Bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó csökkentésének előre hozatalára továbbra sincs egyértelmű utalás – értesült lapunk az érdekképviseletek és a kormányoldal tegnapi egyeztetését követően. A két kérdés tisztázása előfeltétele a 2019-es minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetésekben az érdemi előrelépésnek. A felek abban egyetértenek: eredményes volt a 2016-os béralku, mert érdemben hozzájárult a keresetek korábban nem tapasztalt, jelentős felzárkózásához.

Eredményesnek tartották a 2016-ban megkötött, hosszú távú bérmegállapodást a szakszervezetek és a munkaadók a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülésén – számoltak be a Magyar Idők kérdésére az érdekképviseletek vezetői.

Az egyeztetés legfontosabb napirendi pontja a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről folyó tárgyalások előszobájaként értékelhető áttekintés volt.

Ebből kiderült, míg 2013 és 2016 között 3-5,5 százalék közötti mértékben emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, addig 2017-ben, a béralku első évében, majd 2018 első fél évé­ben a béremelkedés mértéke 11,6 és 10,8 százalék volt.

Habár a munkaerőhiány is segítette a bérfelzárkózást, a felek egyetértettek abban, a megállapodás nélkül kisebb mértékű lett volna a növekedés, ráadásul csökkentek a jövedelmi különbségek is.

A jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések még nem kezdődtek el, ugyanakkor nem zárható ki újabb, több évre szóló alku megkötése sem. Az érdemi egyeztetések megkezdéséhez azonban két kérdéskör tisztázása alapfeltétel.

Az első ilyen kérdéskör a jövőre tervezett, két százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentés (­szocho). A munkaadók a tervezett júliusi dátum helyett januártól várnák a járulékcsökkentést, ennek alapján határoznák meg a jövő évi minimálbérekre vonatkozó javaslataikat.

Ha a járulék nem csökken januártól, akkor kisebb emelésre tesznek javaslatot, ami azért érdekes, mert az idei első féléves, vagy annál jelentősebb bruttó keresetnövekedésre van szükség ahhoz, hogy a járulékcsökkentést egyáltalán megkapják.

A bérmegállapodás értékeléséről szóló dokumentum szerint a versenyszféra január–júliusi dinamikus keresetnövekedésének kellene tovább folytatódnia, lehetőleg gyorsulnia a további negyedévekben úgy, hogy a bérmegállapodásban hivatkozott negyedéves reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal meghaladja az idei első negyedéves értékét, ami feltétele a további 2 százalékpontos szochocsökkentésnek.

Rá­adásul a tehermérséklésre csak júliustól van lehetőség – ezzel a dátummal számol a kormány is a költségvetésben –, mivel a szükséges adatok januárra még nem állnak rendelkezésre.

Szintén gondot jelent a béren kívüli juttatások adókedvezményének jövő évi megszüntetése. Úgy tudjuk, a kormány még tárgyal a munkaadók és munkavállalók által javasolt három elem közül kettő megtartásáról: az egyik a lakhatási és utazási támogatás, a másik pedig az öngondoskodást segítő társadalombiztosítási és nyugdíjpénztári támogatás lehet.

A munkaadók szerint a korábbi kafetériaelemek bruttó béresítése nagy megterhelést okozna a cégeknek, mivel magasabb a járulékteher, ugyanakkor várhatóan a cégek egy része továbbra is kedvezményes Szép-kártyára adhatja a béren kívüli juttatásokat.

Úgy tudjuk, a kormányoldalt képviselő foglalkoztatáspolitikai államtitkár egyik esetben sem utasította el az érdekképviseletek javaslatait, ám konkrét ígéretet sem tett az esetleges módosításokra. Ugyanakkor a bérekről és az egyéb kérdésekről érdemben akkor tud a két oldal egyeztetni a következőkben, ha világossá válik a juttatások és a munkaadói járulékcsökkentés sorsa.

Amennyiben év végéig nem születik megállapodás a munkaadók és munkavállalók között, a kormány dönt a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról.

Forrás: magyaridok.hu