A találkozót Nyitrai Zsolt társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató szervezete. A megbeszélésen a kormányt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára képviselte, a Munkástanácsok részéről Palkovics Imre elnök, Baumgartner Lajos gazdasági alelnök, Holecz Gábor közszféráért felelős alelnök, dr. Czuglerné dr. Iványi Judit jogi alelnök, dr. Soós Adrianna foglakoztatási tanácsadó, és Szabó Imre, az ifjúsági tagozat elnöke vett részt .
Czomba Sándor kiemelte: az elmúlt három és fél évben a munka világát érintő kérdésekben rendszeresen egyeztettek a Munkástanácsokkal. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy számos olyan terület van a munka világában, ahol radikális változások mentek végbe – példaként említve a szakképzési rendszert, a felnőttképzést, illetve a Munka törvénykönyv módosítását.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a következő időszakra kitűzött céljai között említette az új Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelés intézményének adaptálását a munkavállalói tulajdonszerzés elősegítésére (ebben az intézményben a korábbi tulajdonos egy vagyonkezelő szervezetre bízza a vállalati vagyont, amely azt a mindenkori munkavállalók érdekében működteti). A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, megfelelő pénzügyi kedvezményekkel társítva – nemzetközi tapasztalatok szerint- a fenntartható munkavállalói tulajdonszerzés leghatékonyabb formájává válhat Magyarországon is.
Palkovics Imre kiemelte, hogy a Munkástanácsok támogatják a kormányzatot a rezsicsökkentés politikájában, ugyanakkor felvetette a szakszervezet fogyasztóvédelembe való bekapcsolódásának lehetőségét, különös tekintettel a rezsicsökkentés nyomon követésére, és a háztartások energia számláinak ellenőrzésére. Mindezeken túl az elnök hangsúlyozta: jó néven vettük a kormányzat hozzáállását a gazdasági kérdésekben, ugyanis e téren a nemzeti érdekek az elsődlegesek.
A Munkástanácsok felvetette a foglalkozás egészségügy rendszerének felülvizsgálatát is. Palkovics Imre hangsúlyozta: a munkaalapú társadalomban elkerülhetetlen a jelenlegi rendszer teljes átalakítása! Legfontosabb a balliberális kormány által egyoldalúan piacosított rendszer vadhajtásainak kiiktatása. A jelenlegi rendszer egzisztenciálisan kiszolgáltatja az üzemegészségügyi szolgálatokat a munkáltatóknak, miközben egyik alapvető feladatuk éppen a munkavédelmi és munka egészségügyi előírások betartatása és a be nem tartás szankcionálásának a kezdeményezése lenne. Ezzel párhuzamosan meggyengültek a felügyeleti ellenőrzési kapacitások és hatáskörök. A munkavállalói érdekképviseletek pedig semmilyen beleszólással nem rendelkeznek az egészségügyi szolgáltató kiválasztásába. A Munkástanácsok elengedhetetlennek tartja a foglalkozás egészségügyi szolgálatok szakmai- és költség normáinak aktualizálását, kötelező minimum normák bevezetését, a szakmai és felügyeleti kontroll megerősítését. A szakszervezet a kormányzati támogatást élvező munkahelyi betegségmegelőző és szűrő programok elindítását kezdeményezi a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű rizikófaktorok mérséklésére (pl. a szív-érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedésii kockázatok esetében). Kormányzati és szakszervezeti támogatással munkahelyi felvilágosító, tanácsadó, egészség fejlesztő programok elindítását kezdeményezzük az egészségre ártalmas életmód (dohányzás, elhízás, alkoholizmus, mozgásszegény életmód) visszaszorítására.
A Munkástanácsok javasolta, hogy a téma horderejére tekintettel a foglalkozás egészségügyi rendszer átalakítására is alakuljon munkacsoport kormányzati és szakszervezeti-munkáltatói részvétellel!
Szó esett továbbá az időskori foglalkoztatásról: a Munkástanácsok időskori foglalkoztatás elősegítését szolgáló komplex kormányprogram kidolgozását kérte a munkavállalói érdekképviseletek részvételével: helyzet felmérés, foglalkozás egészségügyi teendők, képzési feladatok, az idősbarát munkahely kialakításához beruházási támogatások nyújtása, felvilágosító kampány a munkáltatók között! Továbbá javaslatot tett a nyugdíjrendszer rugalmasságának növelésére, a résznyugdíj intézményének bevezetésére, részmunkaidős foglalkoztatással kombinálva, a 40 éves munkaviszonyt elérőknél a családi feladatok (szülők, unokák ellátásának) nyugdíjjogosultságként való elismerésére.
Az egyeztetésen a Munkástanácsok képviselői felvetették a munkavállalói ismeretek oktatásának kérdéskörét a felsőoktatásban, jelezve, hogy elkészítették az ezt tartalmazó tananyagot is. Az NGM támogatja és fontos törekvésnek tartja a pályakezdő fiatalok munkajogi felkészültségének javítását.
A Munkástanácsok elnöksége felhívta a Foglalkoztatásért Felelős Államtitkár figyelmét arra, hogy elvégezték a munkahelyeken az Új Munka Törvénykönyvének gyakorlati hatásainak vizsgálatát, és ezt összegezve módosító javaslatokkal kíván élni annak érdekében, hogy a gazdasági előnyök és a munkavállalói érdekek egyensúlya vitathatatlan legyen.
Czomba Sándor összegzésében a kormányzat tárgyalókészségéről biztosította a Munkástanácsok képviselőit az elhangzott javaslatok és észrevételek tekintetében. Nyitrai Zsolt pedig azt javasolta, hogy a felmerült kérdésekről újabb konzultációt tartsanak.