Az „Indokolás” címszó alatt „főszabályként megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötés”. Ez azt jelenti, hogy sem előzetes, sem időszakos, sem soron kívüli, illetve záróvizsgálatok sem szükségesek! Ezzel egyetérteni azt jelenti, hogy a munkabalesetek, a foglalkozási betegségek száma jelentősen meg fog nőni, valamint az adott munkakörben foglalkoztatottak közé, az erre a foglalkozásra alkalmatlan egyének kerülnek be, ami mind népegészségügyi, mind nemzetgazdasági szempontból, vissza nem fordítható károkat fog okozni (ezt a hatástanulmány sehol nem tartalmazza)

A 33/1998. (VI.24.) rendeletre hivatkozik, amelynek szellemisége, szakmai tartalma épp ellenkező ezzel a törekvéssel.

Az 1. mellékletben felsoroltak közül olyan kockázati tényezők maradtak ki, mint az ergonómiai kockázatok, a fokozott pszichés megterhelés (az EU bizottság statisztikája alapján a táppénzek 50-60%-át a fokozott pszichés terhelés következtében kialakult megbetegedések alkotják), a porok esetében kimaradtak a szerves és szervetlen porok nagy része, valamint a sérülékeny csoportok kérdésköre is.

A foglalkozás-egészségügy népegészségügyi szűrésbe való bevonása, melyet a szakma is messzemenően támogatott (a foglalkozás-egészségügy az egészségesnek mondott populáció körében, a krónikus megbetegedések 27-31%-át szűri ki jelenleg is), jelentősen csökkenti a szűrések hatékonyságát, ha ezek a vizsgálatok elmaradnak.

Azon túl, hogy ez a változtatás számos hazai és nemzetközi jogszabálynak mond ellent, de a jelenlegi magyar EU Elnökség programjával is ellentétes (versenyképesség, fenntarthatóság, demográfia, mental health stb.). Nem is beszélve a munkavállalók egészségére gyakorolt negatív hatásáról, ami közel 4 800 000 foglalkoztatottat érint!

A jogszabálytervezet ITT olvasható!

Felszeghy Sára PhD

Munkástanácsok Országos Szövetsége

foglalkozás-egészségügyi szakértő

Címzetes Egyetemi Tanár, az EGSZB tagja, EU-OSHA igazgató tanácsának tagja