Hiába a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül, ám más országokhoz képest nálunk jóval kevesebb munkavállalót érint, ami abból is kiderül, hogy Magyarországon alacsony a szegénységnek kitett munkavállalók aránya.
Kiderült, hogy a környező országokkal összehasonlítva Magyarországon kevesen dolgoznak a minimálbér összegéért. Az Európai Unió országai közül valóban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a kötelező legkisebb kereset összege, ugyanakkor már többször megdőlt az a baloldali állítás, hogy mi lennénk az EU legszegényebb tagállama.
Amellett, hogy a minimálbér vásárlóértéke messze jobban teljesít, mint a nominális összeg, vagyis más országokhoz képest a magyar minimálbérért több mindent lehet megvásárolni az üzletekben, nálunk – sok uniós országhoz képest – jóval kevesebb munkavállaló kapja a kötelező legkisebb munkabért.
A magyar munkavállalók 7,7 százaléka dolgozik papíron a minimálbér összegéért, vagyis nagyjából 350 ezer munkavállaló. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése alapján ugyanakkor a munkáltatók szerint a minimálbéresek legalább fele a valóságban több pénzt kap kézhez.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) folyamatosan frissülő adatbázisából kiderül, hogy hazánkban a munkavállalók 6,9 százaléka van kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországhoz képest csak nyolc uniós országban vannak kevesebben azok a munkavállalók, akik fizetésük ellenére ki vannak téve a szegénység kockázatának.
Bezzeg Románia még mindig a legszegényebb
A magyar kormányt rendszeresen szélsőjobboldalinak bélyegző ETUC naprakész, az uniós országok minimálbér-helyzetét bemutató adataiból kiderül, hogy a baloldal szerint jobban teljesítő
Romániában több mint kétszer annyi munkavállaló keres minimálbért, mint Magyarországon, az alkalmazottak 13,3 százaléka. Ráadásul nem csak a minimálbéresek, de a magasabb keresetű munkavállalók is ki vannak téve a szegénység kockázatának, 15,3 százalékuk fizetése nem éri el a szegénységi küszöböt.
Egyre több szakértő hangsúlyozza, hogy a román gazdaság gyors növekedése nem csak az alacsony bázis miatt látványos, hanem ahhoz a lehetőségekhez képest eltúlzott költekezés is hozzájárul. Ezt támasztja alá, hogy a román kormány durva megszorításokat vezetett be, amelyek az emberek jövedelmét is érintik.
Hangzatos, de kevés a lengyelek 1000 eurós minimálbére
Idén ezer euró fölé emelkedett a lengyel minimálbér. A hazánkat rendszeresen az EU-s szégyenpadon emlegetők ünneplik, hogy a magyar kormánnyal ellenséges, Donalt Tusk vezette lengyel kormány 2025-ben 1000 euró fölé emelte a minimálbért, ami a tavalyi évhez képest nem volt jelentős emelés.
Az ETUC adatai szerint a lengyelek megélhetéséhez ugyanakkor nem elegendő az 1000-es minimálbér sem:
A lengyelek több mint negyede, 27,7 százalékuk munkájáért a kötelező legkisebb munkabért kapja, vagyis hiába magas a minimálbér, ha a többi fizetés érdemben nem nő. Lengyelországban is magasabb a szegénységnek kitett munkavállalók aránya, mint nálunk, 9 százalék érintett.
A csehek régiós elsők ugyan, de ezt sokan nem érzékelik
A közép-európai országok közül évtizedek óta Csehországban a legmagasabb a minimálbér összege, amelyet a munkavállalók kis része, mindössze 3,1 százaléka keres. Hiába a magasabb bérek és a kötelező legkisebb keresetért dolgozók alacsony aránya, a munkavállalók 15 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, több mint kétszer annyi dolgozó nem tud megélni a fizetéséből, mint Magyarországon.
A környező országok közül Szlovákiában szintén kevesebbeket érint a minimálbér, mint hazánkban, 5,7 százalékát a dolgozóknak, ugyanakkor a szegénységnek kitett munkavállalók aránya szintén magasabb, 9,1 százalék.
Szlovénia minimálbére már európai
Szlovéniában jóval meghaladja a minimálbér összege az 1000 eurót, ezzel a volt jugoszláv tagköztársaság már felzárkózott az európai középmezőnybe. Szlovénia az egyetlen olyan uniós ország, ahol a minimálbér szintje megfelel az európai minimálbér-irányelv általános mutatóinak, vagyis az összeg meghaladja a bruttó átlagkereset 50 és a medián 60 százalékát. Emellett a kollektív szerződéses lefedettség is magas.
A munkavállalók 15,2 százaléka keres minimálbért, ám a szegénységgel érintett dolgozók aránya mindössze 5,7 százalék, ezzel Európa egyik legjobban teljesítő országa. Az ETUC ugyanakkor rámutatott, hogy a főváros és a tengerpart magas bérszínvonala mellett jelentősen lemaradt a többi régió.
Horvátországban ezzel szemben alacsony a minimálbéres munkavállalók aránya és a fizetésből élők 6,2 százaléka keres a szegénységi küszöb alatt.
Az a kérdés, mire elég a fizetés
Az Európai Unió országai közül Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb a szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett munkavállalók aránya az ETUC és az Eurostat 2023-as évre vonatkozó adatai szerint. Mivel tavaly akár két számjegyű is lehetett a hazai reálkereset-emelkedés, a szegénységnek kitettek száma minden bizonnyal csökkent.
Az uniós összehasonlítás jól mutatja, hogy nem lehet a megélhetést csak a fizetések alapján megítélni.
Luxemburgban, ahol a legmagasabbak az unióban a fizetések és világviszonylatban is kiemelkedő a minimálbér összege, a munkavállalók 7 százaléka szintén kitett a szegénység kockázatának, vagyis arányaiban ugyanannyi munkavállalót érint, mint nálunk.
Nyugat-Európa még mindig vonzó
Magyarországon 6,9 százalék volt a legutóbbi adatok szerint azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik a fizetésük mellett is ki vannak téve a szegénység kockázatának, nyolc uniós országban érinti a munkavállalók kisebb százalékát.
Németországban 2015-ben vezették be az egész országra kiterjedő, egységes minimálbért. Hiába a második legmagasabb az összeg Luxemburg után és hiába rendkívül csekély azoknak az aránya – mindössze a dolgozók 3,4 százaléka – akik minimálbért keresnek, az európai unió irányelvének továbbra sem felel meg a német legkisebb kereset. A német fizetések mellett a szegénységnek kitett helyi munkavállalók aránya alig marad el hazánktól, 6,5 százalék.
A keresetek szempontjából a szegénység kockázatától leginkább Belgiumban, Hollandiában és Finnországban vannak védve keresetük mértékével a dolgozók. A belga és holland minimálbérek az unió első harmadában versenyeznek. Ám míg Belgiumban a dolgozók kevesebb, mint egy százaléka keres minimálbért, addig a hollandoknál több, mint 6 százalékuk, ám itt sem kiugró az arány. A kiadásokhoz viszonyítva magas fizetéseknek köszönhetően mindkét országban 5 alatt marad az a munkavállalói réteg, akiknek nem elég a fizetésük az alapvető megélhetéshez.
A minimálbér csak az egyik eszköz
Finnországban a legalacsonyabb, 2,8 százalék – hasonlóan Olaszországhoz, Ausztriához, Svédországhoz és Dániához – nincs országos minimálbér. Ezekben a tagállamokban a kollektív szerződéses lefedettség szinte minden munkavállalót érint. Olaszországban a dolgozók mindegyikének, Ausztriában 98 százalékuk munkavégzését és keresetét szabályozza valamilyen – legtöbbször ágazati szintű – kollektív szerződés.
Az északi országokban 90 százalék körüli a szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodással védett dolgozók aránya, míg nálunk a munkavállalók kevesebb, mint negyede.
A keresetek is ezekben az európai országokban a legmagasabbak. Olaszország kivétel, mivel az erős munkavállalói képviseletek ellenére a harmadik legnagyobb, 11,5 százalék azoknak a foglalkoztatottaknak az aránya, akiket elérhet a szegénység. Ausztriában is magasabb az arányuk, mint Magyarországon, 0,7 százalékponttal. 7,6 százalék.
Magyarországon is népszerű lehet az ágazati szint
Az ágazati minimum-keresetek gyakorlatát alkalmazó öt országban tehát a munkavállalók 80-100 százaléka tartozik kollektív szerződés hatálya alá. Ez az arány Magyarországon 22 százalék, Szlovénia kivételével a többi kelet-európai országban is 10-30 százalék közötti az arányuk. Nálunk ráadásul vállalati szintű megállapodások vannak érvényben, teljes szakmákra, ágazatokra kiterjesztett megállapodásokra alig akad gyakorlat.
Meghonosítása ugyanakkor szükséges lehet, mivel az EU-irányelv kimondja, a kollektív lefedettség jelentős emelésére idén év végig cselekvési tervet kell készíteniük a tagállamoknak. Idehaza az országos szakszervezetek közül a Munkástanácsok már tett javaslatot a minimálbér megtartása mellett az ágazati tarifarendszer kialakítására, erről várhatóan folytatódnak a tavaly megkezdett egyeztetések a munkáltatókkal és a kormánnyal.
Forrás: mandiner.hu