A Munkástanácsok Országos Szövetsége Május 1-én nem tart központi (budapesti) ünnepséget, mert évek óta -a világ keresztény szociális szakszervezetihez hasonlóan- májusban a keresztény munkásmozgalom létrejöttét ünnepli  (melynek alapja XIII. Leó Pápa enciklikája Rerum novaruma / 1891. május 17./

Köszöntjük május 1-én az ünneplő munkásokat!

Álláspontunk szerint a szakszervezetek közötti értékrendbéli különbséget együttműködési alapként lehet, és kell is kezelni. A keresztény szociális integráció nem politikai alapú! A magyar munkavállalókat tömörítő keresztény szakszervezeti családnak a szakszervezetek nagy családjában van a helye.

A keresztény szakszervezeti család egész Európában jelen van, és fontos tényező: a déli országokban önálló konföderációként, a nyugatiakban pedig a nagy konföderációk részeként.

 Jellemzően a megyeszékhelyeken, többek között Győrben, Miskolcon, és Szegeden tartunk majálisokat, ahová szeretettel vár minden munkát ünneplőt!

A Munkástanácsok május 2-3-án konferenciát rendez, melynek keretén belül megemlékezik a Rerum novarum kiadásáról, (a keresztény munkásmozgalom megalakulásáról).

Értékek és értékelés a munkások ünnepén

Május elseje a munkavállalók ünnepe. Szakszervezeti szövetségként ezen a napon még nagyobb hangsúllyal valljuk az értékeinket, az elmúlt időszak értékelése és a jövőben megfogalmazódó elvárásaink mellett.

A magyar munkavállalók helyzete

Reményünket fejezzük ki, hogy szűkös évek után valódi bérfejlesztések indulhatnak meg, javítva a munkavállalók élethelyzetét. Különösen fontosnak tartjuk ezt a közszférában, ahol hosszú évek után lehetőség nyílhat az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének rendezésére. Következetesen képviseljük, hogy a hivatásukat a szó legnemesebb értelmében „szolgálatként” végző emberek szakmájukhoz mérten legyenek megbecsülve társadalmi elismertségük mellett végre a bérükben is.

A versenyszférában zajló kollektív alkufolyamatokban mielőbbi megállapodásokra törekszünk, elvárásunk és követelésünk, hogy érzékelhető és igazságos béremelések valósuljanak meg, a megkötött és megkötendő kollektív szerződések pedig kiszámíthatóbb és biztonságosabb munkafeltételeket eredményezzenek.

Hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve, mely koncepcionálisan átalakította a haza munkajogi szabályozást. Szomorúan tapasztaljuk, hogy az új törvény sok helyen a keresetek és a jogbiztonság csökkenését eredményezte. A Munkástanácsok ezért sürgeti a törvény hatásvizsgálatának megvalósulását és a munkavállalók szempontjából hátrányos passzusok megváltoztatását, például a munkaszervezés és a túlórapótlékok területén.

A szakszervezetek helyzete

Európai jelenséggé vált, hogy a pénzügyi válság terheit a munkavállalókkal próbálják megfizettetni. A szakszervezetek helyzete a folyamatos leépítések, a rugalmas munkajogi szabályozás miatt fokozatosan gyengül.

A hazai szakszervezeti struktúra az utóbbi időben „felbolydult”. Érdeklődve követjük azokat a jelenségeket melyek ezt kísérik, a Munkástanácsok azonban továbbra is önálló szövetségi politikát folytat, melyet különböző együttműködésekkel, integrációval erősítünk a jövőben is. Támogatjuk a szakszervezetek közötti együttműködések erősítését, melynek egyik fő eszközének a rendelkezésre álló érdekegyeztetési fórumokat tekintjük.

A Munkástanácsok a keresztény-szociális szakszervezeti család tagjaként fontos, közvetítendő üzenetnek tartja II. János Pál pápa 1981. IX. 14-én kiadott Laborem excerens című enciklikáját az emberi munkáról, mely szól a szakszervezetek küldetéséről és feladatairól is, amit napjainkban különösen aktuális érzünk:

„A szakszervezetek a társadalmi egyenlőségért és a munkásember jogaiért folyó harc képviselői, mindegyik a maga feladatának megfelelően. Mindazonáltal ezt a harcot úgy kell tekintenünk, mint közös versenyt a „közjóért”: azért a jóért, amely a foglalkozásuk szerint egyesült dolgozó emberek szükségleteinek és érdekeinek megfelel. Ez a harc azonban nem a „többiek ellen” zajlik. S ha az ellentétes vélemények esetén

szembehelyezkedést jelent is másokkal, ez a társadalmi igazságosság miatt történik, s nem magáért „a harcért”, sem pedig azért, hogy kiszorítsa az ellenfelet.”

Ez a fajta társadalmi igazságosság az, amelyért szót emelünk idén május elsején és alapértéknek tekintjük a jövőben is.