A Munkástanácsok Országos Szövetsége határozott álláspontja, hogy a tervezett változások nem járhatnak együtt azzal, hogy a munkavállalók jövedelme bármilyen módon csökkenjen. A szervezet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottsága hétfői ülését követően alakítja ki álláspontját.
- A cafeteria rendszer 2018-ban érvényben lévő szabályai
A cafeteria elemek (béren kívüli juttatások) adómértékei a szociális hozzájárulási adó mértékének 19,5 százalékra történő csökkenése miatt idén a 2017-es 43,66%-os munkáltatói teherről 40,77%-ra mérséklődött. E miatt egy sor cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak a munkavállalók.
A gyakran használt adómentes juttatások köre megmaradt, sőt némileg bővült 2018-ban. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások 2018-ban is a már ismert szabályok szerint adhatók.
2017-ben bekerült az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás, melynek keretében a távolabb lakók albérletét támogathatja a munkáltató. 2018-ban azonban tovább bővülnek az ehhez kapcsolódó lehetőségek. Míg 2017-ben kizárólag a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók esetén lehet élni az adómentességgel, addig 2018-ban már a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók is kaphatják ezt a juttatást. Ráadásul ez az adómentes része 2018-ban már akár havonta tavalyi 40% után a minimálbér 60 százalékát is elérheti a foglalkoztatás első két évében. A minimálbér növekedésével idén már 82 800 forintig terjedhet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke. A jelenlegi szabályok szerint az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százaléka lehet, majd még egy évig 20 százalékáig terjedhet havonta az adómentes juttatás.
A mobilitási célú lakhatási támogatás fontos feltétele 2018-ban, hogy a dolgozó a folyósítás időszakában és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban ne rendelkezzen olyan lakás 50 százalékos mértéket tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, ami a munkavégzés helyéhez közelebb van, mint 60 kilométer és onnan a tömegközlekedéssel való napi oda-vissza utazás kevesebb, mint 3 óra.
Béren kívüli juttatások
2018-ban is a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. Így a teljes közteher ezekre a juttatásokra maradt 34,22%. Ebben a körben Széchenyi Pihenő Kártya kapható majd az ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint 100.000 Ft értékig pénzösszeg kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen kedvező közterhekkel.
Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450.000 Ft a közszférában 200.000 Ft lesz adható (a keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak).
|
Cafeteria elem |
Közteher 2018-ban |
|
|
|
|
Munkahelyi étkeztetés |
Korlátozás nélkül, 40,71% |
|
Vállalati üdültetés |
Korlátozás nélkül, 40,71% |
|
Erzsébet utalvány |
Korlátozás nélkül, 40,71% |
|
Helyi bérlet |
A bérlet ellenértékéig, 40,71% |
|
Iskolakezdési támogatás |
Korlátozás nélkül, 40,71% |
|
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás |
Korlátozás nélkül, 40,71% |
|
Egészségpénztár hozzájárulás |
Korlátozás nélkül, 40,71% |
|
Ajándékutalvány |
Évente háromszor adható, a minimálbér 10 százalékáig, 40,71% |
|
Készpénz kifizetés cafeteriában |
Évente 100 000 Ft-ig 34,22% |
|
Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla |
Évente 150 000 Ft-ig 34,22% |
|
Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla |
Évente 225 000 Ft-ig 34,22% |
|
Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla |
Évente 75 000 Ft-ig 34,22% |
|
Sportrendezvényre szóló belépő |
Korlátozás nélkül adómentes |
|
Kulturális belépő |
Évente 50 000 Ft-ig adómentes |
|
Óvoda, bölcsőde költségének térítése |
Költségek mértékéig adómentes |
|
Mobilitás célú lakhatási támogatás |
A feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 60/40/20 százalékáig adómentes |
|
Lakáshitel támogatás |
Maximum 5 millió forint 5 évre elosztva adómentes |
|
Kockázati biztosítás |
Havonta a minimálbér 30%-ig adómentes |
|
Diákhitel törlesztés támogatása |
Minimálbér 20%-áig adómentes, 2018-ban maximum 27 600 Ft lehet havonta ez az összeg. |
A cafeteria juttatás után nem képződik nyugdíj és táppénz alap, csak akkor, ha a juttatás az önkéntes nyugdíj pénztárat gyarapítja, vagy kockázati egészségbiztosításra fordítják.
A cafeteria rendszer költségvetési hatásai
2015-ös adatok alapján közel 1,5 millió munkavállaló részesül cafeteriában. Az Objektív Kutatóintézet adatai szerint a munkáltatók 2015-ben 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe. Felmérésük alapján egy munkavállaló évi nettó 268 ezer forintos cafeteriakeretet használt fel, ennek a munkaadókat érintő bruttó összege pedig 360 ezer forint. A cafeteria szektor a kártyakibocsátókkal, az utalványforgalmazókkal, az egészség-, nyugdíj-, önsegélyező pénztárakkal, a tanácsadókkal a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. Ez 2015-ös GDP adatok alapján 525 milliárd forintot jelentett.
Forrás: Objektív Kutatóintézet
Nyugdíjjal kapcsolatos aggodalmak
A cafeteriával szemben gyakran hozzák ellenérvként, hogy nem növeli a majdani nyugdíjat és táppénz sem jár utána. Magyarországon kiemelt feladat kellene, hogy legyen a munkavállalók hosszú távú gondolkodásának, az öngondoskodási szándékuk erősítése. Ennek felismerése azért fontos, mert ha például egy béremelést cafeteriában nyújtanak, a dolgozó a kereten belül Erzsébet utalványt kér, majd az utalvány felhasználásából felszabaduló összeggel a emelheti nyugdíjcélú megtakarítását, ami után ráadásul akár 20 százalékos adókedvezményt is igénybe vehet.
- A jövő évi drasztikus változások nemzetgazdasági hatásai
Munkavállalókra gyakorolt hatások
Az Kutatóintézet felmérését alapul véve évi 360 000 forintos munkaadói költség mellett az alábbi jövedelmek keletkeznek a munkavállalónál:
|
Cafeteria elem |
Munkaadó költsége ft/év |
Munkavállaló jövedelme ft/év |
ft/hó |
|
Szép-kártya |
360 000 |
268 000 |
22 330 |
|
Lakhatási támogatás |
360 000 |
360 000 |
30 000 |
|
Nyugdíjpénztári hozzájárulás |
360 000 |
264 500 |
22 040 |
|
Munkabér |
360 000 |
198 000 |
16 500 |
Ez alapján jól látható, hogy ha munkabérként kívánják valakinek családi adókedvezmény nélkül kifizetni például a lakhatási támogatását, akkor a munkavállaló havonta 13 500 forinttal, évente pedig 162 000 forinttal jár rosszabbul. A KSH legfrissebb adatai szerint a Magyarországon a nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 226 500 forint volt. A bemutatott példa alapján egy áltagos jövedelmű munkavállaló a változtatást követően egy év alatt éves munkabérének közel 6%-át veszítheti el.
Abban az esetben. ha Szép-kártyán kapja meg az összeget, akkor havonta 7 670, évente pedig 92 000 forinttal kap kevesebbet. Ez az éves bérének közel 3,4%-a.
Egyszerűbben
A Szép-kártyán, illetve a bölcsődei és az óvodai ellátás után járó juttatások kedvezményes kulcsain kívül minden egyéb elem bérként fog adózni a 2019-es költségvetési tervezet szerint. Ennek egyértelmű vesztesei a munkavállalók lehetnek, hiszen ha jelenleg béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó, Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74,5 forintot kap meg, iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et.
Ha bérként számfejtjük, akkor pedig 55 forint lesz belőle, a gyakorlatban tehát kevesebb pénzt kapnak meg a dolgozók azoknál a cégeknél, ahol nem nyúlnak az eddigi cafeteria-kerethez.
Költségvetési hatások
A költségvetés számára az átlagos 360 000 forintos munkaadói ráfordítás a 1,5 millió cafeteriában részesülő munkavállaló számára bérként való kifizetése közel 100 milliárd forint többletbevételt jelentene. Miután a Szép-kártya megmarad, így ez a maximum összeg becslésem szerint legfeljebb 30 milliárd forint körül alakulhat. Ami jelentéktelen összeg a 19 580 milliárd forintos tervezett államháztartási bevétellel szemben.
A magyar gazdaság számára a cafetria elemek közül a legnagyobb hozzáadott értéket vélhetően a Szép-kártya adja. A belföldi turizmus, a szálláshely szolgáltatók, a vendéglátóhelyek, a fürdők fellélegezhetnek, hiszen esetükben a rendszer még kedvezően is változik. A Széchenyi Pihenőkártyán adható juttatásnak megmaradnak a keretösszegei és a felhasználási területei, a közterhe viszont 34,22 százalékról 29 százalékra csökkenne.
Rosszul járhatnak viszont az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak is, amelyek beérkező befizetéseik jelentős részét szintén a munkáltatók által adott cafeteria juttatásokból szerzik.
- Összegzés
A kormány a cafeteria rendszert érintő döntése nemzetgazdasági szempontból nem szükséges. A költségvetési alapfolyamatok nem indokolják, nem igénylik a beavatkozást. A jelenlegi információk alapján a költségvetésnek érdemi többletbevétele nem keletkezik az átalakításból. A legnagyobb vesztesek a munkavállalók lehetnek. Esetükben jellemzően 3-6% közötti nettóbér csökkenés is bekövetkezhet, ami erodálja az elmúlt évek béremelkedéssel kapcsolatos erőfeszítéseit, eredményeit.
Nem kizárt, hogy a döntéshozók ezzel a lépéssel a belföldi turizmust szeretnék jelentősen támogatni. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években egyes gazdasági/politikai érdekkörök befolyása jelentősen megnőtt az idegenforgalomban.
Összefoglaló a Cafetéria rendszer főbb változásairól – 2018- 06- 21
- január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.
***
- „Béren kívüli juttatások” és „Egyes meghatározott juttatások”
A munkavállalók részére adható béren kívüli juttatások (71. §) és egyes ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtható egyes meghatározott juttatások (70. §) körét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: “Szja tv.”) szabályozza.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. §), valamint a béren kívüli juttatások (71. §) után az adó a kifizetőt terheli, ezért a munkáltatók részére az ilyen jogcímen a keretösszeg erejéig teljesített kifizetések adózási szempontból kedvezőbben minősültek (cikk a módosítás előtti állapotokról: http://www.bdo.hu/hu-hu/aktualitasok/cafeteria-2018 ).
A Varga Mihály pénzügyminszter által a Parlament elé 2018. júniusában benyújtott T/625. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: “Mód tv.”) (http://www.parlament.hu/irom41/00625/00625.pdf ) (a törvény módosítások 1-10. oldalig, a részletes indokolás 119-126. oldalig) jelentősen átalakítja a béren kívüli juttatások rendszerét, gyakorlatilag a SZÉP kártyát hagyva kedvezményes cafetéria elemként. Ennek alapján:
– megszűnik a 71. § (a) pontjában foglalt százezer forint éves keretösszeg juttatásának lehetősége (készpénz cafetéria) (lásd Módtv. 14. § és részletes indokolás 14. §).
– hatályon kívül helyezésre kerül a 2016. december 31-i hatályos 71.§ feltételek szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásoknak (2016. december 31-ét követően) egyes meghatározott juttatásként biztosíthatóságára vonatkozó rendelkezés. (Szjtv. 89. § (6) bekezdése, hatályon kívül helyezi a Módtv. 18. §). Ez a változás azért jelentős, mert a korábbi (2017. 01.01. előtti) béren kívüli juttatásokat jelenleg magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató, mely lehetőség 2019. januárjától megszűnik. (egységes 19,5% „szocho” lesz 2019. 01.01-től lásd lentebb.)
– hatályon kívül helyezésre kerül a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltételeit meghatározó rendelkezés (1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja és 9. pont 9.3. alpontja).
– hatályon kívül helyezésre kerül a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételeit meghatározó rendelkezés (1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja és 9. pont 9.7. alpontja)
– hatályon kívül helyezésre kerül a kockázati biztosítás más személy által megfizetett díjának adómentességét meghatározó rendelkezés (1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja)
– hatályon kívül helyezésre kerül a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet szerinti hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás, a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig. (A Módtv. erre csak, mint a diákhitel törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás hivatkozik) (1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpont b) pontja)
– hatályon kívül helyezésre kerül a sportrendezvényekre szóló belépők és a kulturális utalványok (ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást) adómentessége. (1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja).
Kedvezményként értékelhető azonban, hogy 2019-től a béren kívüli juttatások esetén az adóalap mértéke a juttatás értéke lesz, nem pedig a jövedelem 1,18-szorosa. (Módtv. 13. §, Szja Tv. 69. § (1) és (2) bekezdések).
A fentiek alapján megállapítható, hogy egyrészt egyszerűsödni fog a cafetéria rendszer, mivel a korábbi adómentes juttatások a megszünő adómentességek következtében vélhetőleg sokkal kevésbé lesznek vonzóak a munkáltatók részére. A kormány kommunikált célja a módosításokkal az adórendszer egyszerűsítése, a béren kívüli juttatások SZÉP-kártyára történő irányítása, valamint a béremelések további támogatása.
- Szociális hozzájárulási adó („Szochó”)
A Kormány 2018.06.19. napján T/627. szám (http://www.parlament.hu/irom41/00627/00627.pdf ) alatt benyújtotta a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot, amely szintén érinti a béren kívüli juttatások körét. Az 1. § (4) bekezdése alapján adófizetési kötelezettség terheli a béren kívüli juttatásokat és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. A 2. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, az 1. § (4) bekezdésben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka. /Mentesülés eseteit az 5. § szabályazza, így pl. 5.§ (1) bek. g) pont alapján a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel nem kell megfizetnie.
A törvényjavaslat összevonja a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, ezért a korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek, mint amilyenek a béren kívüli juttatások, vagy egyéb meghatározott juttatások a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek majd.
Hasznos cikkek a módosítással kapcsolatban:
https://ado.hu/rovatok/ado/adocsomag-vege-a-cafeterianak
http://168ora.hu/itthon/szinte-minden-cafeteria-megszunik-jovore-csak-a-szep-kartya-marad-151746
Jelenlegi cafetéria rendszer:
http://www.bdo.hu/hu-hu/aktualitasok/cafeteria-2018