A Keresztény Pedagógusok célja a magyar társadalom szolgálata az iskola jobbá tétele által. Segíteni a pedagógusoknak, családoknak közösségi és egyéni életünk alakításában, valamint lehetőséget nyújtani nemzeti kultúránk, értékeink ismeretére. Szeretnénk elérni a pedagógus szakma társadalmi szintű megbecsülését.
Ennek eszközei:
Azoknak a magányos pedagógusoknak a közösséggé szervezése, akik nem futnak múló értékek után, akik számára nem az egyéni karrier a fontos, hanem a közösségükkel együtt való boldogulásuk. Az emberi lét teljességéből indulunk ki, ezért fontos számunkra az anyagai érdekeken túl az erkölcsi, kulturális, közösségi értékek védelme. Célunk az érdekvédelemben, a munkaadó és munkavállaló együttműködése, a közös érdek felismerése, s az ezen az alapon történő megállapodás.
A pedagógusok szakmai tapasztalatainak összegyűjtése és hozzáférhetővé tétele, különös tekintettel a nyugdíjasok tapasztalataira. (Mindenkinek az életében voltak jó és kevésbé jó pedagógusok. Előbbiek jobbára az idősebbek, a tapasztaltabbak közül kerültek ki. Mivel tagjaink között sok a nyugdíjas, általuk szakértési, tanácsadási tevékenységet végzünk, illetve szervezünk. A pedagógia területén jogszabályokat véleményezünk, kezdeményezünk.)
A társadalmi elvárások összegyűjtése, fórum a lakosság számára. (Ennek érdekében iskolalátogatásokat szervezünk, szorgalmazunk az érdeklődő lakossági részvétellel.)
A pedagógusok továbbképzése, szakmai innováció. (Az iskolát a pedagógusokkal fémjelzik. Ha jobbak a pedagógusok, jobb az iskola. A Keresztény Pedagógusok legfontosabb ismérvei a pedagógiai elhivatottság, a szaktárgyi tudás, az erkölcsi tisztaság és az önzetlen, áldozatos közéleti tevékenység, feladatuk, hogy hitük energiájával és a tudásuk fényével tisztaságot és rendet tegyenek a fejekben és a világban. Munkájuk hívő, reményteli, stabil, áldozatkész, elkötelezett emberek nevelésére irányul, hogy tanítványaik megtanuljanak önállóan gondolkodni, ítéleteket alkotni. Ennek érdekében tehát szakmai konferenciákat, pedagógus továbbképzéseket, fórumokat, kongresszusokat szervezünk és bonyolítunk.)
A pedagógusok érdekeinek lakossági képviselete, a szakmapolitika befolyásolása. ( A magyar iskolarendszerre kettős nyomás nehezedik. A társadalom elvárásai mellett a fenntartó is szigorú követelményeket határoz meg. Ezek olykor nincsenek harmonikus viszonyban a szülői elvárásokkal. Hazánkban a GDP relatíve alacsony hányadát fordítják az oktatásra és még a költségvetés közoktatásra szánt összegének is van egy jelentős része, ami nem jut el a tanulókhoz és a pedagógusokhoz.)
Az ifjúság egészséges testi és lelki életre nevelése. (Az iskola amellett, hogy tanít nevel, több szempontból árthat is. Köztudott például hogy a mozgásszervi megbetegedések zöme az iskolai ártalmak miatt alakul ki. Ennek egyik oka a gyerek testméreteinek ergonómiai szempontból nem megfelelő padok, székek, másik a nem elegendő testmozgás. Régen voltak még állítható ülőfelülettel és állítható, dönthető asztallappal, lábtámasszal készült iskolapadok. A gyerekek magassága 6 és 18 éves koruk között változik leggyorsabban és ekkor vannak az azonos korúak között a legnagyobb eltérések. Az átlagos testmagasság 6 és 14 éves kor között egyenletesen 1176 mm-ről 1680 mm-re nő. Ezután a fiúk két évig tovább nőnek kb. 100 millimétert.[1])
A szociális gondok enyhítése, a hátrányos helyzetűek iskoláztatásának javítása. (Oktatásügyünkben a legkomolyabb stratégiai kérdés a roma tanulók integrálása a közoktatási rendszerbe. Tapasztalhattuk, hogy akár az erőszakos szegregálás, akár az erőszakos integrálás káros. Mindent meg kell tenni azért, hogy nevelésük a helyi körülmények figyelembevételével számukra legkedvezőbben valósuljon meg. Az országos helyzetelemzést és módszertani tapasztalatcserét nélkülözhetetlennek tartjuk.)
[1] Az adatok régebbi külföldi mérésekből származnak, adatgyűjtésre volna szükség.