Az EGSZB május-júniusi üléséről

1.             A saját kezdeményezésű vélemény kidolgozásának háttere

A mesterséges intelligencia a digitalizáció és a robotizáció része, de jelentősége túllép ezeken a területeken. Az intelligens gépek fejlesztését is magában foglalja, melyek képesek érvelni, ismereteket szerezni, intelligens módon tervezni, kommunikálni, észlelni és manipulálni. E koncepció égisze alatt technológiák széles skáláját fejlesztették ki, a kognitív informatikától a gépi tanuláson, a mélytanuláson, a megerősítéses tanuláson keresztül a raj-intelligenciáig.

A mesterséges intelligencia komoly lehetőségeket kínálhat mind a gazdaság, mind az emberek számára, azáltal, hogy növelheti a vállalkozások termelékenységét, megkönnyítheti és kevésbé fáradságossá teheti a munkavállalók feladatait, és biztonságosabbá, egészségesebbé és kellemesebbé formálhatja az emberek életét. Mint minden átalakító jellegű technológia, a mesterséges intelligencia is tartalmaz azonban kockázatokat és összetett szakpolitikai kihívásokat.

Az EGSZB mesterséges intelligenciáról szóló véleménye elsősorban arra összpontosítana, hogy ösztönözze a kérdéssel kapcsolatos nyilvános vitát, és hozzájáruljon az e kérdéssel kapcsolatos megalapozott vitákhoz, valamint ezzel egyidejűleg meghatározza az e kialakulóban lévő technológia által jelentett kihívásokat, illetve a megnyíló lehetőségeket. A vélemény gazdagítaná a kérdéssel kapcsolatos európai politikát, és hozzájárulna annak jövőbeli alakításához, valamint tájékoztatna a kihívások és a lehetőségek különböző területeiről.

2.             A vélemény lényegi tartalma

Mivel a mesterséges intelligencia pozitív és negatív hatásokat egyaránt gyakorolhat a társadalomra, az EGSZB úgy döntött, hogy szorosan nyomon követi ennek a területnek a fejlődését, nemcsak technikai, de kifejezetten etikai, biztonsági és társadalmi szempontból is. Az európai civil társadalom képviselőjeként a következő időkben az EGSZB formába önti, összefogja és előmozdítja a mesterséges intelligenciáról szóló társadalmi vitát, amelybe minden érintett szereplőt bevon.

A stratégiai hatások túlnyúlnak a határokon, ezért szupranacionális szakpolitikai kereteket kell meghatározni. Az EGSZB ajánlja, hogy az EU vállaljon globális vezető szerepet a mesterséges intelligencia világszerte érvényes, egyértelmű szakpolitikai keretének meghatározásában, összhangban az európai értékekkel és alapjogokkal.

Az EGSZB jelenleg 11 olyan területre hívja fel a figyelmet, amelyen a mesterséges intelligencia kihívásokat állít a társadalom elé. Ezek a következők: etika; biztonság; adatvédelem; átláthatóság és értelmezhetőség; munka; oktatás és képességek; egyenlő(tlen)ség és inkluzivitás; jogalkotás és szabályozás; kormányzás és demokrácia; hadviselés; szuperintelligencia.

Az EGSZB a mesterséges intelligencia „human-in-command” (emberi vezérlésű) megközelítése mellett foglal állást, és fontosnak tartja egy etikai kódex kidolgozását a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, bevetéséhez és használatához. Fontosnak tartja egy a mesterségesintelligencia-rendszerek hitelesítésére, validálására és ellenőrzésére szolgáló normarendszer kidolgozását, valamint egy európai mesterségesintelligencia-infrastruktúra kialakítását is.

Az EGSZB szerint az EU-nak, a nemzeti kormányoknak és a szociális partnereknek közösen fel kell térképezniük, hogy mely munkaerőpiaci ágazatokra lesz befolyással a mesterséges intelligencia. Azt ajánlja, hogy az érintett felek együttesen törekedjenek arra, hogy egymást kiegészítő mesterségesintelligencia-rendszerek jöjjenek létre, és ezeket közösen alkossák meg a munkahelyeken.

Az EGSZB úgy véli, hogy már most szükség van az uniós jogszabályok részletes értékelésére. Az EGSZB szerepet tudna és szeretne is játszani ebben az értékelési folyamatban. Az EGSZB ellenzi, hogy robotok vagy mesterséges intelligenciák számára bevezessék a jogi személyiség bármilyen formáját.

Az EGSZB szerint a társadalmat szolgáló mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztését aktívan elő kell segíteni.

Végezetül pedig az EGSZB támogatja a Human Rights Watch felszólítását az autonóm fegyverrendszerek betiltására.

Szolgáltatási csomag (INT/815) (Európai Bizottság tervezete)

A javasolt intézkedéseknek az a céljuk, hogy megkönnyítsék a szolgáltatóknak az adminisztratív előírások teljesítését,:

• Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése
• A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok arányosságának értékelése
• A szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési mechanizmus javítása

A vélemény lényegi tartalma

Az EGSZB:

• nagyra értékeli és támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítését, hogy teljes mértékben kiaknázza az egységes piacban rejlő, a szolgáltatási ágazattal kapcsolatos lehetőségeket,
• hangsúlyozza, hogy a tagállamok pontosan meghatározott hatásköreibe való bármilyen uniós „beavatkozás” politikai vitákhoz vezethet,
• ajánlja, hogy a végrehajtási intézkedések helyett – amikor csak lehet – kövessenek a legjobb gyakorlatokat érvényre juttató pozitív megközelítést, és folytassanak konzultációkat,
• ajánlja, hogy szélesítsék ki a párbeszédet az EU és a tagállamok között, és a megfelelőséget ne kizárólag a szolgáltatási irányelv, hanem az elsődleges uniós jog, azon belül különösen az Alapjogi Charta tekintetében is vizsgálják, hogy biztosítható legyen a méltányos egyensúly egyrészről a munkavállalók jogai és a fogyasztók védelme, másrészről a gazdasági szabadságjogok között,
• hangsúlyozza, hogy a pozitív megfelelőségi értékelést nélkülöző esetekben az Európai Bizottság határozata nem lehet kötelező érvényű, és a már meglévő, elfogadást követő eljárásokat kell alkalmazni,
• ajánlja, hogy az arányossági tesztet csak a nemzeti szabályozók számára nyújtott lehetséges szolgáltatásként vezessék be,
• kiemeli, hogy meg kell akadályozni, hogy a származási ország elvét bármilyen formában bevezessék,
• ajánlja, hogy egyértelműbben fogalmazzák meg, hogy a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv a szakmai képesítések elismerésének minden szempontjából elsőbbséget élvez az új e-kártyával szemben,
• ajánlja, hogy gondolják át az egyszeri adatszolgáltatásra vonatkozó elvet, és vezessenek be időkorlátokat a szolgáltatási e-kártya érvényességére,
• úgy véli, hogy az IMI-rendszert értékelni kell abból a szempontból, hogy hogyan tudná garantálni a lehető legjobb teljesítményt, és miként lehetne minél kompatibilisabb a tagállamok és/vagy a szociális partnerek meglévő adatcsere-rendszereivel – köztük az olyan ágazati kezdeményezésekkel, mint például a szociális személyazonosító igazolvány –, illetve hogyan tudná a leginkább kiegészíteni azokat.

Az Erasmus+ félidős értékelése (SOC/552) (tájékoztató jelentés)

Az Európai Bizottság kérésére az EGSZB széles körű konzultációt szervezett a szociális partnerekkel és más civil társadalmi szervezetekkel. A konzultáció az alábbi eredményeket hozta:

• A teljes költségvetés megemelésének köszönhetően a korábbi programokhoz képest az Erasmus+ programban jobb lett a részvétel. A program hatékonyságán azonban még mindig lehetne javítani. Ehhez javítani kellene az adminisztratív eljárásokat, tovább kellene növelni a program költségvetését és javítani kellene a tevékenységek minőségén.
• A márkaegyesítés összességében pozitív reakciókat váltott ki, de ennek ellenére még mindig jobban meg kell különböztetni legalább a fő tevékenységeket.
• Tovább kell csökkenteni az adminisztratív terheket, méghozzá nem csupán a végrehajtó ügynökségek, hanem a pályázók és a kedvezményezett szervezetek, különösen pedig a kisebb és/vagy önkéntes szervezetek számára.
• A koherencia növelése és a részrehajlás megszüntetése érdekében felül lehetne vizsgálni a nemzeti ügynökségeknek szóló iránymutatásokat, és szigorúbban kellene ellenőrizni a szabályoknak való megfelelést.
• Az átalányalapú összegek rendszerét is felül lehetne vizsgálni, kitérve az utazási költségtérítés szabályaira is, mivel azok jelenlegi formájukban hátrányosan érintik az olyan területekre történő utazásokat, amelyek nehezebben érhetők el légi úton, illetve alulbecsülik a nagyobb városokban felmerülő szállásköltségeket.
• Egyszerűsíteni és le kell rövidíteni az Erasmus + program útmutatóját.
• Nagyobb arányban kellene használni minden olyan európai eszközt, amelynek célja az átláthatóság, illetve az ismeretek, készségek és képességek elismerésének elősegítése.
• Javítani lehetne azon, ahogy a programok kezelésében részt vesznek a szociális partnerek, illetve az ifjúsági és a nem formális oktatással foglalkozó szervezetek.
• Felül lehetne vizsgálni a 2. kiemelt tevékenységhez (stratégiai partnerségek) tartozó szabályokat és feltételeket, hogy el lehessen kerülni, hogy nagy szervezetek olyan ágazatokra vonatkozóan adjanak be jelentkezéseket, amelyekben nincs is tapasztalatuk.
• Nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni az Erasmus + program egész életen át tartó tanulással kapcsolatos vetületére.
• Nem csupán arra kellene koncentrálni, hogy hányan részesülnek a programból, hanem arra is, hogy a kezdeményezettek milyen minőségű tapasztalatokra tehetnek szert a program során.
• A programot jobban hozzáférhetővé kellene tenni a hátrányos helyzetű csoportok és a velük foglalkozó szervezetek számára.

A munkavállalók rákkeltő anyagoktól és mutagénektől való védelme (SOC/559)

(Európai Bizottság tervezete)

…Az Európai Bizottság 2016. május 13-án megtette az első lépést e kérdések megoldása érdekében, a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvnek (a továbbiakban: „az irányelv”) egy irányelvet módosító jogalkotási javaslat elfogadásával, amely 13 vegyi anyag expozíciós határértékének felülvizsgálata, illetve bevezetése céljából történő módosítására vonatkozik….

Az EGSZB

• sürgeti, hogy az Európai Bizottság végezzen hatásvizsgálatot a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokról szóló irányelv (CMD) alkalmazási körének a reprodukciót károsító hatású anyagokra történő esetleges kiterjesztéséről,
• határozottan javasolja, hogy a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokról szóló irányelv 2018-ra tervezett felülvizsgálata és módosításai nagyobb figyelmet fordítsanak a nőket érintő, foglalkozásból eredő rákkeltő kitettségekre,
• fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság a szociális partnerekkel, a tagállamokkal és az egyéb érdekeltekkel folytatott egyeztetés alapján javítsa a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben (CMD) szereplő kötelező foglalkozási expozíciós határérték (BOEL) elfogadására irányuló közös módszertant. A kötelező foglalkozási expozíciós határértékeket tudományos és statisztikai tények alapján kell megállapítani, figyelembe véve különféle tényezőket, például a megvalósíthatóságot és a kitettségi szintek mérésének lehetőségeit. Németországban és Hollandiában kockázatalapú megközelítést alkalmaznak, amely megkönnyíti a kötelező foglalkozási expozíciós határértékek meghatározását a kockázati szintnek – mint a szociális kompromisszum elsődleges meghatározó tényezőjének – a figyelembevételével,
• szükségesnek tartja olyan programok létrehozását, melyek révén a tagállami társadalombiztosítási vagy közegészségügyi rendszerek keretében egész életen át tartó egészségügyi felügyelet javasolható minden olyan személy számára, aki munkahelyén rákkeltő anyagoknak van vagy volt kitéve,
• hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkaügyi felügyelőségek elegendő pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezzenek a feladataik elvégzéséhez,
• támogatja az európai szociális partnerek közös álláspontját és azt javasolja, hogy a formaldehidre vonatkozóan fogadjanak el kötelező foglalkozási expozíciós határértéket,
• javasolja, hogy a dízelmotor-kipufogógázok jogi fogalommeghatározása során az Európai Bizottság vegye figyelembe a SCOEL dízelmotor-kipufogógázokra vonatkozó megállapításait.

Egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzése és továbbképzése (TEN/633) (Európai Bizottság tervezete)

Háttér

·         Az Európai Bizottság becslései szerint az irányelv hatálya alá a 28 tagállamban összesen mintegy 3,6 millió szállítási vállalatnál dolgozó tehergépkocsi- és autóbuszvezető tartozik (2,8 millió tehergépkocsi-vezető és 0,8 millió autóbuszvezető).

·         Az alapképzés a kortól és az esetleges korábbi szakképesítéstől függően 140–280 órát jelent. A továbbképzés keretében az egyes gépjárművezetőknek ötévente legalább 35 órányi képzésen kell részt venniük.

·         A problémák három csoportba oszthatók:

• A képzések kölcsönös elismerése nem mindig valósul meg.
• A képzés tartalma nem mindig teljesen releváns a gépjárművezetők egyéni munkaköréhez kapcsolódó igények szempontjából.
• Az irányelv hatálya alól biztosított mentességek értelmezését nehézségek és eltérések övezik, ami jogbizonytalansághoz vezetett a hivatásos gépjárművezetők körében.

·         A fent említett problémák mellett a gépjárművezetők alap- és továbbképzésével foglalkozó irányelv és a vezetők jogairól általánosan rendelkező, vezetői engedélyekről szóló irányelv által az alsó korhatárra vonatkozóan meghatározott követelmények terén súlyos következetlenségek és ellentétek merültek fel. Ezek valódi problémákat okoztak a tagállamokban, és sürgős megoldásért kiáltanak.

A vélemény tartalma

Az EGSZB azzal a célkitűzéssel is egyetért, hogy egységesítsék és egyszerűsítsék az egyes tagállamok közigazgatási eljárásait, hogy a bármely tagállamban az irányelvnek megfelelően folytatott gépjárművezetői képzéseket és programokat értelmezési problémák és különféle további követelmények nélkül elismerjék és kölcsönösen elfogadják.

Az EGSZB emellett azt ajánlja, hogy az egyes országokban működő engedélyezett képzési intézmények felügyeletét tegyék hatékonyabbá, hogy a nyújtott képzés tartalma és minősége kivétel nélkül mindig ellenőrizhető legyen.

Végül pedig az irányelv felülvizsgálatának szintén célja az, hogy a jogszabály jobban igazodjon a közlekedéssel szoros kapcsolatban álló új általános trendekhez, például a digitalizációhoz és a szénmentesítéshez. Az EGSZB támogatja ezt a megközelítést, és emlékeztet arra, hogy bár a közlekedés nagy iramban automatizálódik és a robotizáció uralja az ágazatot, az emberi tényező központi szerepét továbbra is figyelembe kell venni.

Héa-eltérés – fordított adózás (ECO/428) (Európai Bizottság tervezete)

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodása szerint ez a végleges héarendszer az áruk rendeltetési országában történő adóztatásának elvén fog alapulni (az úgynevezett „rendeltetési hely elve”), míg a jelenlegi rendszer az áruknak az indulási hely szerinti tagállamban történő értékesítésének adómentességén alapul. A Bizottság ezért bejelentette azon szándékát, hogy 2017-ben jogalkotási javaslatot nyújt be a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó, ezen „adóztatási” lehetőségen alapuló végleges héarendszerre vonatkozóan.

Az EGSZB támogatja az Európai Uniónak az adócsalás valamennyi formája elleni fellépés érdekében hozott intézkedéseit, és úgy ítéli meg, hogy a fordított adózási mechanizmus a héa beszedése esetében hasznos eszköz lehet a körhintacsalások és a héaelkerülés elleni küzdelemben.

A fordított adózási mechanizmus alkalmazása azonban, mivel a héa tárgyában kialakult elvek tekintetében eltérést vezet be, nem szabad, hogy kárt okozzon a belső piacon. Fontos, hogy a mechanizmus ideiglenes maradjon, és azt az Európai Bizottság megfelelően értékelje.

Az EGSZB javasolja, hogy fordítsanak maximális figyelmet az arányosság elvére, mivel a fordított adózási mechanizmus bevezetésével kapcsolatos megfelelési költségek magasak lehetnek a kis- és középvállalkozások számára. Az EGSZB továbbá hangsúlyozza, hogy a héacsalás elleni küzdelem érdekében elfogadott megoldások nem róhatnak túlságosan nagy és aránytalan terheket az adózási szempontból jogkövető vállalkozásokra, különösen a kkv-kra.

Végezetül annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Bizottság javaslata elérje célját, valamint hogy a jövőben kevesebb szükség legyen az Európai Unión belüli héarendszer működésére vonatkozó kialakult elvektől és szabályoktól való további eltérésekre, hasznos lenne, ha az általános fordított adózási mechanizmus alkalmazását kérelmező tagállamok az elektronikus számlázásra vonatkozóan konkrét és speciális kötelezettségeket követelnének meg a kifizetések teljes nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében.

A KAP esetleges átalakítása (NAT/703) (feltáró vélemény)

 Az EGSZB úgy véli, hogy a KAP alapvető fontosságú uniós politika, amely az európai polgárok és a mezőgazdasági ágazat számára olyan, valóban közös politikát kell hogy jelentsen, és amely teljesítette a Római Szerződésben foglalt főbb célkitűzéseit. Jóllehet a feltáró vélemény kidolgozására szóló felkérés a KAP átdolgozásáról beszél, az EGSZB súlyt helyez arra, hogy a KAP-ot az érintettek érdekében óvatosan és szervesen fejlesszék tovább. A KAP továbbfejlesztését pozitívan kell megközelíteni, költségvetésének pedig elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ki tudja elégíteni az aktuális és új igényeket.

Az átdolgozott KAP-nak meg kell felelnie az Európa előtt álló új kihívásoknak, ideértve az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival és a részes felek 21. konferenciáján (COP21) az éghajlatváltozással kapcsolatban tett uniós kötelezettségvállalások teljesítését, illetve a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat és a piaci volatilitást.

A KAP-nak erőteljesen támogatnia kell az európai mezőgazdasági modellt és a családi gazdálkodást, és orvosolnia kell a vidéki és városi térségek közötti, illetve az agrárszektoron belüli jelentős jövedelmi egyenlőtlenséget.

Mivel több mint 500 millió uniós állampolgár kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerrel való fenntartható ellátását biztosítja és 131 milliárd eurós értékben exportál, ami az EU teljes exportjának 7,5%-át teszi ki, a teljes uniós költségvetés 38%-ának megfelelő KAP-költségvetésnek kiegyensúlyozott ár-érték arányt kell biztosítania. Jövőbeli finanszírozásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy kielégítse a brexit, a mezőgazdasági jövedelemre gyakorolt nyomás és a közjavak iránti megnövekedett kereslet eredményeként kialakult pótlólagos pénzügyi igényeket.

Az EGSZB támogatja a KAP kétpilléres modelljének fenntartását. Az 1. pillérbeli közvetlen kifizetéseknek az agrárjövedelmet, a piacszabályozási intézkedéseket és a közjavak biztosításának fokozását kell támogatniuk. A 2. pillérben szereplő vidékfejlesztési kifizetéseknek pedig a nehéz helyzetben lévő régiók és ágazatok támogatásáról szóló Cork 2.0 konferencián megállapított, gazdasági, környezeti és szociális programokra kellene összpontosítaniuk, célzott megközelítést alkalmazva a közjavak biztosításához.

Alábecsülik a mezőgazdaságnak a környezethez való értékes hozzájárulását. A KAP 1. és 2. pillérébe tartozó kifizetések segítségével a gyepterületeken, erdőkben, tőzeglápokon és sövényekben található szénelnyelőket számon kell tartani, védeni és gyarapítani kell.

A generációváltás fontos problémájának kezelése érdekében a fiatal mezőgazdasági termelőkre és a nyugdíjra összpontosító, erőteljesen célzott programokat kell megvalósítani. Ezenkívül olyan programokat kell elfogadni, amelyek célja a nők mezőgazdaságban játszott szerepének erősítése.

A KAP átalakításának egyik legfontosabb eleme az egyszerűsítés: korszerű technológia használatával egyszerűsíteni és csökkenteni kellene a gazdákat sújtó, egyre növekvő bürokratikus terheket.

Az átdolgozott KAP-nak magában kell foglalnia a közösségi preferencia és az élelmiszer-önellátás elvét, hogy az uniós polgárokat uniós élelmiszerrel lássák el. A mezőgazdaságot a más területeken elérhető előnyök érdekében nem szabad feláldozni semmilyen két- vagy többoldalú kereskedelmi megállapodásban. Valamennyi uniós élelmiszerimportnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós egészségügyi, növényegészségügyi, munkaügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

Meg kell erősíteni a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncban elfoglalt pozícióját.

A mezőgazdasági termelők számára az egyes uniós tagállamokban kifizetett közvetlen támogatások összegét tovább kell harmonizálni, hogy minden tagállamban egyenlő versenyfeltételeket biztosíthassunk a mezőgazdasági termelők részére, és az egész EU-ban gondoskodni tudjunk a vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődéséről.