biztosítottak voltak, azokban munka folyt, és megvolt ennek működésére a törvényi garancia is. A NAV-nál dolgozó pénzügyőrök tekintetében az elnök felhívta az Államtitkár úr figyelmét, és egyben kérte a segítségét abban, hogy ha a kormány a rendvédelmi szféra megbecsültségéről, illetményemeléséről, szociális intézkedésiről dönt, abban kormányzati szinten gondoljanak a NAV munkavállalóira is, hiszen a legutóbbi fegyverpénz sem valósult meg teljeskörűen, illetve az illetményemelés sem érintette a NAV hivatásos és nem hivatásos állományát. Ebbe természetesen beleértendő a NAV teljes munkavállalói állománya is. Azzal érvelt, hogy a Kormány jelentős béremelést hajtott végre a rendvédelmi szférában, és ez alól kimaradt a NAV, mint rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, így, egyensúlytalanság keletkezett a rendvédelmi szférán belül, ez pedig a hivatásos állomány elvándorlását jelenti, a NAV tekintetében. További témakörként jelent meg, – amiben összekapcsolódik a két szerv -, az az egyenruházati ellátás, amelyben a tavalyi évet tekintve, súlyos ellátási problémák állnak fenn a NAV hivatásos állománya tekintetében. Holecz Gábor kérte az Államtitkár urat, hogy nézzen utána, hogy zajlik-e a gyártás és megrendelés a pénzügyőrök egyenruházatával kapcsolatos ellátása érdekében.
Ezt követően Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, szintén az ágazati párbeszéd hiányát jelölte meg elsődleges gondként. Jelezte, hogy súlyos problémát lát a jövőben az állomány elöregedésével kapcsolatban, és erre megoldást kellene találni. Jelezte, hogy a katasztrófavédelem területén sem működik az érdekegyeztetés. Jelenleg az is problémát jelent, hogy az egyes megyei vagy egyéb igazgatóságokra a szakszervezet belépjen, és az országos érdekegyeztetés a katasztrófavédelemnél egyáltalán nem működik. A katasztrófavédelemnél is jelentős a létszám hiány, az OKF szerint 10%. Ha ezt a hiányt közelebbről is megvizsgájuk, akkor látható, hogy ez a hiány a vonulós állománynál tapasztalható, tehát a számok tükrében ez az arány ezen állományrésznél már közel 20%. A gondok között jelentős a túlórák helyzete. A 24-48-as rendszerben dolgozók a havi 168 óra helyett, minimum 208 órát dolgoznak, és ezt a különbözetet sehogy nem számolják el! Eleve problémát jelent a túlóra alacsony összeggel történő kifizetése, ami jelenleg 900-1000 Ft között mozog. A kiszámítás alapja a távolléti díj összege, ami nem tartalmazza a pótlékokat, így a túlórák kifizetett órabére alacsonyabb, mint a normál órabér, legjobb esetben azonos is. Érdekes viszont, hogy a nemrég elfogadott törvénymódosítás szerint, az önként vállalt túlórát, a távolléti díj 150%-ával, ünnepnapon és vasárnapon 200%-ával fizetik ki! Ezeket a számokat kellene alapból kifizetni, így az állomány túlórával kapcsolatos hozzáállása is megváltozna.
Kucsera Miklós elmondta, hogy a büntetés-végrehajtáson belül működik az érdekegyeztetés, a kapcsolattartás rendszeres az országos parancsnokság vezetésével. A büntetés-végrehajtás biztosítja, hogy a szakszervezet titkárai a helyi szinteken is tartsák a kapcsolatot az intézményvezetőkkel. Az országos vezetés arra is lehetőséget adott a szakszervezetnek, hogy a kerítésépítési munkákkal kapcsolatban, a helyszínen is nyomon követhessék az eseményeket. Kucsera Miklós főtitkár úr ezek után részletesen ismertette a büntetés-végrehajtási területen az érdekegyeztetés jelenlegi működését.
Az Államtitkár úr válaszában méltatta a találkozót, és elmondta, hogy a felhozott problémákat két részre tudja osztani: az egyik, amelyben lehet közvetlen segítséget és eredményeket elérni, a többi felvetett gond esetében azonban hosszabb egyeztetési folyamat szükséges. Könnyebben kezelhető kérdésnek, illetve problémának nevezte, – amit a szakszervezeti vezetők is jeleztek -, a járadékosok kereseti korlátjának kérdését, amelyben megpróbál intézkedni. Nehezebb kérdés, azaz hosszabb egyeztetést kíván majd az érdekegyeztető fórumok helyretétele. Jelezte továbbá azt is, hogy érzékelik a rendvédelmi szférában bekövetkezett béremelések kapcsán az egyensúlytalanságot, és külön kezelendő gondnak nevezte az egyenruházati ellátás témakörét. A börtön holding működésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a kintlévőségek miatt amúgy is jelentős problémák vannak. Azt is jelezte, hogy a Belügyminisztérium vezetése is érzékeli a korfával kapcsolatos problémákat, de kérte, hogy vegyék figyelembe azt, hogy ő még ezen a területen nem töltött el huzamosabb időt, így szüksége van arra, hogy ezeket a kérdéseket mélyebben tudják tanulmányozni.
Holecz Gábor elnök úr fontosnak nevezte, hogy a kereseti korláttal foglalkozzanak, hiszen a Munkástanácsok Országos Szövetsége az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson, illetve a versenyszféra konzultációs fórumán is jelezte ezt a problémát, és ezeken az üléseken úgy érezte, hogy a kormányzat, illetve a Pénzügyminisztérium részéről ezt a kérdést szintén támogatandónak találták, és kifogást sem emeltek ellene.
A találkozó végeztével az érdekképviseletek, illetve Palkovics Imre elnök úr köszönetet mondott a megbeszélés biztosításáért az Államtitkár úrnak, és jelezte, hogy a felvetett témákat esetlegesen a Munkástanácsok részéről, az ágazati elnökök által összefoglalva, írásban is megküldésre kerül.