A megszokott ősz helyett már a héten indulnak a minimálbér-tárgyalások

2022-07-19T22:16:40+02:002022. július 18.|
image_pdfimage_print
Minden eddiginél korábban, már kedden napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – tudta meg a VG. A korai tárgyalási forduló célja, hogy megalapozza az év vége felé esedékes bértárgyalásokat. Úgy tudjuk, a felek célja egy több évre szóló megállapodás, amely a 2016-ban megkötött, idén lejáró egyezséget váltaná. A Liga és a Munkástanácsok javaslatot tett egy olyan eljárásrendre, amely a főbb gazdasági folyamatok figyelembevételével garantálná a legkisebb bér értékállóságát, és kiindulópont lehetne a minimálbérről szóló egyeztetéseken. 

A megszokott késő őszi időpont helyett már kedden elkezdődnek az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – tudta meg a VG. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek idén azért ülnek hamarabb tárgyalóasztalhoz a kormánnyal, hogy előkészítsék az őszi egyeztetéseket.

Egyelőre tehát nem várható, hogy akár a szakszervezeti akár a munkáltatói oldal konkrét javaslatot tegyen a minimálbérek 2023-as összegére. Egy ilyen javaslat nem lenne komolyan vehető.  

Tervezhetőbbé tennék a minimálbért  

A bizonytalanság ellenére újabb hosszú távú megállapodásra törekednek idén a felek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött, sikeresnek bizonyult alku.  Hosszú távon tenné kiszámíthatóvá és értékállóvá a kötelező legkisebb kereseteket és a jövőben is kiindulópontja lehetne az országos tárgyalásoknak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata. 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VG kérdésére jelezte: a javaslat alapvető célja, hogy a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. Ezeket a szempontokat figyelembe véve  

a minimálbér akkor maradna értékálló, ha az adott évre előre jelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és az előre jelzett reál-GDP-bővülés mértékének összege szerint változna a bér.  

A képlet alapján 8–13 százalék között kellene emelni, ha a jelenlegi gazdasági folyamatok szerint kellene meghatározni a minimálbér és a garantált bérminimum változását. A Magyar Nemzeti Bank június végén kiadott inflációs jelentésében 2023-ra 6,8–9,2 százalék közötti fogyasztói áremelkedéssel számol, és 2-3 százalékos GDP-növekedést vár.   

Az MNB aktuális előrejelzése azonban nem vehető figyelembe a 2023-as minimálbér meghatározásához, mivel a késő őszi tárgyalási fordulókra a jegybanki akár jelentősen módosíthat várakozásain, igazodva a valós gazdasági folyamatokhoz. 

Korai még a 2023-as összegről tárgyalni 

A munkáltatók egyelőre nem támogatják a Liga és a Munkástanácsok javaslatát. A VG-nek korábban a vállalkozói érdekképviseletek már jelezték: leghamarabb szeptember végén lehet érdemben elkezdeni az egyeztetéseket. Ebben a helyzetben nem tartják szerencsésnek fix képlethez kötni a legkisebb bér változását, és továbbra is az elmúlt tíz év gyakorlatát követnék a VKF egyeztetésein. 

Palkovics Imre a felvetésre reagálva kiemelte: jelenleg nincs a munkavállalói oldalnak javaslata a 2023-as legkisebb bérek összegére.   

A következő időszakban mindössze a módszertanról egyeztetnek, vagyis arról, mi alapozza meg az őszi, immár konkrét összegekről folyó tárgyalásokat.  

A szakszervezetek által javasolt módszertan egyrészt érdemben gyorsíthatja az őszi egyeztetéseket, másrészt garantálja, hogy a legkisebb bérek vásárlóereje ne essen vissza, és igazodjon a gazdaság teljesítményéhez. A Munkástanácsok elnöke hozzátette: fontos, hogy a szakszervezetek javaslata megfelel az elfogadás előtt álló európai minimálbér-irányelvnek is.  

Európai lesz a minimálbér 

VG információi szerint a szokatlanul korai egyeztetésen napirendre kerül az európai minimálbér néven elhíresült irányelvjavaslat is. Noha az irányelv elfogadásától számítva két évük van a tagállamoknak annak átültetésére,   

az uniós minimálbér-javaslatban foglalt leglényegesebb pontoknak már most is megfelel a magyar minimálbér.  

Az irányelvjavaslatot ezen a héten szavazta meg az Európai Parlament (EP) szakbizottsága, a fideszes EP-képviselők is támogatták az EU-s minimálbért. Az Európai Bizottság tervezete nem határozza meg, hogy az adott tagországban mekkora összeg legyen a minimálbér, és a meghatározásához sem ír elő kötelezettségeket. Kimondja ugyanakkor, hogy a Magyarországon is működő, munkavállalói és munkáltatói egyezségen alapuló tárgyalásokon kell megegyezni. 

Brüsszel javaslatának célja, hogy azok az uniós állampolgárok, akik dolgoznak, ne legyenek kitéve a jövedelmi szegénység kockázatának. 

Az európai minimálbér-irányelv gyakorlati alkalmazása ugyanakkor a szakértők szerint egyelőre nem átlátható, mivel a dokumentumban foglalt célok teljesítéséhez olyan adatokra is szükség van, amelyek az év végén még egyik uniós országban sem állnak rendelkezésre. 

Forrás: vg.hu

Fotó: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap

Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!

Vissza az elejére!